Növényvédelem
Fizetett tartalom

Amit a fénybogarakról tudni érdemes

Agrofórum Online

Az őszi káposztarepce termesztését mind hazánkban, mind pedig világszerte számos állati károsító veszélyezteti. A repce szárát támadó ormányosbogarak tél végi – kora tavaszi támadása után a repce rejtett bimbós – zöldbimbós állapotában a repcefénybogarak fellépése jelenti a soron következő akadályt, amelyet nem is olyan könnyű leküzdeni.

Látványos, de nem is annyira veszélyes

A repcefénybogarak nem véletlenül vannak többes számban megemlítve! Ugyanis ez a kártevőcsoport alapvetően öt fajból áll, amelyek szabad szemmel nem különböztethetők meg egymástól, viszont életmódjukban, tavaszi megjelenésük időpontjában kis különbséggel ugyan, de jól érzékelhetően eltérnek egymástól. Ez az öt faj (Meligethes aeneus, Meligethes coracinus, Meligethes picipes, meligethes viridescens, Meligethes nigrescens) hazánkban termőhelyenként eltérő arányban, de mindenütt előfordul, így (mivel egymáshoz rendkívül nagy mértékben hasonlítanak, gyakorlatilag egymástól nem különböztethetők meg) a gazdálkodók számára egy szélsőséges mértékben elhúzódó rajzás képében jelennek meg.

A repce fénybogarai általában már igen korán, a repce szárát támadó ormányosbogarakkal (Ceutorhynchus spp.) csaknem egy időben előjönnek telelőhelyeikről, és a színcsapdákkal már ekkor foghatók, előre jelezhetők. Ugyanakkor ebben az időszakban kártételt még egyáltalán nem képesek okozni. Ezek a bogarak ugyanis alapvetően virágporral táplálkoznak, viszont a repce kora tavaszi, tőlevélrózsás állapotában ilyen táplálékot a repcétől biztos, hogy nem tudnak nyerni. Így kényszerűségből az ekkor virágzó T1 és T2 életformájú gyomokon próbálnak táplálkozni.

Fénybogarak tömege a még bimbós virágzatban
Fénybogarak tömege a még bimbós virágzatban

A későbbiekben, a repce rejtett bimbós és zöldbimbós állapotában ugyanakkor már érdeklődésük egyre inkább a repce virágzata felé fordul. Ekkorra már létszámuk is megnövekszik. Éhségüket csillapítandó a már elérhető fejlettebb, 2-4 mm nagyságú bimbókat kívülről kirágva okozzák igazság szerint a számunkra fontos kártételt. Ugyanis ekkor a rágás során könnyedén megsérthetik a bibét, vagy a becőkezdeményt, amelyet a növény természetesen elrúg.

A fénybogarak lárvái is virágporral táplálkoznak eleinte, így a későbbiekben a virágokba lerakott petékből kikelő lárvák is ezt az ételt fogyasztják. Ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy a fénybogarak az első virágok kinyílása után már azokat keresik fel táplálkozás céljából, így a bimbókat rongáló kártételük azonnal meg is szűnik.

Fénybogarak által kiodvasított repcebimbók
Fénybogarak által kiodvasított repcebimbók

A repce fénybogarai tehát csak addig okoznak kárt, amíg kényszerűség okán a bimbók erőszakos felnyitása, kirágása útján kénytelenek hozzájutni a számukra nélkülözhetetlen táplálékhoz, a pollenhez. A lárvák táplálkozása a virágok belsejében, majd később az elhalt virágszirmokon (ott is csak a rátapadt pollent és a portokok maradványait fogyasztják) érdemleges, mérhető kártételt nem okoz a termesztőknek.

A fénybogarakról kevesen tudják, hogy – bármennyire furcsa – még hasznot is hajtanak a repcetermesztőknek. Amikor a már kinyílt virágokat látogatják, akkor pontosan olyan hasznos beporzó tevékenységet végeznek, mint a beporzásért egyébként (kissé helytelenül) felelősnek tartott méhek. A mézelő méhek populációja ugyanis hazánkban az elmúlt évek során több negatív tényező együttes eredményeként lecsökkent, és ahol máskor repcevirágzás idején méhektől volt hangos a határ, ott most alig lehet érzékelni a méhek jelenlétét. Maradnak beporzás céljából a – szerencsére hazánkban igen gyakori – vadméhek, illetve más, alternatív szervezetek, amelyek között a fénybogarak igencsak aktív és fontos szerepet játszanak.

A kinyílt virágokban a fénybogár már nem számít kártevőnek
A kinyílt virágokban a fénybogár már nem számít kártevőnek

Mivel védekezzünk?

A repcében élő fénybogarak esetében általában az a baj, hogy sokszor már későn érzékeljük a méretesebb bimbókkal rendelkező állományokban e kártevők megnövekedett létszámát, ugyanakkor a védekezéseket arra az időpontra időzítjük sokszor, amikor (kinyílt virágok időszakában) ezek a rovarok a repcében már nem okoznak kárt. Ennek vélhetően az az oka, hogy a virágzó, élénksárga repcevirágokban az acélkék – fekete fénybogarak jelenléte nagyon látványos. Ez még a sokat megélt és tapasztalt növényvédelmi szakembereket is gyakran az inszekticides beavatkozásra indítja, pedig ekkor ezek a bogarak már nem okoznak mérhető kártételt.

A tavaszi növényvédő szerekhez adott bórtrágyázással megelőzhetők a termékenyülési hibák
A tavaszi növényvédő szerekhez adott bórtrágyázással megelőzhetők a termékenyülési hibák

A repcefénybogarak elleni védekezés a növényvédelmi szakemberek számára nem éppen könnyedén megoldható feladat. Mivel ekkor a beporzó rovarok már jelen vannak a repcetáblák területén, így csak olyan készítmények alkalmazása jöhet szóba, amelyek a méhekre (beleértve a mézelő méheket és a vadon élő méheket is!) nem jelentenek veszélyt. Ráadásul a szintetikus piretroidok használata (amelyek mesze a legolcsóbbak) azért is szinte lehetetlen, mert ezek ellen a hatóanyagok ellen hazánkban a fénybogarak már szinte mindenütt magas fokú rezisztenciával rendelkeznek. Ilyen esetben még leginkább a tau-fluvalinát hatóanyagú készítmények használata indokolt, mivel ez a mézelő méhekre teljességgel hatástalan, így ilyen hatóanyagú készítményekkel akár nappal is elvégezhetők a repcetáblák növényvédelmi kezelései.

Fénybogárlárvák tömeges jelenléte elnyílt repcevirágokon
Fénybogárlárvák tömeges jelenléte elnyílt repcevirágokon

Ha már a kémiai védelemnél tartunk, akkor érdemes kitérni arra is, hogy a repce meglehetősen magas bórigényét csak megosztott kijuttatással lehet fitotoxikus tünetek nélkül biztosítani. Célszerű a rejtett bimbós – zöldbimbós állapotban elvégzett kezelések esetén a bórtartalmú lombtrágyázás elvégzése is. Ugyanakkor érdemes figyelni arra, hogy egyes bórtartalmú levéltrágyák és egyes tau-fluvalinát hatóanyagú inszekticidek keverése kicsapódással is járhat, így ilyen esetben feltétlenül ajánlott előzetes keverési próbát végezni, illetve – ha szükséges, akkor akár személyesen is – konzultálni az érintett készítmények forgalmazóinak, gyártóinak területi képviselőivel.   

A repcének ekkor mind az inszekticides védelemre, mind pedig a bórutánpótlásra szüksége van, így egyik sem hagyható el. Érdemes az efféle problémákra már előre felkészülni, mivel a változékony tavaszi időjárásban lehet, hogy csak korlátozott lehetőségünk lesz a szükséges kezelések végrehajtására.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Amikor a csapadék már a kórokozóknak kedvez

2025. november 25. 07:10

A kalászosok ilyenkor különösen érzékenyek: a nedves, párás mikroklímát több gomba is kihasználja, akár gyors fertőzéshullámot indítva.

Mindenképpen szükséges a lemosó permetezés?

2025. november 23. 05:40

A lemosó permetezés célja, hogy a fák és bokrok kérgén, rügyein, ágain megbúvó kártevők és kórokozók telelő alakjait gyérítse.

Veszélyben a repce: terjed a fómás levélfoltosság

2025. november 21. 07:10

A repce fómás levélfoltossága idén szokatlan erővel jelent meg, és komoly termésveszteséget okozhat, ha nem lépünk időben.

Rágcsálók az őszi vetésben: ne hagyja figyelmen kívül!

2025. november 19. 11:10

Természetes ragadozók, T-fa, talajművelés – de ha a populáció elszabadul, csak engedéllyel használható kémiai védekezés marad.

A várható esőzések miatt csökkentek az árak

2021. augusztus 20. 09:07

Európában a nap végén a malmi búza 261 euróba, a kukorica 215,75 euróba, a repce 564 euróba, a takarmánybúza pedig 191 angol fontba került tonnánként.

Estek az árak, mert szárazabb és melegebb lehet az amerikai időjárás

2023. április 7. 07:38

Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa mínuszban, míg a repcéé pluszban zárt. A befektetők az ünnepi hétvége előtt módosítják a pozíciókat.

Távérzékelés az AgroFIELD programban

2018. március 13. 15:05

A táblákról származó adatsorok értelmezéséhez elengedhetetlen a térinformatika alkalmazása.

A repce tavaszi fungicides kezelései

2021. március 17. 09:34

Az őszi káposztarepce szinte az egyetlen olyan szántóföldi kultúrnövényünk, amelynek termesztése során a növényvédelem sikeressége döntő tényező a termesztés sikerességének szempontjából és amely esetében a növényvédelmi költségek a legmagasabbak más kultúrákkal összehasonlítva.