Emberi hibából jellemzően két esetben keletkezhet tűz: ha nem tisztítják megfelelően a szárítót, és ha túl magas hőfokon történik a szárítás.
A biztosítók álláspontja szerint a szárítótüzek szinte mindegyike emberi hibára vezethető vissza. Az esetek döntő többségében a kezelők szakszerűtlen helyzetértékelését okolják. Többnyire alaptalanul – állítja Speiser Ferenc gépész- és energiagazdálkodási szaküzemmérnök.
„Mérési adataink szerint valójában a szárítótüzek kis hányada történik emberi hiba miatt. Emberi hibából jellemzően két esetben keletkezhet tűz: ha nem tisztítják megfelelően a szárítót, és ha túl magas hőfokon történik a szárítás.
Azonban az esetek többségéért a termények megizzadása felelős. Ha ez megtörténik, hiába csinál mindent szakszerűen a kezelő, bármikor tűz keletkezhet” – mondta Speiser Ferenc.
A szárítóberendezések legfontosabb jellemzője az óránként elpárologtatott víz mennyisége.
Az optimális a 90 Celsius-fokos szárítási hőmérséklet lenne, de ha a magasabb nedvességtartalom miatt több vizet kell elvonni a terményből, akkor drasztikusan lecsökken a teljesítmény – ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a betakarítás ütemét.
Ha a termény nedvességtartalma magas, meg kell emelni a szárítási hőmérsékletet, mert a magasabb hőmérsékletű levegő több vizet képes felvenni, a teljesítmény valamelyest növekedni fog.
Így azonban a forró levegő hirtelen vízleadásra serkenti az egyes terményszemeket, azok „megizzadnak”, és képesek egymáshoz, sőt a szárító belső felületére is tapadni. A szárító belsejében létrejöhet egy kisebb, vagy nagyobb méretű összetapadt terménytömeg, amely nem tud továbbhaladni a légcsatornák között, elakad, kiszárad és könnyen begyullad.
A termény megizzadásához több körülmény szerencsétlen együttállása szükséges. Különösen a mostanihoz hasonló csapadékos nyár és a hűvös ősz „kedvez” a kialakulásának, mert lábon nehezen szárad a termény.
Mivel ezek a folyamatok a szárító emberi szem elől elzárt részein történnek, a probléma megoldását az jelentené, ha a kezelő „beleláthatna” a szárító belsejébe.
Ezt teszi lehetővé a Speiser Ferenc vezetésével kifejlesztett szemestermény-szárító felügyeleti rendszer, a Videokontroll.
Az utólag bármilyen keresztáramú szárítóba beszerelhető berendezés a terménytömegen áthaladó forró levegő hőmérsékletét méri érzékelők sokaságával, a mért adatokat pedig tárolja.
Így nemcsak megelőzhető a tűz kialakulása, hanem optimalizálható a szárítás, ami jobb minőségű terményt és jelentős energiamegtakarítást is eredményez.
A csapadékos és szokatlanul hűvös nyár miatt Speiser Ferenc óvatosságra inti a szárítók tulajdonosait és kezelőit.
2010-ben, amikor a mostanihoz hasonlóan csapadékos volt a nyár, és hűvös, hideg az ősz, csak Békés megyében kilenc szárítótűz történt – míg más években országszerte volt ennyi!
Fokozott karbantartással és a precíziós szárítás alapelveinek alkalmazásával jelentősen csökkenthető a termény megizzadásának, ezen keresztül a tűz kialakulásának kockázata. A napraforgó-szárítás után a tornyot a kazán felőli és a kilépőoldalon is ajánlott alaposan átnézni fentről lefelé haladva, hogy ne maradjon benne fennakadt napraforgó, mert az a kukoricaszárítás magasabb hőfoka miatt gyorsan meggyullad.
További infó: www.termenyszaritas.hu
