Oda kell figyelni az árukukorica két kártevőjére: a kukoricamolyra és a gyapottok-bagolylepkére
Két kártevőre különösen oda kell figyelnie az árukukoricát termelő gazdálkodóknak: a kukoricamolyra és a gyapottok-bagolylepkére. Az enyhe télnek köszönhetően mindkét károsítónál számítani kell a jelentős kártételre. Ennek megelőzése azonban az FMC Coragen készítményével és ARC rovarmonitoring rendszerének segítségével egyáltalán nem lehetetlen feladat. A kulcs a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke elleni védekezésben az időzítés.
Mire jó a kén? - Tápanyag, növényvedő szer és vadriasztó
A kén az egyik legfontosabb mezoelem, amit sokáig mostohagyerekként kezelt a magyar agrárium. A Vulcan Agro azonban olyan formáit ajánlja a termelőknek, amikkel nemcsak tápanyagot tudnak bevinni a növényekbe, hanem az számos más módon is hasznosul - legyen szó például növényvédelmi megoldásokról.
Új lendület előtt a szója? - AF kerekasztal 3. rész
Valóban új lendületet kaphat a magyarországi szójatermesztés? Ezt a központi kérdést tettük fel szakértőinknek az Agrofórum kerekasztalbeszélgetésén a 2020-as AGROmashEXPO és AgrárgépShow idején. Előadóink határozott véleménye az volt, hogy a vetésterület jelentősen növelhető lenne, ám ahhoz nagyon komoly szaktudásra van szükség.
Kukorica direktvetés bírborherébe - Újabb no-till terület Somogyban
Május elején szépen zöldellő bíbor here takarónövénybe vetették a kukoricát a Somogy megyei Pusztakovácsi határában. A helyi homokos, illetve homokos vályog talajjal borított területeken már évek óta folynak kísérletek nagyüzemi körülmények között a no-till, vagyis a talajművelést teljesen elhagyó rendszerrel kapcsolatban. Berend Ferenc régóta alkalmazza a fenntartható, talajvédő módszert, ám ez a tábla nem most az övé. Gelencsér Balázs és unokatestvére, Sudár László évek óta figyeli a környéken zajló tesztelek, 2021-re pedig elhatározták: saját tapasztalatokat szereznek a no-tillről.
Az állattenyésztés remekei: egy limousin-törzstenyészet története
Mozsgai József budapesti életét 2011-ben, gyorsan, alig egy év leforgása alatt váltotta fel a vidéki lét, amely 15 limousin üszővel, és egy bikával indult. Ez az állomány alapozta meg később a mai törzstenyészetet Sellyén. A sikerek nem várattak sokat magukra: az elnyert díjak hamar alátámasztották az elképzeléseket.