Agrárgazdaság

A dunántúli termőtalajok közel felét már elvesztettük

Agrofórum Online

A talajaink nagyobbik része már nem egészséges, de a figyelmeztető jelek sokasodása sem elegendő egyelőre ahhoz, hogy szervezettebben lépjünk fel a pusztulásuk ellen.

Bizonyára a legtöbben emlékeznek még idén márciusra, amikor az M1-es autópályán óriási tömegbaleset történt Biatorbágynál. Az okozója fölöttébb szokatlan volt: a környező földekről a szél által felkapott talaj keltett hatalmas porvihart, egy pillanat alatt nullára csökkentve a látótávolságot.

Mintegy 32 gépkocsi, 5 teherautó és 6 kamion ütközött össze, és a baleset egy halálos áldozatot is követelt, valamint 39 személynél volt szükség kórházi ellátásra. Már akkor sok szó esett róla, hogy a klímaváltozás és a sokszor helytelen talajművelés miatt az ilyen esetek sűrűbben előfordulhatnak a jövőben.

Termőtalajaink kétharmada beteg, a Dunántúlon szinte már a talajképző kőzeten gazdálkodnak – adta hírül a Népszava friss cikke is. A lap a Magyar Talajtani Társaság rendezvényén járt, ott kongatták meg (sokadszorra) a szakemberek a vészharangot.

„A szakma egy része hosszú ideje látja, hogy baj van – nyilatkozta Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Természetföldrajz Intézetének tanszékvezetője. – A legújabb európai statisztikák szerint a talajaink 60–70 százaléka beteg, azaz valamilyen degradációs folyamat felismerhető bennük. Megváltozott a szerkezetük, a szervesanyag-tartalmuk, felhalmozódott bennük a só, erodálódtak.”

Ezek részben természetes folyamatok, de immár az emberi tevékenység hatása is felismerhető bennük. A Dunántúlon már a termőtalajok harmada-fele oda van, de az Alföldön is jelentkeznek a problémák, a Keleti-főcsatornát például gyakran kotorni kell, mert folyton feltöltődik a belekerült termőtalajtól.

A hazai kedvezőtlen folyamatokat felgyorsította a megyei talajvédelmi szolgálatok meggyengülése, térvesztése. A gépesített, iparosított mezőgazdaság is óriási károkat okozott, a mélyművelés révén a talajban kisebb lett a beszivárgás, emiatt megjelentek a belvizek, nőtt az aszályérzékenység, a talajmorzsák szétesése után maradt port elfújja a szél – és ezzel vissza is kanyarodtunk a biatorbágyi szerencsétlenséghez.

További részletekért KATTINTSON IDE!

(Fotó: Engin Akyurt/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

204 ezer hektár földet vásároltak – és vele rengeteg vizet a föld alatt

2026. szeptember 19. 13:10

Az idei nyár is megmutatta, hogy önmagában a föld kevés, az eredményes gazdálkodáshoz víz is szükséges.

„Marhaság” a napenergia és külföldi munkavállalókra sem szorul az ország a választáson győztes szélsőséges német párt szerint

2026. szeptember 12. 13:10

Populistának tűnő ígéretekkel próbál a német gazdák kedvében járni a Szász-Anhalt tartományban választási győzelmet aratott AfD párt.

A gazdálkodók még magasabb szintű támogatása felé tett nagy lépést a KITE Zrt.

2026. augusztus 31. 15:10

Ünnepélyes keretek között stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az AKI Agrárközgazdasági Intézet, valamint Magyarország piacvezető mezőgazdasági integrátora, a nádudvari központú KITE Zrt.

Esőgyilkosnak bélyegezték a gazdák a JÉGER jégkármérséklő rendszert, és elfeledett német-svájci kísérletek szerint igazuk is lehet

2026. augusztus 11. 09:10

A magyar gazdák az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER) kiáltották ki a példátlan mértékű aszály felelősének, és sok évtizedes kísérletek támasztják alá, hogy akár igazuk is lehet.

Nem lustaság: ezért hagyják magasabbra a füvet 2026-ban

2026. június 18. 05:40

A 2026-os kertészeti trendek egyik legérdekesebb eleme, hogy egyre többen különböző funkciójú gyepfelületeket alakítanak ki.

Csúnyán visszaüthet, amit a fák ültetésénél évek óta csinálunk

A klímaváltozás és az új kártevők korában a városi faállomány jövőjét a genetikai sokféleség biztosítja. Enélkül gyors összeomlás várható.

Tényleg számítanak a városi zöldfelületek a szénmegkötésben?

A városi zöldfelületek kulcsszerepet játszanak a szénmegkötésben, miközben javítják a mikroklímát és az életminőséget.

Falat emelt egy falu, és megfékezte az aszályt

2024. április 8. 11:10

Az indiai Rádzsasztánban a helyiek falak és árkok építésével vették fel a harcot az éghajlatváltozással, és újraélesztették földjeiket.