A városban ballagva egyre több helyen bukkanhatunk ún. Miyawaki minierdőkre, amelyek gombamód szaporodnak a panelek és a belvárosi épületek között. Megdöbbentő módon nem is kell számukra sok hely, mindössze pár tíz négyzetméter, és egy csomó őshonos fa meg cserje, ami eztán itt megél.
A minierdők és rovarhotelek telepítésének ötlete – japán minta alapján – a Főkert kertészeinek zseniális kezdeményezése volt. A Miyawaki erdők azóta egymás után épülnek fel, egyre zöldebbé és izgalmasabbá téve a várost. Legutóbb Budapesten, a XI. kerületben, az Andor utcai panelházak között jelent meg 3 minierdő és egy szépséges rovarhotel.
Honnan ered az erdő neve?
Miyawaki Akira (a közelmúltban elhunyt) japán botanikus, ökológus, aki nemzetközi elismertséget szerzett a rontott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására kidolgozott módszerével. Tehát a Miyawaki egy módszer is.
Íme a receptje: végy egy (városi) területet, akár csak pár tíz négyzetméterest, kutasd fel, milyen növényzet élne ott, ha nem volna ott emberi tevékenység. Majd válassz ki minél több fa- és cserjefajt ebből a potenciális vegetációból.
Végy a választott őshonos fajokból annyi növendéket, hogy területed minden négyzetméterére jusson 3 db, majd készítsd elő a talajt. Ültesd el a kis fákat, bokrokat minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban.
Öntözd meg a telepített csemetéket, takard le szalmával a talajt – ezzel védve a kiszáradástól, és lebomlásával biztosítva egy kis „nasit” a fejlődő növényeknek. Egy-három évig még gondoskodj róla öntözéssel, kis odafigyeléssel. Közben ámulj, milyen gyorsan nő – akkor jó, ha évente akár 1 m-rel is magasabbra törnek a fácskák.
Pár év után a rendszer beáll, ekkor engedd el a „kezét”, és csak élvezd a biodiverz városi minierdőt, a frissebb levegőt, kevesebb szálló port, több madárdalt!
Franciaország, Belgium, USA, Thaiföld, Japán, Nagy-Britannia, India, Hollandia után végre Magyarországon is van Miyawaki erdő, mégpedig elsőként Budapesten, a Tabánban. 40 m2-en összesen 120 növényt ültettek, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart.
Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak. Így a kis erdővel a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdőtársulást imitálják.
A Miyawaki erdők sajátossága, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert. Sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék, így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőnek látszik az erdő. Mivel a városi környezetben a talaj minősége már nem kimondottan jó, ezen a folton talajcserét kellett végezni az ültetés előtt.
A minierdők mellett minden esetben meseszép rovarhoteleket is találhatunk, részletes információs táblával, ami igencsak hasznos, hiszen az itt lakók közül sokan nincsenek is tudatában, milyen fontosak a természeteben a rovarok.
Az Andor utcai minierdők közelében több iskola és óvoda is van, jó látni, hogy az arra járó gyerekek meg-megállnak, kíváncsian bekukucskálnak a hotelbe és elolvassák, kik és miért élnek ott, no és mi a hasznunk ebből nekünk, embereknek.
Miért fontosak a rovarhotelek?
- A rovarhotelek biztosítják az optimális körülményeket a biodiverzitás szempontjából hasznos „pollinátorok”, vagyis a beporzást segítő rovarok számára.
- A „pollinátorok” jelenléte növeli a természetes és a haszon virágos növények beporzását. Ezáltal elősegíti a természetes ökoszisztéma fenntartását, amelynek hatására nő a biodiverzitás és vele együtt a pollinátor-fajok sokfélesége is.
- További előny, hogy a rovarok természetes közegükben maradhatnak és nem szorulnak ki a lakóházak réseibe.
A Budapesten folyamatosan bővülő „szállodaláncról”, illetve a városi rovarhotelek fontosságáról a következő videóban beszél a Főkert egyik munkatársa: