Hólyagos, deformált, helyenként piros színű levelek jelentek meg a ribiszkebokraimon. Mi okozza? Nem látok rajtuk semmit a tüneteken kívül. Mivel védekezhetek ellene?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Mással össze nem téveszthető károsításról van szó, a kora tavasszal megjelenő levélpirosító ribiszke levéltetű (Chryptomyzus ribis) kezdte meg táplálkozását. Szívogatása nyomán torzulnak a levélszövetek. Tipikusan olyan betegség, ami feltűnő, de ijesztő látványánál kevésbé súlyos kárt okoz.
A levéltetű a ribiszkebokrok kérgén, annak repedéseiben telel, és kora tavasszal már szaporodni kezd, amikor még aprók a levelek. A zöld színű apró levéltetvek a levelek hátoldalán élnek, beleolvadnak a levelek zöld színébe, ezért kevésbé észrevehetők. A levelek színe felé kiemelkedő hólyagos levélfoltok fonáki oldalán élnek. A tetű szívogatásának hatására válnak hólyagossá, fodrossá a levelek. A tetves levelek megkeményednek, megvastagodnak, a szívogatás hatására elsárgulnak, és lehullanak. Előfordulhat, hogy a károsított levélen nem találni levéltetveket, mert már másik levélre vándoroltak.
A levelek károsításának mértéke változó lehet, ahol csak néhány levélre terjed ki, elegendő lehet a tünetes levelek levétele a rajta élő tetvekkel és együttes megsemmisítésük. Viszont előfordulnak olyan esetek, amikor a bokor szinte minden levele fertőzött és károsodott, ilyenkor permetezéssel lehet, kell a továbbszaporodásukat megállítani. A levéltetvek szívogatásának hatására a növény asszimiláló felülete jelentősen lecsökken, a levelek nem tudják elegendő tápanyaggal ellátni a bokrot, emiatt a levelek és hajtások növekedése lelassul, leáll, a következő évi termések kialakulását veszélyezteti.
A ribizli levéltetű július elején a szárnyas tetűnemzedék segítségével más gazdanövényre telepedik, elvándorol. Ha a nyári időszakban nem észleljük jelenlétét a ribizlibokrokon, nem csupán a szakszerű védekezés eredménye, hanem az elvándorlásának a következménye is lehet. Ősszel újra visszatér a ribizlilevelekre, majd ott is vonul telelőre.
A védekezés ellenük már a lemosó permetezéssel indul. A ribizli fás részein telelő tetvek ellen az olajos szerek hatásosak, a növényi olaj vagy paraffinolaj hatóanyagú szerek (Vegarep EC, Vegesol R, Vegesol eReS) egyaránt gyérítik az áttelelő levéltetveket az ott szintén áttelelő pajzstetvekkel együtt. Az élő, leveleken szívogató levéltetű alakjai ellen a lambda cihalotrin hatóanyagú kontakt hatású rovarölő szerek (pl. Karate), valamint a Neemazal T/S felszívódó rovarölő szerek vannak engedélyezve. Hatásosak még a narancsolaj készítmények és a káliszappanos permetezés is. A Neemazal kivételével valamennyi felsorolt készítmény kontakt hatású, csak azokat a tetveket öli meg, melyek testét a szer eléri, befedi. Ez viszont a mélyedésekben megbújó tetveknél nehezen kivitelezhető. Ezért a kontakt hatásúakkal végzett kezelések soha nem olyan hatékonyak, mint a felszívódó, a növényben mozgó szereké. Ezt a hátrányt viszont a gyakoribb, ismételt, és kifejezetten a levelek hátoldalára célzott permetezéssel ellensúlyozni lehet.
A levéltetvek elleni védekezés alapja az időben történő beavatkozás. A felszaporodásuk kezdetén alkalmazott permetezések a hatékonyak, ne várjuk meg a túlzott felszaporodásukat, a súlyos kártétel kifejlődését!
