Hogyan befolyásolják a különböző talajfedési megoldások a talaj életét, szerkezetét? Hogyan tehető élhetővé a városi környezet a növények számára? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak december 5-én Az Év Talaja rendezvényen előadó szakértők.
Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK TAKI Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály osztályvezetője, tudományos főmunkatársa beszélt arról, hogy mik azok a talajfunkciók, vagyis a talaj szerepe az emberi és a földi életben.
Talajfunkciók:
- Biomassza termelés
- Tározás, szűrés, puffer képesség: Víztározás és szűrés.
- Biológiai sokféleség fenntartása: A biodiverzitás fenntartásában kulcs szerepe van a talajnak, egy marék talajban akár milliárd mikroorganizmus is lehet, amelyeket nem látunk szabad szemmel.
- Szénkörforgalom- és klímaszabályozás: A talaj is lélegzik, szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, mely a talajban élő szervezetek anyagcseréjéből, légzéséből, ill. a talajban végbemenő bomlási folyamatokból származik.
- Építő- és nyersanyag-forrásként való alkalmazás
- Kultúrtörténeti emlékek őrzője
A talaj és a környezetének kapcsolata
A talaj a növényzet számára támaszt, tápanyagot biztosít. A talajban élő szervezetek, állatok mozognak, táplálkoznak a talajban, ezzel keverő hatást fejtenek ki. Víz mozog a talajban: a csapadék beszivárog, a talajvíz a kapillárisokon felfelé mozog, ill. oldalirányú vízmozgás is történik a talajfelszín alatt.
A környezet és a talaj kapcsolata hogyan változik, ha a talajt lefedjük?
Megszűnik a párologtatás, az állatok keverő tevékenysége, erősen leredukálódik a talajlégzés. A szénmegkötés is megszűnik. A víz beszivárgása is leáll, de a mélyebb rétegekből a kapillárisokon fel tud jönni a víz, ill. az oldalirányú vízmozgás megmarad.
Ugyanakkor nem mindegy, hogy a talajfedés mivel történik. Vannak a nem víz- és légáteresztő fedések, ilyen a beton és az aszfalt, ill. vízáteresztő fedés lehet a mulcs, térkő vagy a füvesítés. A két nagy csoport közötti különbség az, hogy a víz hogyan mozog. Ha nem tud beszivárogni, elfolyni a csapadék, akkor ez villámárvizet, csatornaterhelést, nagy eróziót okozhat. Ha be tud szivárogni a víz, ezek a problémák kevésbé jelentkeznek.
A talaj és a város kapcsolata
Szöllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. cégvezetője elmondta, hogy a városban létrehoztunk egy olyan mesterséges környezetet, amely a természetes rendszerektől a lehető legmesszebb áll. A klímaváltozás negatív hatásait a városi környezet felerősíti. Az élő növényzet tud segíteni a városon. A növényzet számára két dolog szükséges: idő és hely, hogy a növény meg tudjon nőni.
A városban, a közparkokban a legnagyobb gond, hogy a lehullott lomb, minden ami szervesanyag forrás lehet, azt az ember hulladéknak tekinti, és eltávolítja a parkból, ezzel pedig megszűnteti a szervesanyag körforgását. Így működő ökoszisztémát nem lehet felépíteni, mert megszűnik a rendszer önhelyreállító képessége.
A városokban nincs olyan talaj, amiben egy növény jól érezheti magát. Rendkívül tömörödött, sokszor szennyezett, levegőtlenek a városi talajok.
Hogyan oldható meg, hogy élő növényzetet lehessen fenntartani a városban?
Ehhez helyi, komplex elemzésre van szükség. Hosszú távon a fenntartás a kulcs a sikerhez.
Mindenképpen a helyszínen kell tartani a szervesanyagot, ha más nem, komposzt formájában. Ahhoz, hogy a városokban jól működő rendszert lehessen fenntartani, a lehulló csapadékot a városban kell tartani. Hosszú távon megoldás lehet az ültetőközeg használata, ilyen a Stockholm faültetési rendszer.
Stockholm faültetési rendszer: A szerkezeti talaj egy zúzott kőzet alapú termőközeg, amely képes alátámasztani az úttestet, ezért használatuk lehetővé teszi a fagödrök meghosszabbítását a szilárd, burkolt felszín alatt. Ez lehetővé teszi, hogy elegendő talaj álljon rendelkezésre ahhoz, hogy egy fa egészséges legyen, növekedni tudjon. A tetőkről, utakról és aszfaltozott felületekről összegyűlt csapadékvíz a fa gödrébe kerül. Az ilyen megközelítéssel telepített fák és fagödrök hozzájárulnak a csapadékvíz-gazdálkodási rendszerekhez, azaz a vizet a helyszínen tartják.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen közegben nőtt városi fák gyökérzete kétszer gyorsabban nő, a fa sokkal jobban érzi magát a helyén és a betegségekre kevésbé érzékeny. A szerkezeti talaj teherbíró, akár burkolható is, parkolásra is alkalmas.
Képek forrása: pixabay.com
