Agrárgazdaság

A dunántúli termőtalajok közel felét már elvesztettük

Agrofórum Online

A talajaink nagyobbik része már nem egészséges, de a figyelmeztető jelek sokasodása sem elegendő egyelőre ahhoz, hogy szervezettebben lépjünk fel a pusztulásuk ellen.

Bizonyára a legtöbben emlékeznek még idén márciusra, amikor az M1-es autópályán óriási tömegbaleset történt Biatorbágynál. Az okozója fölöttébb szokatlan volt: a környező földekről a szél által felkapott talaj keltett hatalmas porvihart, egy pillanat alatt nullára csökkentve a látótávolságot.

Mintegy 32 gépkocsi, 5 teherautó és 6 kamion ütközött össze, és a baleset egy halálos áldozatot is követelt, valamint 39 személynél volt szükség kórházi ellátásra. Már akkor sok szó esett róla, hogy a klímaváltozás és a sokszor helytelen talajművelés miatt az ilyen esetek sűrűbben előfordulhatnak a jövőben.

Termőtalajaink kétharmada beteg, a Dunántúlon szinte már a talajképző kőzeten gazdálkodnak – adta hírül a Népszava friss cikke is. A lap a Magyar Talajtani Társaság rendezvényén járt, ott kongatták meg (sokadszorra) a szakemberek a vészharangot.

„A szakma egy része hosszú ideje látja, hogy baj van – nyilatkozta Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Természetföldrajz Intézetének tanszékvezetője. – A legújabb európai statisztikák szerint a talajaink 60–70 százaléka beteg, azaz valamilyen degradációs folyamat felismerhető bennük. Megváltozott a szerkezetük, a szervesanyag-tartalmuk, felhalmozódott bennük a só, erodálódtak.”

Ezek részben természetes folyamatok, de immár az emberi tevékenység hatása is felismerhető bennük. A Dunántúlon már a termőtalajok harmada-fele oda van, de az Alföldön is jelentkeznek a problémák, a Keleti-főcsatornát például gyakran kotorni kell, mert folyton feltöltődik a belekerült termőtalajtól.

A hazai kedvezőtlen folyamatokat felgyorsította a megyei talajvédelmi szolgálatok meggyengülése, térvesztése. A gépesített, iparosított mezőgazdaság is óriási károkat okozott, a mélyművelés révén a talajban kisebb lett a beszivárgás, emiatt megjelentek a belvizek, nőtt az aszályérzékenység, a talajmorzsák szétesése után maradt port elfújja a szél – és ezzel vissza is kanyarodtunk a biatorbágyi szerencsétlenséghez.

További részletekért KATTINTSON IDE!

(Fotó: Engin Akyurt/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kína máris visszavág a vámháborúban, ez az amerikai mezőgépgyártóknak fájni fog

2025. február 7. 08:10

Kína készen áll arra, hogy a WTO-tagországokkal együtt kezelje a kihívásokat, és sürgeti az amerikai felet, hogy hozza helyre hibáit.

Ennyit változtak a földárak Európában

2025. február 3. 08:10

Az Európai Unióban a termőföldárak széles skálán mozognak: kaphattunk egy hektárt 4491 euróért, máshol akár 283 039 eurót is fizethettünk 2023-ban.

Emelkedő faárakat hozhat 2025

2025. január 30. 12:10

A lucfenyő iránti keresletjavulás és az exportpiacok erősödése pozitív kilátásokat kínál, de az európai piac problémái beárnyékolják a fejlődést.

A kakaó vezette a globális árupiaci áremelkedést tavaly

2025. január 30. 07:10

Nagy a baj a legkelendőbb élvezeti cikkekkel: a kakaó ára csaknem háromszorosára nőtt, az arabica kávé ára pedig 40 éves rekordot döntött.

Mitől hullanak le zölden a 30 éves fenyőfa tűlevelei?

2023. augusztus 25. 04:39

Harmincéves fenyőfám tűlevelei pár hete zölden elkezdtek hullani, valamint a friss hajtások is puhának, fonnyadtnak tűnnek. Mi lehet az oka? Eddig hasonlót sem tapasztaltam, csak szeles időben szaporodtak meg a barnás tűlevelek a talajon.

Cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a mezőgazdaságban

2023. április 17. 14:10

Vitathatatlan az éghajlatváltozás mezőgazdaságot alakító hatása, mellyel a gazdálkodók és a mezőgazdasági ágazat szereplői minden nap szembesülnek.

Fenntartható növényvédelem

2023. október 27. 12:10

Növényvédelem és élelmiszerbiztonság, a globális klímaváltozás ökológiai hatásai és a károsítók földrajzi elterjedésének összefüggései – egyebek mellett ezekről a témákról volt szó a 28. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon.

Mi teheti ,,klímaellenállóvá” a növényeket?

2022. július 19. 12:39

A növények bizonyos stresszhelyzetekben, kártevő rovarok jelenlétében, aszály, vagy magas hőmérséklet esetén szalicilsav termelésével képesek védekezni, ami a klímaváltozással összefüggő kedvezőtlen környezeti hatások túlélését is elősegítheti.