Nagyvilág

Mi az a Miyawaki erdő és hogyan került Budapestre?

Agrofórum Online

A városban ballagva egyre több helyen bukkanhatunk ún. Miyawaki minierdőkre, amelyek gombamód szaporodnak a panelek és a belvárosi épületek között. Megdöbbentő módon nem is kell számukra sok hely, mindössze pár tíz négyzetméter, és egy csomó őshonos fa meg cserje, ami eztán itt megél.

A minierdők és rovarhotelek telepítésének ötlete – japán minta alapján – a Főkert kertészeinek zseniális kezdeményezése volt. A Miyawaki erdők azóta egymás után épülnek fel, egyre zöldebbé és izgalmasabbá téve a várost. Legutóbb Budapesten, a XI. kerületben, az Andor utcai panelházak között jelent meg 3 minierdő és egy szépséges rovarhotel.

Honnan ered az erdő neve?

Miyawaki Akira (a közelmúltban elhunyt) japán botanikus, ökológus, aki nemzetközi elismertséget szerzett a rontott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására kidolgozott módszerével. Tehát a Miyawaki egy módszer is.

Íme a receptje: végy egy (városi) területet, akár csak pár tíz négyzetméterest, kutasd fel, milyen növényzet élne ott, ha nem volna ott emberi tevékenység. Majd válassz ki minél több fa- és cserjefajt ebből a potenciális vegetációból.

Végy a választott őshonos fajokból annyi növendéket, hogy területed minden négyzetméterére jusson 3 db, majd készítsd elő a talajt. Ültesd el a kis fákat, bokrokat minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban.

Öntözd meg a telepített csemetéket, takard le szalmával a talajt – ezzel védve a kiszáradástól, és lebomlásával biztosítva egy kis „nasit” a fejlődő növényeknek. Egy-három évig még gondoskodj róla öntözéssel, kis odafigyeléssel. Közben ámulj, milyen gyorsan nő – akkor jó, ha évente akár 1 m-rel is magasabbra törnek a fácskák.

Pár év után a rendszer beáll, ekkor engedd el a „kezét”, és csak élvezd a biodiverz városi minierdőt, a frissebb levegőt, kevesebb szálló port, több madárdalt!

Franciaország, Belgium, USA, Thaiföld, Japán, Nagy-Britannia, India, Hollandia után végre Magyarországon is van Miyawaki erdő, mégpedig elsőként Budapesten, a Tabánban. 40 m2-en összesen 120 növényt ültettek, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart.

Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak. Így a kis erdővel a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdőtársulást imitálják.

A Miyawaki erdők sajátossága, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert. Sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék, így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőnek látszik az erdő. Mivel a városi környezetben a talaj minősége már nem kimondottan jó, ezen a folton talajcserét kellett végezni az ültetés előtt.

A minierdők mellett minden esetben meseszép rovarhoteleket is találhatunk, részletes információs táblával, ami igencsak hasznos, hiszen az itt lakók közül sokan nincsenek is tudatában, milyen fontosak a természeteben a rovarok.

Az Andor utcai minierdők közelében több iskola és óvoda is van, jó látni, hogy az arra járó gyerekek meg-megállnak, kíváncsian bekukucskálnak a hotelbe és elolvassák, kik és miért élnek ott, no és mi a hasznunk ebből nekünk, embereknek.

Miért fontosak a rovarhotelek?

  • A rovarhotelek biztosítják az optimális körülményeket a biodiverzitás szempontjából hasznos „pollinátorok”, vagyis a beporzást segítő rovarok számára.
  • A „pollinátorok” jelenléte növeli a természetes és a haszon virágos növények beporzását. Ezáltal elősegíti a természetes ökoszisztéma fenntartását, amelynek hatására nő a biodiverzitás és vele együtt a pollinátor-fajok sokfélesége is.
  • További előny, hogy a rovarok természetes közegükben maradhatnak és nem szorulnak ki a lakóházak réseibe.

A Budapesten folyamatosan bővülő „szállodaláncról”, illetve a városi rovarhotelek fontosságáról a következő videóban beszél a Főkert egyik munkatársa:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egyre több a fertőzött róka – veszélyes az emberre is

2025. augusztus 7. 16:10

Új kutatás szerint a rókákban sokkal gyakrabban fordul elő az emberre is veszélyes galandféreg, mint korábban gondoltuk.

Sáskajárás Ukrajnában: veszélyben a termés

2025. július 30. 13:10

Tömeges sáskajárás sújtja Ukrajnát. A falánk rovarok komoly károkat okoznak a mezőgazdaságban, az ukrán hatóságok riadót fújtak.

Biotechnológia a klímaváltozás ellen – de mikor lép az EU?

2025. július 18. 14:10

A klímaváltozás, a hozamcsökkenés és a fenntartható termelés sürgetik a döntéshozókat – vajon lekési Európa a biotechnológiai versenyt?

Újvilági csavarféreglégy: fenyegeti-e Európát a húsevő parazita?

2025. június 29. 16:10

Mexikóban egy húsevő légy lárvái tizedelik az állatállományt, emiatt az USA leállította a marhaimportot. Vajon Európát is elérheti a veszély?

Mezőgazdasági támogatás a biodiverzitás szolgálatában

2021. október 27. 11:29

A saját, jól felfogott érdekünk az, hogy a biológiai sokféleség védelme egyre nagyobb jelentőségű legyen. A mezőgazdasági termelőknek, de mindenki másnak is, aki valamilyen formában zöldfelületet gondoz, át kell alakítania tevékenységét az élőhelyek megőrzése érdekében.

Zöld küllő - Az agrártájak biodiverzitására is hatással van a 2022-es év madara

2021. december 30. 07:40

Hangja jellegzetes, színezete összetéveszthetetlen, viszonylag gyakori, és zöldes tollazatával, piros "sapkájával" egyértelműen a legszebb magyarországi fajok közé tartozik.

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

Környezetkímélő növényvédelem: a szőlő megoldható ,,bioval”

2023. július 12. 08:10

Varga Tamás a Steigler Pincészet birtokigazgatója, a Balf lankáin mozaikosan elterülő, összesen 14 ha kiterjedésű szőlőjében a kezdetektől fogva biológiai növényvédelmi megoldásokat alkalmaz. A szőlész-borász Ausztriában kizárólag biodinamikus, illetve ökogazdálkodásban szerzett tapasztalataiból építkezik. A Soproni borvidéken elhelyezkedő szőlőterületein 2018-ban kezdték meg a biológiai növényvédelmi átállást, és a szakember meggyőződése, hogy egy szőlő növényvédelme megoldható biológiai eszközökkel.