Milyen kártevő hernyói károsíthatnak cseresznyefám kérge alatt? Várom válaszukat!
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A kéreg alatt fellelhető lárvák a nagy farontó lepke és kéregmoly lárvái is lehetnek, melyek a lárvák kinézete alapján könnyen elkülöníthetőek.
A nagy farontó lepke (Cossus cossus) fiatal hernyói húsvörös színűek, a fejlettebbek háta barnásvörös vagy sárgásvörös. Fejük fekete, nyakpajzsuk sárga. Lárvái később, kifejlett állapotban elérhetik akár a 8-10 cm nagyságot is. A tojásból kikelő lárvák a kéreg és a fás rész között rágcsálnak, majd az áttelelt hernyók rágják be magukat a fatestbe. A fertőzött törzs mellett ekkor a földön vöröses színű, durva fűrészporszerű ürülék halmok utalnak a hernyók jelenlétére.
A fás részekbe berágott hernyót nehéz eredményesen kiirtani. A járatok kibontása megoldást jelenthet, viszont ez a fatestet nagymértékben károsítja. A már járatokban élő lárvákat mechanikai úton is meg lehet próbálni elnyomkodni egy hajlékony dróttal. Megoldást jelenthet rovarölő szerrel átitatott vatta vagy textildarab járatokba tömése is. A kártétel legyengült fák esetében gyakoribb, ezért a fák megfelelő kondíciójának fenntartása (tápanyagellátás, öntözés) elengedhetetlen.
A kéregmoly (Enarmonia formosana) fiatal hernyója szürkésbarna, feje barnásfekete, nyakpajzsa világosbarna. A kifejlett hernyó 1,5-2 cm hosszú, általában szürkésbarna, de lehet rózsaszínes vagy pirosas színű is. Kártétele következtében a fák kérgén, főként a törzsön és a vázágak alsóbb részein, mézgafolyás, barnuló ürülék látható. A kéregrész alatt a hernyók kanyargós járatai is megtalálhatóak. A kártétel bekövetkezése után két héttel bemászásuk helye is már jól látható, a megjelenő ürülékük elárulja jelenlétüket.
Nagyon fontos a téli fatisztogatási munkák elvégzése során a fák törzsének és a vastagabb ágrészeinek megtisztítása drótkefével. Ezzel a művelettel nem csak a rágcsálékkal, ürülékkel szennyezettek, sérült vagy esetleg mézgafolyásos kéregrészek távolíthatóak el, hanem a lárvák jelentős része is. A kémiai védekezés idejének meghatározása a hímek szexferomoncsapdás nyomkövetésén alapul. A permetezés akkor a leghatékonyabb, ha a kikelt, a kéregbe éppen berágó kis lárvákat éri és a permetlé a vázágak alsó részét, a fák törzsét pedig egészen a gyökérnyaki részig megfelelően befedi (deltametrin, lambda-cihalotrin).
