Mivel, vagy hogyan kell igazolni, hogy a fuvarozott termék saját áru? Ellenőrzés során vizsgálható-e a nem bejelentésköteles szállítmányrész is?
Elindult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara EKÁER Tanácsadó oldala, ahol a leggyakrabban feltett kérdések megválaszolása mellett rengeteg információ várja a termelőket.
Mivel, vagy hogyan kell igazolni, hogy a fuvarozott termék saját áru?
Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 88. § (6a) bekezdése szerint az adóhatóság nyilatkozattételre szólíthatja fel a feladót, a címzettet, az átvevőt, és a fuvarozást végzőt. Nincs azonban akadálya annak, hogy már a fuvarozás megkezdésekor rendelkezésre álljon a fuvarozott termék saját áru mivoltátigazoló írásbeli nyilatkozat. Ezt tartalmazhatja a szállítólevél is, amihez csatolhatóak egyéb rendelkezésre álló dokumentumok (pl. készletkivételi jegy, raktári bizonylatok, tárolási ív, stb).
Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője
Mennyi lehet a súlyeltérés pl. tej, vagy savó szállításnál, ha a felrakodás helyén nincs lehetőség pontos mérésre, és mondjuk a savó külföldről érkezik?
A bejelentés (EKÁER-szám) lezárásáig (ami az EU másik tagállamából történő behozatal esetén a címzett, az átvevő által történik a terméket szállító gépjármű kirakodási, átvételi címre érkezésekor, vagy legkésőbb az azt követő munkanapon) lehetőség van a mennyiségi adat módosítására. Nincs olyan jogszabályhely, amely a mennyiségi eltérést szabályozná.
A bejelentésben történő módosításokat az Art. 11. melléklet I. 4. pont szerint dokumentálni és indokolni szükséges. Ebben az esetben például a mérlegelés eredményét tartalmazó beraktározási bizonylat, átvételi jegy, stb. lehet megfelelő dokumentum.
Ellenőrzés során vizsgálható-e a nem bejelentésköteles szállítmányrész is?
Ha egy tehergépjárműn van 12 paletta áru, de ebből csak 3 paletta az EKÁER-köteles, akkor az út menti ellenőrzés során csak az EKÁER-köteles terméket vizsgálhatják, avagy a másik 8 palettát is?
A szállítóeszközön levő összes áru vizsgálata lehetséges a fuvarozás során, mivel az ellenőrzés éppen annak megállapítására szolgál, hogy van-e a bejelentési kötelezettség, és ha van, annak eleget tett-e az arra kötelezett. Amennyiben az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában levő termék a kereskedelmi mennyiséget meghaladja, az áru eredetét hitelt érdemlően igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) szükséges, ennek hiányában igazolatlan eredetű árunak minősül. (Art. 88. § (6)
Mit jelent pontosan a kockázatos termékek fogalma?
Az EKÁER rendszerben a termékek kockázatos jellegét az általános forgalmi adó megfizetése szempontjából kell figyelembe venni. A kockázatos termékeket két csoportba sorolja az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet. Az 1. számú melléklet felsorolja a kockázatos élelmiszereket, míg a 2. számú melléklet az egyéb kockázatos termékeket tartalmazza mindkét esetben a vámtarifaszámok szerint.
Hogyan tud megfelelni az EKÁER bejelentési kötelezettségének az adózó másik EU-tagállam nagybani piacára történő szállítás esetén, ha nem előzetes megállapodás alapján szállít?
Másik EU-tagállam nagybani piacán történő értékesítés esetén a hazai nagybani piacokhoz hasonlóan előre nem tudja az adózó, hogy az általa kínált terméket, vagy annak egy részét értékesíti-e és ha igen, akkor kinek. Ebben az esetben hogyan tud megfelelni az EKÁER bejelentési kötelezettségének?
Az egyéb célú kivitel körébe tartozó saját termék fuvarozása történik, a címzett saját maga a nagybani piacon mint fizikai címen. Visszárut is EKÁER-számmal kell fuvarozni, ha belföldi határt átlépő fuvarozás történik az 50/2014. NGM rendelet 4. § (1) bekezdés értelmében.
TÉSZ-nek történő bizományosi értékesítés során a termelő beszállítja a saját áruját és átadja a szervezetnek, aki áruvá készíti és értékesíti azt. Felmerül-e az EKÁER bejelentési kötelezettség, és ha igen, akkor mikor?
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség véleményünk szerint továbbra is nehezen értelmezhető a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) vonatkozásában. E szervezetek esetében, többször bizományos értékesítés valósul meg, azaz a termelő beszállítja a saját áruját és átadja a szervezetnek, aki áruvá készíti és értékesíti azt. Így a TÉSZ-ek felé történő beszállításkor még nincs az árunak értékesítési ára. Kérdés, hogy felmerül-e az EKÁER bejelentési kötelezettség, és ha igen, akkor mikor?
Amennyiben a TÉSZ felé olyan termelő végzi a beszállítást, aki kompenzációs felárra jogosult, ez a beszállítás nem minősül az első adóköteles termékértékesítésnek (Art. 22/E § (1) c)), így nem EKÁER-bejelentés kötelezett.
Amennyiben (nem kompenzációs felárat érvényesítő mezőgazdasági termelőtől, hanem) áfa-alanytól történik a beszállítás, a termék – az Art. 22/E § (4) és (6a) bekezdésekben említett mentesség hiányában – EKÁER-köteles fuvarozás tárgyát képezi. A kérdésben szerepel, hogy esetenként nem ismert a termék értéke, ezt a bejelentés lezárásáig a címzett (vagy a feladó) módosíthatja. A bejelentés lezárását a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell megtenni.
A TÉSZ-től történő ténylegesen első adóköteles értékesítést kell majd EKÁER-bejelentésnek kísérnie. Gondot okozhat a későbbiekben, ezért a nyilvántartásban figyelni kell arra, hogy az adott termék esetén mely tételeknél volt „első” értékesítés, és mely tételek származnak „második” értékesítésből. Amennyiben a termék változik, pl. válogatás, csomagolás, feldolgozás történik, a keletkezett áru – különösen ha a vámtarifaszáma változik – első adóköteles értékesítéssel fog ismét kikerülni a TÉSZ-től.
Ilyen és ehhez hasonló, kérdez-felelek módon összeállított információkat lehet találni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új aloldalán, amit éppen azért hoztak létre, hogy a termelők számára segítséget nyújtsanak az új szabályok megismerésében, betartásában. A számos gyakran ismételt kérdés mellett több hasznos információ is található a www.ekaer.nak.hu weboldalon.
(NAK, Agrofórum Online)