Milyen kórokozó fertőzheti szüret után a cseresznyét?

Agrofórum Online

J. Erzsébet kérdése: A cseresznyefám gyümölcsei már letermettek. Milyen növényvédelmi teendőkre van még szükség a nyár folyamán? Mire figyeljek oda?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Nagyon fontos, hogy a szüret után is figyeljük, megóvjuk gyümölcsfáinkat a betegségektől. A következő évi megfelelő termésmennyiség szempontjából elengedhetetlen a fák kondíciójának megtartása, télre való felkészítése.

A cseresznye esetében kiemelt jelentősége van a blumeriellás levélfoltosságot okozó kórokozó (Blumeriella jaapii) elleni védekezésnek a szüret utáni időszakban is. A tünetek leggyakrabban a levélen jelentkeznek, ritkábban a gyümölcsök kocsányán is. A levél színén apró, 1-3 mm átmérőjű kerek vagy szegletes, lilás foltok képződnek. A levél fonáki oldalán a gomba sárgásfehér képletei figyelhetők meg. Az idő előrehaladtával a levélfoltok összeolvadnak. A levéllemez fokozatos sárgulása, majd végül a levélhullás is bekövetkezik. Súlyos esetben akár a fák teljes lombjukat is elveszíthetik. A fertőzés a fa alsó részében található leveleken kezdődik és fokozatosan halad felfelé. A korai lombhullás következtében gyengül a hajtásnövekedés, csökken a termőrügyképződés és romlik a fák kondíciója.

A betegség kialakulását és terjedését döntő módon befolyásolják az időjárási viszonyok. A fertőzéshez nedvességre van szükség, ugyanis a spórák vízcseppekkel jutnak a levelekre, és ottani csírázásukhoz is elengedhetetlen a víz. A spórák csírázáshoz 21 °C optimális, 15 °C alatt és 27 °C felett csíraképtelenek. Éppen ezért nedves, csapadékos tavaszt követően fokozódik a járványveszély.

A kórokozó a lehullott levelek fonákán található sötétbarna, pontszerű, kiemelkedő képletek formájában telel. A spórák szóródására már általában áprilistól (lombfakadás) számíthatunk. A kórokozó spórái a felcsapódó vízcseppekkel kerülnek a levelekre, és a légzőnyílásokon keresztül hatolnak be a levelekbe. Egy-két hét (10-12 nap) lappangási idő után jelennek meg a betegség tünetei. A védekezés alapja a lehullott lomb talajba forgatása, mellyel a következő évi fertőzésveszélyt csökkenthetjük. A tavaszi fertőzések ellen a valós veszélyhelyzetnek megfelelő kémiai védelem mankoceb, boszkalid, piraklostobin hatóanyagú gombaölő szerekkel valósítható meg. A termés betakarítása után a levélbetegségek ellen lombpermetezésre az előbb felsorolt készítmények szintén felhasználhatóak.

Ne bízza az időjárásra munkája gyümölcsét!

2020. május 5. 09:57

A gazdálkodók munkáját évről évre egyre több veszély fenyegeti, ezek közül leginkább ki kell emelnünk a szélsőséges időjárást, amelyet már idén is megtapasztalhattunk, hisz a március utolsó hetében és április első napjaiban az egész országra kiterjedő fagy jelentős károkat okozott elsősorban a kertészeti kultúrákban, különösen a gyümölcstermesztésben. A fagyok után a következő károsító tényező az aszály lehet, amely hátráltatja a vetések kelését, fejlődését.

Hogyan jósolja meg Márton napja a téli időt?

2023. november 7. 09:10

Mi köti össze hazánkat és a tours-i püspököt? És a libákat, pontosabban a libacombokat? És mi köze van mindenhez az újbornak? Ideje mindezt áttekinteni, így Márton-nap előtt.

Agrometeorológia: a komoly fagyok ártanak a kultúrnövényeinknek

2018. március 20. 10:04

Bár nem példa nélküli, hogy március második felében kemény, téli időjárás uralkodjon a Kárpát-medencében, de nem is átlagos.

Monszun: a csapadékos meleg már károkat okoz a mezőgazdaságban

2018. június 11. 14:42

Az előttünk álló héten csütörtök-pénteken egy átmeneti kisebb lehűlés után visszatér a nyári meleg, egyébként pedig maradnak a majdnem mindennapos zivatarok, területi átlagban pedig újabb jelentős mennyiségű csapadék várható.