Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Mivel otthonában van komposztálója, gondolom, megfigyelte, hogy milyen sokféle rovar és egyéb állat él együtt a komposzthalomban. Rajtuk kívül sokkal többen vannak azok, amiket ugyan nem látunk – mikroorganizmusok, – de millió számban dolgoznak a szerves anyag lebontásán.

Az ászkafélék, a virágbogarak lárvái, a komposztgiliszták, a gombák, a baktériumok élettevékenységét, annak intenzitását a környezetüknek, azaz a komposztnak a hőmérséklete határozza meg. Az idei tél még eddig, a decemberi néhány fagyos nap kivételével, január végéig enyhe, általában még éjjel is fagymentes volt. Ezek nem a szokott téli időjárási jellemzők. Emiatt a komposztok lebontó szervezetei is lényegesen aktívabbak voltak idén, mint átlagos fagypont alatti átlaghőmérséklet mellett. Tapasztalataim szerint, a kertemben lévő komposztsiló is ezt bizonyítja, a komposzt eddig még nem fagyott át, ahogy a talaj sem. A fagypont feletti néhány fokos hőmérséklet számos mikroorganizmust is aktívan tart, ha nem is mindet, elsősorban az alacsony hőmérsékleten is dolgozó szervezeteket. Szintén aktív életet élnek, táplálkoznak, és folytatják lebontó munkájukat a komposztgiliszták is.

A komposztsilóba újabb konyhai zöldhulladék bedobása után az anyagok lazítását és keverését 1-2 hetes időközönként érdemes megtenni, ezzel elősegítjük az alapanyagok homogenizálását, a már lebomlásnak indult rétegeknek az új bekerült anyagokkal való keverését, a lebontó szervezeteknek a friss alkotókhoz való hozzájutását. Számos kertben a lehullott és összegyűjtött faleveleket nem tudják egyszerre a komposztban elhelyezni annak nagy térigénye miatt. Ezt az esőtől átnedvesedett, lebomlását elkezdett levéltömeget folyamatosan lehet a komposztáló tartalmához adagolni.

A komposzt aktív állapotát több paraméter is egyértelműen jelzi. A komposzt hőmérséklete magasabb, mint a külső levegő hőmérséklete. Ennek bizonyítását saját megfigyelésemmel tudom alátámasztani. Január közepén megmértem a komposztkeretben érő növényi halom tömegének hőmérsékletét: míg a levegő hőmérséklete +5 °C, addig a halom felszíne alatt 10 cm mélységben 18 °C volt. A degradáció, a lebomlás biztos jele az is, hogy a komposzthalom felszíne ezekben a télinek nevezhető hetekben is havonta 10-20 cm-t összeesik, ami jól nyomon követhető. A komposzt aktivitását egy igen meggyőző fizikai jelenség is bizonyította a kertben. Amikor egyik nap pár cm hó esett, a komposztáló műanyag fedelén, a komposzthalom levegőzését biztosító, a növénytömeg belsejébe állított lyukacsos cső felett, a belsejéből feláramló langyos levegő – kör alakban – felolvasztotta a hótakarót.

Kérdésére megerősítem, hogy a komposztok ősztől folyamatosan aktívak voltak, a lebomlási folyamat nem állt le, bár lelassult. Érdemes a komposztkeretben elhelyezett zöldhulladékot időnként forgatni mindaddig, amíg nem fagy át.