Lehetséges, hogy paradicsomvész fertőzte meg a paradicsomot?

Agrofórum Online

Lehetséges, hogy paradicsomvész fertőzte meg a paradicsom terméseit a még kinn élő, meghagyott töveken? Van-e értelme még a védekezésnek ellene?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A küldött képen egyértelműen a paradicsomvész betegség tünetei látszanak. Az idei nyár hosszú, extra száraz hetei alatt a paradicsomnál sem terjedtek a gombabetegségek. Szokatlan volt ez a jelenség, de érthető, hiszen a magas hőmérséklet és a vele járó száraz levegő nem kedvezett a paradicsomvészt okozó Phytophthora infestans nevű gombának sem. Ezért fordult elő, hogy védekezés nélkül paradicsomvész-mentesek voltak a növények minden kémiai védekezés nélkül nyár végéig. A helyzet a gyakori esős időszakra megváltozott.

Szokatlan időben lépett fel ez a betegség Önnél, de máshol is, hiszen nem jellemző, hogy ilyen későn, október közepén életerős, növekedésben lévő, virágokkal is és zöld, valamint érésben lévő paradicsommal teli növények legyenek szabadföldi viszonyok között. Volt arra alkalmas gazdanövény, az időjárás is megváltozott, a gomba számára is kedvezőre változott, és a gomba még jelen volt aktív formában.

Bogyó- és hajtásfertőzés

A gomba fertőzéséhez alacsony, 12-15 °C-os, majd ezt követően a gomba fejlődéséhez már a 18-22 °C-os hőmérséklet megfelelő. Mellette magas páratartalom, és nedves növényi felület is nélkülözhetetlen, hogy a fertőzés megtörténjen. A magas hőmérsékletű száraz nyár végi időszakot tartósan esős, szokatlan hűvös napok követték, több napon keresztül különböző intenzitással és gyakorisággal esett az eső, a paradicsomnövények tartósan vizesek voltak, lombjuk nem száradt fel. Optimális körülmények voltak ezek a paradicsomvész fertőzésének.

A paradicsomvész a paradicsomnövény minden föld feletti részét megfertőzi: a leveleken nagy kiterjedésű, gyors elhalásokat, elszáradásokat, levélnyélen, száron hosszanti, szabálytalan alakú sötétbarna elszíneződést, szövetelhalást, okoz. Legjelentősebb a bogyókon előidézett fertőzés: nagyméretű, általában a bogyókocsány körül induló barnuló, márványozott elszíneződés, néha zónázott vonalakkal. Kezdetben a folt kemény, később rohadás követheti. A gomba a növekedésben lévő 2-3 cm-es méretű zöld bogyókat szokta megfertőzni, viszont a tünetek azt követően csak 1-2 hét múlva fejlődnek ki. A még zöld tünetes termések nem most, hanem legalább 1 héttel korábban fertőződtek meg. Amikor a betegség a bogyókon láthatóvá válik, ellene a kémiai védekezés már nem hatékony.

De védekezni szükséges a jövő évi paradicsomok védelme érdekében. A gomba által fertőzött növényi maradványokon képes áttelelni a talajon, ezért a beteg növényt, növényi részeket ne hagyja elszóródni a talajon, gyűjtse össze! A fertőzött zöld bogyókat is távolítsa el a tőről mielőbb! A betegség fellépését a termőhely évenkénti változtatásával csökkenteni lehet. A paradicsomtermesztés során biztosítani kell a növények közötti szabad légjárást, a szellős növényállományt, ami lehetővé teszi a vizes lombozat gyors felszáradását. Léteznek paradicsomvészre kevésbé fogékony fajták, érdemes olyan fajtákat termeszteni.

Mely zöldségfajok magjaiból érdemes előzetesen palántát nevelni?

2024. február 8. 04:40

Kezdő kertészkedő vagyok, ezért fordulok Önökhöz egy kérdéssel. Mely zöldségfajok azok, melyek magjából érdemes, szükséges előzetesen palántát nevelni?

Így érleljük be az ősszel még zöld paradicsomokat, paprikákat!

2022. szeptember 26. 05:37

A paradicsom és a paprika is utóérő, de az igazán finom ízekhez és színekhez érdemes a növényen beérlelni mindent még időben.

Paradicsom hőigénye és a hőmérséklet szabályozása

2022. február 12. 05:39

Ha hőigényről beszélünk, sokszor csak a léghőmérsékletre gondolnak, pedig a talaj hőmérséklete is befolyásolja a gyökér működésén keresztül a víz- és a tápanyagfelvételt.

UV kezelés a paradicsom barna termésráncosodás vírus ellen

2021. május 22. 10:22

A kísérlet során nagy mennyiségű vírust tartalmazó növényi nedvvel dúsított drénvizet kezeltek UV fény segítségével. A kutatók öt különböző sugárterhelési szintet használtak.