Miért büdös a komposzt? A bűzös komposztnak sok oka lehet, ezeken fogunk most végigmenni, mert valójában az igazán jó komposzt nem büdös, sőt kifejezetten kellemes földillatú. Nézzük sorra a lehetséges hibákat!
Az egy dolog, hogy megkeressük az okokat, de utána újabb kérdést vet fel, hogyan szüntethetjük meg azokat? Az egyik legelső ok lehet a bűzös komposztnál az alapanyagok rossz aránya.
A megfelelő arányok
Mint mindenben, itt is fontosak az arányok. Az alkotóelemeknél, ha például túl sok állati eredetű termék kerül bele a trágyadombba, akkor egy más irányba vett bomlási, sok esetben erjedési folyamat indulhat meg. Túl sok állati végtermék esetében például beleköltözhetnek a húslegyek is, de elkezdhet maga az egész domb például levet is engedni, melynek szintén egy erős ammóniás szaga lesz.
Ilyen esetben, ha főleg állati trágyából kerül a komposztunkra alkotóelem, akkor érdemes olyan biológiai készítményeket is használni, mely a lebontást jó irányba viszi. Például évek óta használunk egy olyan baktériumokkal és jótékony gombákkal teli készítményt mi is a mélyalmos állattartásnál, ahol már az állatok itatóvizébe tesszük a készítményt (kifejezetten állatoknak való a készítmény), és így az egészséges bélflórájuk mellett már a kiáramlási oldalon is elindul egy harmonikusnak nevezhető lebomlási folyamat, és a trágya már alapjáraton sem büdös.
Ezt a megoldást sertésektől kezdve a nyulainknál is alkalmazzuk, így csökkentve minimálisra a szagok mellett a betegségek jelenlétét is.
Túl sok nedvesség kerül bele
A megfelelő arányok mellett ismert tény, hogy a komposztot nedvesen kell tartani. De ez visszájára is fordulhat, ha túl sokat öntözzük, akkor anaerob (oxigénmentes) folyamatok indulnak el a nedves környezetben, ami rossz szagokat eredményezhet. A penészesedés is ilyenkor indul el a komposztdombban.
A komposztnak szellőznie is kell!
Amikor olvasóink képeket küldenek és kérdésekkel bombáznak a büdös komposztok kapcsán, akkor a képeken mindig egy nagyon fontos közös pont van még. Mivel házikertben várhatóan igen kevés állati melléktermék kerül a komposztba, így a növényi részek erjedése a mumus. Ennek az oka a befulladás, a túlmelegedés is, melyeket a rossz szellőzésű, műanyag, zárt komposztálók is okoznak.
Természetesen van ezekből is jó konstrukció, de a szellőzés nem mindegyiknél megoldott. Egy szabadban lévő komposztdombnál is nem véletlen van az, hogy időszakosan át kell rakni, át kell mozgatni, mely nem csak a keverést jelenti és az egyenletes komposztálódást, de kicsit az átszellőztetést is.
Mit dobálunk a komposztra?
Szokták mondani, hogy a komposztra az összes konyhai hulladék odarakható. Részben ez igaz is, de minden esetben fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy kiöntjük a bűzös, romlott ételek sokaságát a tetejére és otthagyjuk. Ilyen esetben a romlott ételt takarjuk le földdel, hogy ne kezdjék el megszállni a muslicák, legyek, hanem a takarás által szervesebb része lehessen a komposztdombnak.
Emellett az arány itt is fontos: nem állhat romlott ételek sokaságából a komposzt, hanem néha földdel is meg kell szórni, kellenek az ágdarálékok és a növényi részek is a komposztba, hogy a megfelelő arány meglegyen. Ha az arány nem jó, akkor ott a pH-val is gond lesz, ami szintén szagok formájában fog jelentkezni.
A rossz pH a túl magas vagy a túl alacsony. A megfelelő érték valahol a 6-7,5 pH között mozog. Így ha túl sok a kávézacc, a fűrészpor egy komposztban, ott az mindig csökkenti a pH-t. A pH növeléséhez meg érdemes meszet használni.
