Fehér vattaszerű "valami" alatt szerintem tetvek jelentek meg az almafán. Hogyan és mivel tudnám eltávolítani?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A vértetű (Eriosoma lanigerum) könnyedén felismerhető az almafák fás részein megjelenő vattaszerű képletek alapján. A vértetű az almafák egyik legjelentősebb kártevője, hiszen szívogatásuk hatására nemcsak a fás részeken, hanem a gyökereken egyaránt duzzanatok, torzulások, valamint elrákosodó sebek is képződnek. A kártevő telelése egyrészt e vattaszerű képződményekben is lehetséges a nőstények által, valamint a lárvák a talajban a fák gyökerén, illetve gyökérnyaki részén is fennmaradhatnak.
A fás részeken telelő nőstények ellen jó védekezési lehetőség a lemosó kezelések elvégzése, de a nagyobb mértékű hideg időjárás egyaránt gyéríti számukat. A fás részeken élő alakok ellen viszonylag könnyű a védekezés olajos tartalmú lemosó kezeléssel, viszont a talajban megbújó lárvák ellen hatékonyan védekezni nem tudunk. A talajszint alatt telelő lárvák megjelenésére általában tavasszal számíthatunk, ekkor ugyanis már táplálkozásukat meg kell kezdeniük.
A védekezés nem korlátozható le tehát a lemosó kezelés elvégzésére és a fán telelő nőstények egyedszámának gyérítésére. A vértetvek felszaporodását több tényező is elősegíti, melyet megelőző jelleggel nem árt szem előtt tartanunk. A magas páratartalom, az árnyékos koronarészek, a vízhajtások, a dús lombozat is kedvez szaporodásuknak, ezáltal a metszés során törekedni kell a szellősebb korona kialakítására, a vízhajtások eltávolítására. Nemcsak a metszéssel, hanem a tápanyagok harmonikus ellátásával is sokat tehetünk a vértetvek megjelenése ellen, melyből főként a nitrogén mennyisége a meghatározó. A vértetvek túlzott jelenléte esetén azonban csak a kémiai védekezésre hagyatkozhatunk.
Tavasszal azon vértetű-egyedek ellen, melyek testét még nem fedi viaszváladék sikeresen védekezhetünk, pl. speciális tetűirtóval, mint a pirimikarb. A védekezésben szerepe van továbbá az almafajta és az alany megválasztásának is. Az M9 és az M26 a nagyon fogékony alanyok közé tartoznak, míg az MM alanyok túlnyomó része pedig rezisztensnek vagy toleránsnak tekinthető e kártevővel szemben.
