Nyáron is kell a talajjal foglalkozni, nem csak ősszel és tavasszal, pedig sokan azt gondolják, hogy elegendő évente egyszer és már minden rendben is van. A növények táplálkoznak, így a talajt is tápanyagozni érdemes.
Most nagyon divatos dolog a talaj egészségéről beszélni, és rengeteg téves információ kering az interneten. Dobáljuk rá a kávézaccot és minden szép lesz, öntögessük élesztős vízzel és csodaszép lesz minden növény és sehol a betegség. Ugyanígy a tealeveleket is forrázás után javasolják sokan, de mindegyikre kitérünk máris, hogy mit és mikor érdemes csinálni!
Konyhai hulladékok a virágágyásban?
A konyhai hulladékokkal kezdem, mert sokfelé ez a leggyakoribb: “dobd ki és ott jó lesz” elmélet mostanában.
A kávézacc, a tealevelek mind csersavas anyagok, savanyítják a talajt, így olyan növények alá tegyük, melyek szeretik a kicsit savanyúbb talajt. Ez az egyes pont, ha listába kéne szedni.
Más konyhai hulladékot ne dobáljunk ki a kertbe, hanem menjen szépen a komposztra, hiszen először komposztálódnia kell és csak utána lesz igazán érdekes a növényeinknek.
Szerves trágya jó a kertbe!
A szerves trágya egyenesen a komposztdombról érkezzen. Pontosabban már összeérve komposztként és a növények nagyon hálásak lesznek érte.
Ha nincs komposztdombunk, de mégis ebben gondolkodunk, akkor rengeteg jó algakivonatos vagy guánós komplex termék kapható a kereskedelemben, így ezekből is válogathatunk.
Szervetlen: műtrágya sem ördögtől való
Nagyon megosztó téma, mert a műtrágyára sokan úgy tekintenek, mint a világ legnagyobb mérge, pedig a jól kialakított műtrágya hasznos tud lenni, akár díszkertről, akár termelésről beszélünk. Miért gondolom ezt?
Ha egy növény éhes, akkor a beltartalma és a termés minősége, vagy akár a virágmennyisége sem lesz olyan, mint amit elvárnánk tőle. Sokszor nem az a lényeg, hogy hatalmas mennyiségeket juttassunk ki, hanem inkább az, hogy ésszel és elegendő mennyiséget.
Számos olvasói kérdés is a legtöbb esetben tápanyaghiányból eredő tünetek miatt jut el hozzám, ahol igazából kis mikroelemhiány látszik csak, és ha azt pótolnánk, a növény is vidámabban folytatná életét és dús virágzással vagy minőségi terméssel látna el minket.
Még egyszer jelzem: ez nem a felfújása a zöldségnek, hanem egy olyan plusz, amit mi magunk emberek is megveszünk vitamin néven, ha gyengének érezzük magunkat.
Rostált komposzt szórható bárhova!
Én annak a híve vagyok, hogy egész évben szépen lehet tápanyaggal ellátni a kertet. Ahogy elkészül egy újabb adag komposzt, már megy is a növények közé a virágágyásokba, a tó körüli ágyásokba, a veteménybe, de még a fűre is rárostálom és alaposan belegereblyézem.
Mivel nekem természetes gyepem van, így engem nem zavar, ha időszakosan kicsit más képet mutat a gyeptársulás. Alaposan beöntözöm a talajba a fű közé a rostált komposztos talajt és már kész is vagyunk.
