Idén a napraforgóterület meghaladta a kukoricáét. De ez tartható hosszútávon? Ekkora vetésterületen elkerülhető, hogy a napraforgó rövid időn belül visszakerüljön ugyanoda?
Nagyságrendileg 800 ezer ha-on vetettek idén napraforgót, ezzel a kukorica vetésterületét meghaladva. Az idei szárazság megviselte még a napraforgó állományokat is, emellett a kórokozók sem kímélték. Az idei aszályos körülmények között is akadt betegsége a napraforgónak, Hertelendy Péter növényorvossal áttekintettük, hogy milyen kórokozókkal néztek szembe idén a napraforgó termesztők.
Az aszályban is támadnak a kórokozók
A hamuszürke szártőkorhadást okozó talajlakó gomba idén is gondot okozott a napraforgóban. Ellene hagyományos növényvédő szerekkel védekezni nem tudunk. Trichoderma fajok kijuttatásával lehet visszaszorítani ezt a kórokozót. Emellett alternáriás vagy rizópuszos tányérkorhadás tüneteivel is találkoztunk. A tányér gombás megbetegedése ellen preventív módon, csillagbimbós állapotban lehet védekezni.
Milyen kockázata van a napraforgó gyakori visszavetésének?
A napraforgónak több olyan kórokozója van, amelyek esetében a minimum négy éves vetésváltás kötelező. Ilyen pl. a napraforgó peronoszpóra vagy a fehérpenészes szártő- és tányérkorhadás. Nagyban függ az időjárási körülményektől, hogy mikor üt vissza a túlságosan gyakori visszavetés.
A napraforgótermesztés során növényvédelmi szempontból kritikus, hogy a vetésforgóban minimum 4, de inkább 5 évente kerüljön vissza ugyanarra a területre.
Részletek videónkban tekinthetők meg.
Videós tartalmakért iratkozzon fel az Agrofórum YouTube csatornájára, és kövessen minket Facebook, Instagram és a TikTok csatornánkon is!
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek forrása: Agrofórum Online
