Agrofórum Online
Az aszályosra változó éghajlat miatt olyan gyümölcsfákat tervezek ültetésre kiválasztani kertünkbe, amik a jelenlegi fáknál jobban elviselik a tartós vízhiányt. Tudnak a fák kiválasztásában és későbbi nevelési elvek megadásában segíteni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Nehéz feladat elé állított, megpróbálom javaslataimat úgy összeállítani, ahogy én kezelném ezt a problémát.
Gyümölcsfa ültetése és nevelése
- Jól fejlett, mélyre hatoló gyökérzettel rendelkező faegyed kiválasztása. Közismert, hogy a magról nevelt fák, mélyre hatoló gyökérzetet fejlesztenek. E célból bevált gyakorlat házikertekben, hogy a tervezett gyümölcsfa helyére mago(ka)t ültetnek, és azokból kinőtt, kiválasztott magoncot a helyszínen oltják be a kívánt nemessel. A magoncok gyökerei több méter mélyre is megnőnek, amik a mélyen elhelyezkedő vízrétegeket is elérik. A jelenlegi gyakorlat szerint a faiskolákban nevelt oltványok többségét vegetatív úton szaporított, gyökereztetett alanyokon nevelik, amik közismert rövid, bojtos gyökérzetet fejlesztenek.
- Az ültetett facsemeték gyökérzetének gyors növekedését a terebélyes, mély ültetőgödör ásásával lehet biztosítani. Mélysége és szélessége érje el legalább a 80 cm-t, a fellazított és tápanyagban dús ültetőközegben az új gyökerek hamar megerősödnek, és a gödör aljának nedves rétegét hamar áttörik mélyre hatolva. A szakszerű gödör kialakítása sokszorosan megtérül a későbbi években.
- A fás növények gyökerei is mindig a víz irányába nőnek. Ezt a tulajdonságot kihasználva a fákat, bokrokat ritkán, és nagy vízadaggal kell megöntözni. Annyi vízzel, amilyen mélyre szeretnénk a gyökerek növekedését lejuttatni. A gyakoriság az aktuális hőmérséklettől, a fa lombtömegétől függően 10-14 naponta 100 liternél nagyobb vízadaggal történjen, ami a talajt 80-100 cm mélységig átnedvesíti. A gyakori és kis mennyiséggel öntözött növények gyökerei a talajfelszínhez közeli hamar kiszáradó talajrétegekben élnek, aszályos időjárásnál a növények károsodnak.
- Laza, homokos talajok könnyen átengedik a vizet, nem képesek megtartani, hasznosítani. Ilyen talajoknál a humusztartalom fokozása, szerves trágya adagolása, javítja azok vízmegtartó képességét is, így a víz hasznosulását.
- Amikor a talaj felső 8-10 cm-es rétege fizikai hatásokra szárad ki, abból a növény nem részesül. Ha annak kiszáradását takarással, mulcsolással megakadályozzuk, a nedvesség benne marad, a következő öntözéskor azt a réteget már nem kell átnedvesíteni, a bejuttatott víz lefelé mélyebbre szivárog, és a növény hasznosítja. Talaj növényi anyagokkal (levágott fű, kaszálék, lehullott levelek, faapríték stb.) végzett befedése nem engedi a talajfelszínt kiszáradni, meggátolja túlzott felmelegedését, és egyben elindítja az elhalt növényi anyagok lassú lebomlását, komposztálódását. Beindul a talaj mikrobiológiai élete, nő a mikrobiális biomassza, nő a talaj humusztartalma, javul a szerkezete.
- A növények és környezetük hőmérsékletének csökkentése árnyékolással is elérhető. Érdemes a fák ültetése előtt végiggondolni az árnyékolási lehetőségek kialakítását. Árnyékolóhálók alkalmazása egyre elterjedtebb. Árnyékot növények okos társításával is biztosítani lehet. A magasra növő fák árnyékát annak szomszédságába ültetett alacsonyabb növényeknél előnyösen ki lehet használni.
- A termesztett növények konkurensei a gyomnövények, vizet és tápanyagot szívnak el tőlük. Míg korábban a gyomokat mechanikailag vagy vegyszerekkel irtották, a modern irányzat a gyomos talajfelszín takarása, mulcsolása. Fény nélküli körülmények között a letakart növények lassan elhalnak, és komposztálódásukkal gazdagítják a talaj szervesanyag-készletét. A fa alatti gyomokat levágva terítsük rá a földre, hasznosítsuk talajtakarásként!
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
