Milyen károsítói vannak a fügének, és mivel védekezhetek ellenük? Gyakori kezelés szükséges?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A füge házikertekben egyre kedveltebb növény, elterjedtségét a hazai klímaváltozás is segíti, a hosszú, meleg nyarak megfelelő életteret biztosítanak számára.
Ez ideig a fügenövényre nincs engedélyezett növényvédő szer, nyilván a kultúra kis jelentősége miatt. Az élet gyakran felülírja a szabályokat, indokolt esetben, erős fertőzésénél a gyümölcsfélékre engedélyezett szerek – körültekintéssel – felhasználhatók.
Betegségei közül a mozaikvírus gyakori. A betegséget elsősorban szaporításkor lehet terjeszteni, a vírussal fertőzött növényről gyökereztetett dugvánnyal. Vásárláskor a levelek állapotát ennek kiszűrésére ajánlott ellenőrizni.
Rovarkártevői közül a fügemoly a legjelentősebb. Behurcolt kártevő, 8-10 éve szaporodott fel az országban, azóta egyre terjed. Évente 2 nemzedéke fejlődik, tehát két hullámban fertőzik, károsítják lárvái a füge leveleket. A lombon bábozódnak szövedékkel és levéllel fedett helyen. Rágási kártételük gócokban igen súlyos lehet. Kisméretű bokroknál az első nemzedékes lárvák, bábok összegyűjtésével egyedszámuk egyensúlyban tartható. Nagyméretű növényeknél a Bacillus thuringiensis hatóanyagú Dipel Df és az azadirachtin hatóanyagú Neemazal biológiai rovarölő szereket ajánlom. A kezelések ideje mindenképpen 2 héttel előzze meg a füge szedését.
Füge termését éréshez közeledve károsítják a szúró-szívó szájszervű poloskák, elsősorban a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska egyedei. Ellenük az áttelelésből előbújó poloskák idején és a fiatal lárvák ellen érdemes permetezni bármelyik rovarölő szerrel. Ezek a poloskák „mindenevők”, a kertben növő legtöbb gyümölcsfélét és zöldségfélét is károsítják, ellenük folytatott védekezésnél valamennyi érintett növényt érdemes permetezni.
Súlyos kárt okoznak számos helyen, az apró méretük miatt kevésbé feltűnő foltosszárnyú muslica egyedei. Az apró muslicák szabad szemmel könnyen összetéveszthetők a konyhában ismert ecetmuslica egyedeivel, de életmódjuk attól eltér. Míg az ecetmuslica sérült, már beteg, túlérett gyümölcsféléken él, a foltosszárnyú muslica az ép, érés kezdeti szakaszában lévő gyümölcs héját átszúrva rakja bele petéit a gyümölcsbe. Ott fejlődnek ki a 2-3 mm hosszú, vékony, fehéres, áttetsző lárvák, amik a gyümölcs romlását, rothadását okozzák. Méretük miatt sokan észre sem veszik azokat. A kártevő júliustól októberig jelen van, a füge mindkét termőhullámát érinti. Megelőző céllal és szüretet követő időben a spinozad hatóanyagú Laser duplo természetes hatóanyagot tartalmazó rovarölő szerrel permetezhetünk ellene. A beteg, lehullott terméseket össze kell gyűjteni, és szemétbe téve a területről elvinni, ugyanis azokban képes a kártevő áttelelni. Fagymentes tárolókban is áttelel, a tárolásra használt rekeszeket is felhasználásuk után alaposan ki kell takarítani. Csapdázással gyéríthető.
Füge új kártevőjét is megtalálták hazánk déli tájain, a mediterrán vidékről húzódik északra – szomszédos országokban is megjelent – és terjed a füge levélbolha (Homotoma ficus). A 3-4 mm nagyságú, sárgásbarna színű, hártyás szárnyú bolhák, és a 2-2,5 mm zöld színű lárváik a leveleken, annak mindkét oldalán szívogatják a növény nedvét. Megfigyelések szerint a fagymentes helyen teleltetett fügéknél télen is aktívak, és gyorsan felszaporodnak. A szabadban telelő növényeknél csak tavasszal jelennek meg. Életmódját, hazai elterjedését, bekerülésének módját vizsgálják kutatóink.
