15℃ 8℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Növénytermesztés

Márpedig a szántás kockáztatás!

Agrofórum Online

A szántás mindenkori létjogosultságát kritikával kell kezelni: azt minden esetben meg kell kérdőjelezni a napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási események, valamint talajaink – gyakran igen kedvezőtlen – állapota miatt. A több generáción átívelő megszokás sajnos erőteljesen hozzájárul a talajdegradációs folyamatok fokozódásához. Okszerűen, a talajállapot felmérését követően azonban vannak esetek, amikor akár ekéhez is nyúlhatunk. A talaj víztároló kapacitásának növelése, szervesanyaggal való feltöltése a megfelelő talajélet fenntartása azonban egyéb, más gyakorlatok előtérbe helyezésével hatékonyabban támogatható. A téma kapcsán Dr. Birkás Márta professzor asszonnyal beszélgettem, aki röviden, ám annál velősebben osztotta meg tapasztalatait.

Jelen klimatikus körülmények között hogyan látja a szántás létjogosultságát?

Nagyon kritikusnak látom a szántást, ismerve a mai magyar gyakorlatot. Esik egy kis csapadék, és a gazdák többsége azonnal kivonul szántani. A talaj elmunkálása azonban kívánnivalót hagy maga után az esetek többségében: az vagy egyáltalán nem, vagy jóval később történik meg. Mire az elmunkálás végbemegy, addigra a talaj nagy mennyiségű vizet veszít. A szántás önmagában nem eredményez sikert, mivel a rendesen megművelt talajnak kicsi a vízvesztő felülete. A szántás sajnos, még kedvező nedvességtartalom mellett is káros a talaj szerkezetére. Vízhiányos talaj esetében ez a jelenség hatványozottabban jelentkezik.

Nagy baj, hogy szántás előtt nem végeznek talajállapot-vizsgálatot. Gyakran hallani, hogy nedves talajon a kultivátor nem használható, de az eke igen…

A szántás szükségességének megállapításához egyszerű eszközök is rendelkezésre állnak, de ennek dacára kevesen élnek velük. Ásó, pálcaszonda, vagy egy egyszerű tenyérpróba – egyszerűségük dacára ritkán használt eszközök. Az eketalpréteg kialakulására pedig nem is gondolnak, jóllehet az korlátozza a talaj vízbefogadását és  a gyökérnövekedés mélységét.

Talaj felméréséhez eszközök
A talaj állapotának felméréséhez egyszerű eszközök is rendelkezésre állnak, ennek dacára kevesen élnek velük (Fotó: Baklanova Szandra, 2022 Nagyhalász)

Milyen problémát okozhat még a szántás?

A szántás nyomán megnövekedett talajfelület hatására – a talajlakó mikrobák aktivitásának fokozódása nyomán – nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, amelynek így jelentős környezetvédelmi aspektusa is van. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaságot tartják páldául a közlekedés, vagy olajkitermelés mellett az egyik legintenzívebb kibocsátó ágazatnak.

A szántás kiemelendő természetesen, hogy lehet megfelelően szántani, de ehhez – a már említett – előzetes vizsgálatok szükségesek. Ha a tenyérpróba porhanyítható talajt mutat, akkor nincsen akadálya az ekehasználatnak, elmunkálásnak.

A gyakorlat azonban többnyire mást mutat. Amikor ilyen kedvezőtlen a csapadék területi eloszlása, a vizet nem kockáztathatjuk. A vízmegőrző talajművelési gyakorlatok elterjesztése lehet a kulcs.

A szántás kockáztatás? Miben látja a megoldást?

Generációváltás, a talajközpontú szemlélet térnyerése segíthet a helyzeten. A betakarítás mikéntjének nagy szerepe van a talaj szervesanyag-utánpótlása szempontjából. A kellő vonóerővel bíró traktor biztosítja a megfelelő energetikai kapcsolatot a munkaeszközzel. De ez nem minden. Rendkívül fontos a szecskázó adapter a kombájnon: a minél kisebbre aprított és tépett növényi maradványok tápanyagtartalma jóval könnyebben táródik fel a talajban. A mellékterméknek mondott, gyakran elégetett növényi maradvány a talaj szervesanyag-utánpótlásának alapja kell, hogy legyen. 

Szántás
A szántáson kívül egyéb, a talajművelési gyakorlatok gazdag tárháza áll rendelkezésre
(Fotó: Baklanova Szandra, 2022 Nagyhalász)

Sajnos kevés a jól kezelt, érett istállótrágya, a zöldtrágyához pedig nagy mennyiságű csapadék kell. Márpedig, ha nincs víz, nincs tömeg sem. Jó hír, hogy az utóbbi időben terjedni kezdett az istállótrágya komposztálása is. Kisebb, tápanyagban dúsabb anyag keletkezik.

A szántás, amellett, hogy a talaj vízforgalmát is kedvezőtlenül befolyásolja, a talajéletre is kedvezőtlenül hat. A giliszták például nem viselik el ezt a durva talajbolygatást. Amikor egy kukoricatarlót októberben szántanak, sok giliszta is látható, egy héttel később már nem található egy sem… pedig ezek az élőlények nagyban hozzájárulnak a talajminőség javulásához.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

Hazánk talajvédelmi tevékenysége a kezdetektől napjainkig

2018. október 28. 14:39

Az írás a talajvédelem történelmi korszakait mutatja be a római kortól a honfoglaláson, Tessedik Sámuel és Sigmond Elek munkásságán keresztül a szocialista nagyüzemek meliorációs tevékenységén át a rendszerváltást követő helyzet elemzéséig.

Fontos a megfelelő talajvédelmi szakértő kiválasztása

2019. május 7. 13:33

A talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló rendelet értelmében a talajvédelmi szakértőnek legalább 3 évente elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó szakmai továbbképzésen kell részt vennie.

Extraerős teknős tridem billenős kocsi érkezett a Fliegltől

2023. november 26. 17:10

Az új TMK 386 teknős tridem billenős kocsi egy robusztus és sokoldalú eszköz. Speciális fejlesztés a nagy mennyiségű siló- és gabona szállítására, és új mércét állít fel a kapacitás és hatékonyság tekintetében.

Megjelent a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

2019. január 15. 12:47

Célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók környezettudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz.