Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

A fenyőfélék és a pikkelyes levelű örökzöldek – ez utóbbiakhoz tartoznak a tuja-, boróka-, és ciprusfélék – számos tetűkártevőjéről tudunk. Ismert tény, hogy a dísznövények, díszfák intenzív nemzetközi kereskedelmével más földrészeken honos és veszélyes kártevők is betelepülnek hazánkba is, a legnagyobb gondosság ellenére.

A cédrus levéltetű (Cinara cedri) mediterrán országokban honos, melegkedvelő kártevő. A hazai előfordulása feltehetőleg gyökeres cédrusnövényekkel került hazánkba, az Ön fáján is néhány tetűegyed érkezhetett, amik felszaporodtak. Ez a tetűfaj nemcsak hazánkban, hanem számos más, közeli országban is előfordul, és jelentős kárt képes előidézni cédrusfákon. Elsősorban a Cedrus atlantica, C. deodara és C. libani fajokat fertőzi.

Jellemző, hogy egymás mellett sok tetűegyed él, sűrűn, szinte egymáson, telepekben (kolóniákban). A kifejlett tetvek 2-4 mm nagyságúak, testük bronzos barna színű, fekete hossz- és keresztirányú szaggatott csíkokkal mintázott, szárnyuk sárga. Részlegesen fehér színű viaszváladék borítja testüket. Szívó kártevők, szipókájukkal a cédrus fás részeiből (vessző, ág és törzs) szívják ki a növény nedvét, ott kell keresni telepeiket. Jellemző, hogy 1-5 cm átmérőjű ágakon telepeit körben, gyűrű alakban, hüvelyszerűen képezi. Károsításuk következtében elszáradnak, elhalnak a fertőzött ágak levelei, ezért lehullanak, majd maguk az ágak is elhalnak. Fertőzött fákon a tobozképződés is gátolt, és a hajtások növekedése is lelassul. Mézharmatot termelnek, ami vonzza a rovarokat, és a mézharmaton másodlagosan megtelepedhet a korompenész. A hangyák terjesztik, széthurcolják őket a fákon.

Évente több nemzedékük fejlődik, azok számát elsősorban a környezeti hőmérséklet szabályozza: minél magasabb a hőmérséklet, annál rövidebb időszak szükséges egy új tetűgeneráció kifejlődéséhez. Fejlődésének optimális hőmérséklete 20 °C. Tojásai telelnek a cédrus áttelelő leveleinek tövében. Felszaporodásuk május, június hónapokban várható.

A védekezést ellene a fák folyamatos megfigyelésére kell alapozni. Ameddig gyenge fertőzés áll fenn, a természetes ellenségei – katicák, fátyolkák – egyensúlyban tartják létszámukat. Ilyen stádiumban erős vízsugaras lemosással is eredményesen lehet a tetvek telepeit szétrombolni, a kártevőket eltávolítani a fáról. Ismételt lemosások kiválthatják a kémiai beavatkozást. Erős fertőzésnél, amikor a fa épsége érdekében indokolt a beavatkozás, speciális levéltetű elleni (szelektív) rovarölő szereket válasszunk (Pirimor, Teppeki). Kémiai védekezés a tetvek felszaporodásának kezdeti szakaszában a leghatékonyabb, ne várjuk meg tömeges jelenlétüket.