Komoly kockázat: az egyéni védőfelszerelések jelentősége a növényvédelem során II.
Az előző, a növényvédelem során felhasznált egyéni védőfelszerelések jelentőségét taglaló videónk után most részletes útmutatást adunk a növényvédelmi tevékenységet végzők számára a tekintetben, hogy milyen eszközök felhasználása mellett tehetünk legtöbbet egészségünkért.
Kukoricavetés a szárazságban - Precíziós gazdálkodás és víztakarékosság a Balogh-Farm Tépe Kft.-nél
Berettyóújfalu határában is nagy erőkkel dolgoztak a mezőgazdasági gépek április végén, hiszen a Balogh-Farm Tépe Kft. területein is megkezdődött a kukorica vetése - természetesen modern szemlélettel, folyamatosan fejlesztett gépparkkal és a helyspecifikus gazdálkodás jegyében. A Debrecent elkerülő autópálya mellett fekvő táblán a Dekalb DKC 4943 hibridje került a talajba, átlagosan 73 000-es tőszámmal, ám a csapadékszegény időszak miatt idén ezen némiképp csökkenteni kellett.
Fóliasátras cseresznye - egy egyedülálló technológia előnyei Nagyrédén
Magyarországon a fóliasátras cseresznyetermesztés egyedülállónak tekinthető Nagyrédén - ugyanakkor a technológia számos előnnyel jár.
Heves vármegyében Barabás Enikő férjével, Juhász Györggyel, Olaszországban gyűjtött inspirációik hatására fogtak bele ebbe az összetett termesztéstechnológiába - de a fáradság megéri...
10 tonnás kukorica talajművelés nélkül - No-till és min-till növénytermesztés Somogyban (I. rész)
Magyarországon csak nagyon kevesen hisznek a minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológiában. Pusztakovácsiban azonban egy 400 hektáros gazdaságban már évek óta folyamatban van az átállás, a talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepe van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át. Azon a területen is, ahol október végén zúgott fel a kombájn, és hektáronként nettó 10,3 tonna kukoricát takarított be.
Permetezés a csányi gyümölcsültetvényben - Növényvédelem a cserebogarak és a tetűkolóniák ellen
Simon Attila a Heves megyei Csány határában, Sasteleken mintegy 108 hektáron gazdálkodik. A terület nagyjából 90 százaléka gyümölcsültetvény, Cseresznyével, szilvával, dióval, almával és körtével foglalkozik a Mátra lábánál. A talajadottságok itt kiválóak, hiszen a hegység vulkanikus hordaléka rendkívül jó ízeket szavatol, így idén is finom cseresznyét takarítanak majd be a területről.
Saját liszt a saját biobúzából - a saját malomban
Gazdapék. Egy fogalom, ami hazánkban még nem ismert kifejezés, ám Franciaországban egyre népszerűbb a termelők körében. A szári Csoroszlya Farmon nyugati mintára, lépésről lépésre építenek fel egy valóban a termőföldtől az asztalig a gazdálkodó kézben összpontosuló rendszert. Ehhez számos bio gabonás kísérlet zajlik náluk, de a közelmúltban adták át kistermelői malmukat is, ami a termékpályafejlesztés egyik legfontosabb eleme volt. Mindezeket látva nem véletlen, hogy a biogazdasággal szorosan együttműködő Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is Száron rendezte meg 2021-es szántföldi szakmai napját, ahol több tucat gazdálkodó ismerhette meg a Csoroszlya Farm sikerének titkát.
Mi okozott fejfájást az almatermesztőknek idén?
2023. szeptember 20. 09:55
Mit hozott az idei év, és vajon megóvható az almaültetvény a jelenlegi, európai uniós szintű növényvédőszer-hatóanyag kivonások mellett? Hazánkban az Európai Uniós egyéb országokéhoz hasonlóan, szintén szűkül az alma termőterülete, bár sokkal drasztikusabb mértékben: míg az ezredfordulón 42.000 ha volt hazánkban, addig szűk negyed évszázad alatt az almatermő terület megközelítőleg felére, 20.500 ha-ra csökkent.