Több online újság is hírt adott arról cikkében, hogy a borostyán tartása, nevelése, szaporítása nem lesz engedélyezett az EU-ban, tiltólistára került ez az elterjedt, közkedvelt növény. Nincs ezzel kapcsolatban valami tévedés, félreértés?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Igen, én is olvastam több napilap online változatában ezt a hírt, és azonnal felkaptam a fejem, mert hihetetlennek tartottam annak tartalmát. A téma tisztázására utánanéztem az EU rendeleteinek forrásában a hivatkozott utasításnak.
2025. július 17-én az Európai Bizottság módosította az (EU) 2016/1141. végrehajtási rendeletet, frissítette az inváziós idegen fajok listáját. Ilyen módosítás, aktualizálás folyamatosan történik, természetes monitorozási munkafolyamat következménye. Ennek értelmében újabb 26 fajjal bővült az EU számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzéke.
Az inváziós idegen fajok csoportjába olyan növények, állatok, kórokozók vagy más élőlények tartoznak, amelyek nem őshonosak egy adott, jelen esetben az EU országainak ökoszisztémájában, és károsíthatják a környezetet vagy a gazdaságot, illetve az emberi egészséget is veszélyeztethetik.
Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokat tilos szándékosan: az Unió területére behozni, átszállítani, tartani, tenyészteni, a zárt tartást is beleértve, felhasználni, vagy azokkal kereskedni, forgalomba hozni azokat, szaporítás, nevelés vagy termesztés céljára engedélyezni, a zárt tartást is ideértve; vagy a környezetbe kibocsátani, kihelyezni.
A korlátozások mellett a jegyzéken szereplő fajokra minden tagállamnak intézkedéseket kell hoznia és 2025. augusztus 7-én lépett hatályba.
Az új, bővített listában szerepel a Delairea odorata korábban az aggófüvek (Senecio) nemzetségbe sorolt és Senecio mikanioides néven említett futónövény is, amelyet német borostyánként vagy fokföldi borostyánként is ismernek. Bár az angol köznapi neve borostyánra utal, a borostyánnal (Hedera) nincs botanikai rokonságban, nem borostyán, csak ahhoz hasonlóan futó növekedésű, évelő növény.
Őshonos élőhelyei Dél-Afrikában erdőszélek, utak mente vagy folyók partjai. Az EU nyugati és déli államaiba is korábban futó dísznövényként ültették kertekben, de agresszíven viselkedett, elhatalmasodott a többi növényen.
A német borostyánt hazánkban szobai növényként ismerik és tartják, tekintve, hogy nem tűri a fagyot, nem fagyálló, tehát szabadban nem telel át. Olyan európai államokba telepítették be eddig, ahol fagymentesek, enyhék a telek, pl. mediterrán államok. Hazánk éghajlata nem tartozik közéjük.
A hazai közönséges borostyán (Hedera helix) őshonosnak tekinthető faj, elvadulva mindenhol megtalálható, igénytelen, ellenálló, évelő, örökzöld kúszónövény. Közismert aljnövényzeti növényfaj, elviseli a fényhiányt, szárazságot is, viszont elegendő víz és tápanyag biztosítása mellett dekoratív zöldfelületet képez. Szabadfölben érzi jól magát, bár benti tartásra is alkalmas. Falak, kerítések, épületek felületének felfuttatására, borítására elterjedten alkalmazzák. A közönséges borostyánnak számos, típusa ismert, igen tág leveleinek szín és formagazdagsága. A világon még más borostyánfajok is elterjedtek, melyek hőmérsékleti igényei eltérnek a hazai borostyánétól.
Sajnálatos módon, a híreket átvevő cikkírók nem néztek alaposan utána az eredeti hír tartalmának, és felületesen, elnagyolva vették át a hamis, félrevezető tájékoztatást. A cikkhez felhasznált képek sem a megfelelő növényeket mutatják be.
A fokföldi borostyánnal kapcsolatban a virágkertészeteknek, a virágkereskedőknek és az ellenőrző hatáságnak lesz feladata, hogy az esetlegesen bekerülő fokföldi borostyán cserepes növényeket likvidálják.
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet a névvel kapcsolatos tévedésre, azzal kapcsolatos hamis információkra. A hazai borostyán nincs veszélyben, nincs korlátozva nevelése, szaporítása, ültetése, ugyanúgy megmaradhat a kertekben, ahogy eddig is.
Kiemelt kép: Pixabay
