15℃ 8℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Mikroorganizmusokkal egy fenntarthatóbb jövőért, avagy az Agro-ökológiai Program

KITE Zrt.

A mikroorganizmusok és növények kapcsolata már egy régóta ismert és kutatott jelenség, azonban ezt a kapcsolatot sokan nem tekintik elég jelentősnek. Ha a mikróbák és a növények kapcsolatára gondolunk, a legtöbb gazdának a kórokozó gombák és baktériumok jutnak először az eszébe, miközben a növényeket hasznos mikróbák is körül veszik.

A növények életében a mikróbák alapvető szerepet töltenek be, nélkülük a ma ismert növényi élet, és így a modern mezőgazdaság sem létezhetne. Gondoljunk csak például a mikróbák talajképző tevékenységére, tápanyagforgalmat befolyásoló hatására vagy a növényekkel szimbiózisban élő mikróbák pozitív hatásaira.

A növények fejlődésére a velük együtt élő mikroorganizmusok különböző jótékony hatással vannak. A hasznos mikroorganizmusok változatos módokon segítik a velük együtt élő növények fejlődését, és így a nagyobb hozamok elérését.

A legismertebb növényi szimbionta mikroorganizmus-csoport a pillangós virágú növények gyökérgümőiben élő nitrogénkötő baktériumok, melyek életfolyamatuk során képesek légköri nitrogént megkötni, és azt a növények számára felvehető formává alakítani. Nitrogénkötő baktériumokból ugyanakkor léteznek szabadon élők is, melyek a talajban, a rhizoszférában élnek, és ott végzik el jótékony hatásukat.

Más rhizoszférában élő baktériumok képesek növényi növekedést serkentő anyagokat, vagy nyálkaszerű anyagokat, úgynevezett poliszacharidokat termelni, melyek fontosak a jó szerkezetű és víztartó képességű talaj kialakulásához. Más, talajban élő mikroorganizmusok a humuszképzésben vagy a tápanyag-feltáródásban nyújtanak fontos szerepet.

Kukorica gyökér felület és a gyökérszőrök kolonizációja a baktériumok által (kék-gyökérszőrök, sárga-baktérium, zöld-egyéb baktérium)
(Fotó: Indigo Ag)

Léteznek olyan szimbionta mikroorganizmusok is, melyek a növényekben, azok szöveteiben élnek, és ott különböző jótékony, növekedést segítő anyagokat, például növényi hormonokat termelnek, ezeket a mikróbákat endofitáknak hívjuk. Ilyen baktériumcsoport például a növekedést elősegítő rhizobaktériumok csoportja (PGPR).

Gombák közül is ismerünk növényi szimbionta fajokat, mint például a különböző mikorrhiza gombákat, melyek gombafonalai kapcsolódnak a növény gyökeréhez. A szimbiózis lényege, hogy a gomba a gombafonalai révén plusz vizet és tápanyagokat ad át a növénynek, cserébe a növény szerves anyagokkal látja el a gombákat. Az ily módon megnövelt felszívófelület akár többszöröse is lehet az eredeti, mikorrhiza nélküli gyökérfelületnek.

Ezek a mikroorganizmusok segítik a növényeket az aszályos időszakokban, különösen a kritikus fejlődési szakaszokban, mint például a virágzás időszaka.

A növekedésserkentés és táplálás mellett a mikroorganizmusoknak kórokozó-ellenes hatásuk is ismert. A mikorrhiza gombák, illetve a gyökerek közelében vagy azok felületén élő baktériumok már nagy tömegben való jelenlétükkel is csökkentik a kórokozó gombák életterét, megnehezítik azok megtelepedését a növényen. Más gombafajok aktívan képesek csökkenteni a kórokozók számát, például a kórokozó gombák parazitálásával vagy azok szaporodását gátló anyagok termelésével. Egyes baktériumoknál ismert jelenség a sziderofórtermelés, mely olyan kisméretű szerves molekulákat jelent, melyek képesek megkötni a vasionokat, így azok felvehetetlenné válnak a kórokozó gombák számára, ezzel csökkentve azok szaporodását. A sziderofórhoz kötött vas ugyanakkor a növények számára könnyen felvehető marad.

Sziklevél belső kolonizációja a gomba hifái által (zöld-gomba, piros-a sziklevélben lévő klorofill)
(Fotó: Indigo Ag)

Manapság Magyarországon is általánosan elmondható az a globális probléma, hogy a termőtalajok mikrobiális talajélete nem a megfelelő szinten van. Ennek oka többek között a talajromboló talajművelés, a szármaradványok elvitele a termőföldről és az ebből adódó humusztartalom-csökkenés. Ezeken a talajokon a lecsökkent mikróba szám miatt azok jótékony hatása sem érvényesül olyan mértékben, mint az egészséges talajokon.

Napjainkban a világ legtöbb országában, így az Európai Unió országaiban is erős törekvések vannak a környezetbarát mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a klímaváltozás, környezetszennyezés mérséklése érdekében. Fontos tényező még az élelmiszerbiztonság kérdése. A mai modern fogyasztói társadalomban jogos elvárás az élelmiszerekkel kapcsolatban, hogy azok egészségesek legyenek, lehetőleg minél kevesebb mennyiségű vegyszermaradványt tartalmazzanak. Az Európai Unió által létrehozott Európai Zöld Megállapodás (más néven Green Deal) éppen ezeknek a céloknak az elérését segíti elő. A 2023-ban induló uniós Közös Agrárpolitika (KAP) részeként megvalósuló Agro-ökológiai Program (AÖP) a Green Deal-ben megfogalmazott célok elérését szolgálja. Az Agro-ökológiai Program egy területalapú támogatási forma, melyben a támogatás megszerzéséhez a gazdálkodónak minden művelési ágban legalább két pontot kell megszereznie. Az AÖP független az AKG-tól, azzal párhuzamosan fut, azonban a programban való részvétel nem kötelező, hanem választható támogatási forma, ugyanakkor már néhány egyszerűbb vállalással is jelentős támogatáshoz juthat a gazdálkodó. Ilyen vállalások lehetnek például a különböző biológiai növénykondicionáló, talajmikrobiológiai vagy egyéb növekedést serkentő, növényvédelmi célú mikrobiológiai készítmények alkalmazása, mely készítmények széles választékban elérhetők a KITE kínálatában. Ezek a készítmények megfelelnek a Green Deal-ben megfogalmazott célok eléréséhez, mint a talajállapot javítása, a talajok szénmegkötő képességének a növelése, illetve az egészségesebb, kevésbé környezetterhelő élelmiszerek előállítása.

A gyökér felület kolonizációja a gyökérszőrön a gomba hifái által (zöld-gomba, kék-gyökér sejtek)
(Fotó: Indigo Ag)

A KITE elhivatott az új biológiai készítmények tesztelésében, forgalmazásában és azoknak a technológiába való beillesztésében. A KITE portfóliójában ma már számos olyan biológiai termék és technológiai ajánlás megtalálható, melyek környezetbarát módon, vegyszermentesen képesek javítani a talajok állapotát, szénmegkötő képességét, segítik a növénytáplálást, illetve növelik a növények kórokozókkal szembeni ellenállóságát, vagy akár képesek a kártevők kártételét a vegyszeres kezelésekhez hasonlóan aktívan csökkenteni.

A biológiai szerek esetében alapvetően két típusú készítményről beszélhetünk. Az első esetben a termékek különböző biológiai eredetű anyagokat tartalmaznak, például növényi kivonatokat, mikróbák által termelt anyagokat, melyek növénytáplálást vagy kórokozó-ellenes hatást fejtenek ki. A második típusú készítményekben a természetben is előforduló, nem GMO mikroorganizmusok találhatók, melyek a környezetre vagy az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelentenek. Ezekben a készítményekben aktív vagy nyugvó (spórás) állapotban lévő mikroorganizmusok találhatók, melyek élő formában fejtik ki pozitív hatásukat. Ezek között találhatunk növényi szimbionta mikroorganizmusokat, talajállapotot javító szabadon élő mikroorganizmusokat, illetve kártevőellenes hatású mikroorganizmusokat is. Léteznek még továbbá makroszkopikus élőlényeket tartalmazó készítmények is, melyek különböző élősködő vagy ragadozó rovarokat, fonálférgeket tartalmaznak, melyek kártevőgyérítő hatást fejtenek ki.

A biológiai szerek használatánál fontos megemlíteni, hogy ezeket a készítményeket nagyobb odafigyeléssel kell tárolni és kijuttatni, mint a hagyományos kémiai szereket. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek egy része élő szervezeteket tartalmaz, melyeknek vannak bizonyos környezeti igényeik. Ezen készítmények hatékonysága nagyban függ a környezeti tényezőktől, mint például talajnedvességtől, hőmérséklettől, talajállapottól stb., így a kijuttatásukat szigorúan a leírás alapján, azok maximális betartásával célszerű elvégezni. 

Bővebb információkért keresse bizalommal agronómiai szaktanácsadóinkat!

Következő cikkünkben megismerhetik legújabb mikrobiológiai készítményeinket!

Varga Zsolt, fejlesztőmérnök  
KITE Zrt.                            

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

Árpabajok egy csapadékos évjáratban

2023. május 24. 09:40

Gyökeresen más évjáratot élünk most, mint egy évvel ezelőtt. Míg egy éve ilyenkor már a vízhiány tüneteit voltunk kénytelenek nézni a tábláinkon, most éppen ellenkezőleg, a csapadékos évjárat hatásait láthatjuk.

Kórokozók aszályos körülmények között

2020. május 22. 05:37

Bár nagyon sok helyen tényleg az aszály és a rendkívül száraz levegő erőteljesen gátolja több kórokozó felszaporodását is, de vannak olyan esetek, helyzetek, amikor még ebben az erős szárazságban is célszerű fél szemünket a növényzet egészségi állapotán tartani.

Kalászos helyzetkép tél közepén

2024. január 22. 16:40

Az idei téli időjárás meglehetősen változatosra „sikerült”. Voltak az eddigi téli hónapokban nem egyszer melegrekordok is, de pl. január második hetében durva fagyok is próbára tették a kint telelő kultúrákat és a rajtuk élő kórokozókat egyaránt.

Feltétlenül össze kell gyűjteni a lehullott lombot a fák alól?

2022. október 13. 04:37

Mindenképpen össze kell gyűjteni a lehullott lombot, vagy meghagyhatjuk például talajtakarás céljából?