Talajélet
Fizetett tartalom

A kukoricatarló Cell-es kezelésével sokat nyerhet és sokat spórolhat!

AGRO.bio Hungary Kft.

A kukorica betakarítása után még nagy érték marad a tarlón, hiszen a szár- és gyökérmaradványok legalább 100 kg nitrogént, 40 kg foszfort és 120 kg káliumot tartalmaznak hektáronként.

Ez műtrágya értéken számolva is tekintélyes összeg és a nem kis különbség pedig az, hogy a lebomló növénymaradványokból sokkal jobban fel tudja venni a következő kultúra a tápanyagot, mint ha ugyanekkora mennyiséget műtrágya formájában juttattunk volna ki. Azok egy része ugyanis lekötődik, lemosódik, vagy a nitrogén esetében visszakerül a légtérbe. A 3 makroelem mellett a tarlómaradványban lévő mikroelemek is nagy szerepet kapnak, hiszen a következő kultúrának bizonyosan szüksége lesz a kukorica növénymaradványaiban lévő mezo- és mikroelemekre is. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert a szántóföldeken a szervestrágya-kijuttatás nagymértékben csökkent, és a mikroelem-utánpótlás műtrágyákkal nem minden esetben megoldott.

A talajba forgatott kukoricamaradványok idővel természetesen lebomlanak. Nagy jelentősége van viszont az időtényezőnek. Nem mindegy ugyanis, hogy a növénymaradványokban lévő tápanyagok már a következő kultúra számára felvehetők, vagy csak évek múltán válnak azzá.

Mit nyerhet a kukoricatarló Cell-es kezelésével:

Cell-ben lévő cellulózbontó mikroorganizmusok rövid idő alatt lebontják a növénymaradványokat, ezáltal a bennük lévő tápanyag már a következő kultúra számára felvehetővé válik. Ez nem kevesebb, mint 100 kg/ha nitrogén, 40 kg/ha foszfor és 120 kg/ha kálium. Emellett az elbomlott kukorica kimondottan jó hatással van a talajszerkezetre, különösen olyan területeken, ahol régóta nem került sor szerves trágya kijuttatására.

Mit spórolhat a kukoricatarló Cell-es kezelésével:

Műtrágyát

Ami a mérleg egyik serpenyőjében a nyereség, az a másikban egyúttal spórolás is, hiszen a fent említett tápanyagmennyiséget le lehet vonni a kijuttatásra javasolt műtrágyaadagokból, vagyis aki Cell-lel kezeli a kukoricatarlót, az jelentős összeget spórolhat a következő kultúrának szánt műtrágyaköltségen.

Növényvédő szert

A kukoricán számos kórokozó gomba szaporodik, amelyek a talajba kerülve áttelelnek és kedvezőtlenül hatnak a következő kultúrára. A Cell kezelés gyorsan felszámolja ezeknek a kórokozóknak az életterét és a hasznos mikroorganizmusok nagymértékben csökkentik a káros – toxint termelő – gombák túlélését, szaporodását. Egy szóval a Cell kezelés hatására a legtöbb esetben jóval kisebb fertőzési nyomással kell szembenézni a következő veteménynek. Ezáltal egészségesebb növényeket kapunk és a növényvédelmi költségeken is lehet spórolni, a kultúrától, az érzékenységétől és az időjárástól függően.

Gázolajat

Közismert dolog, hogy a talajba forgatott és még el nem bomlott kukoricaszár nagyon jelentősen megnöveli a talajmunkák során a felhasznált üzemanyag mennyiségét. Ennek az az oka, hogy a kukoricaszár alsó részében a cellulóz között lignin is van, ez a lignocellulóz, amely nehezen bomló és igen kemény anyag. Ahogy halad a talajmunkagép eleme a talajban és találkozik egy ilyen kemény szárdarabbal, az igen nehezen törik, vagy fordul el és nagy ellenállást fejt ki, ami miatt az erőgépnek sok felesleges energiát kell kifejteni. A Cell kezelés hatására már tavaszra ezek a szármaradványok morzsalékos állapotba kerülnek és alig nehezítik a talajmunkát. Sok éven keresztül folytatott vizsgálatok szerint a Cell kezelés az adott talajtípustól és a munkagéptől függően, akár 25-30%-kal csökkentheti az üzemanyag-felhasználást.

Végezetül: A Cell használata is 2 pontot jelent az AÖP programban. Ez szintén jelentős támogatás.

Az AGRO.bio Hungary Kft. szaktanácsadói mindenkor készséggel állnak rendelkezésre.

Biogazdálkodás mellett tényleg nem lesz több humusz a talajban?

2025. december 19. 11:10

Egy német tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás nem eredményez nagyobb humusztartalmat a talajokban. Mitől függ a talaj humusztartalma?

A városokban nincs olyan talaj, amiben egy növény jól érezheti magát

2025. december 10. 13:10

Hogyan befolyásolják a különböző talajfedési megoldások a talaj életét, szerkezetét? Hogyan tehető élhetővé a városi környezet a növények számára? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak december 5-én Az Év Talaja rendezvényen előadó szakértők.

Talajfáradás ellen: ismerje fel és hozza rendbe!

2025. november 29. 08:10

A talajfáradás alattomosan csökkenti a hozamot. Mutatjuk, hogyan ismerhető fel és hogyan állítható helyre a talaj ereje.

Melyik föld teszi boldoggá a növényeket – és mikor csak pénzkidobás a „speciális” keverék?

2025. november 13. 16:10

Nem minden növényhez kell speciális föld. Mutatjuk, mikor elég az univerzális, és mikor hoz látványos különbséget a célzott keverék.

Az EU kukoricatermése megsínyli a hőhullámokat

2022. július 15. 15:00

Spanyolországban a kukoricatermelés 16%-kal, 3,57 millió tonnára csökkenhet, miután a vízhiány miatt a gazdálkodók csökkentették a vetésterületet.

Még mindig tömeges a repcebolha populáció a vetéseken. Védekezzünk ellenük!

2019. október 8. 08:34

A korábban kikelt álhernyókkal együtt igen nagy fertőzési nyomás nehezedik a repcére, amit csak folyamatos védekezéssel lehet feloldani.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Élet a nitrogénbomba után

2021. október 14. 11:34

A közelmúltban a műtrágyapiacon bekövetkezett atomrobbanás mértékű eseményeket követően – úgy gondolom, hogy – a komfortos 50 ezer Ft/t-ás áraknak hosszú időre búcsút inthetünk.