Házikert

Hogyan védekezzünk a kártevők ellen a lakásban?

Agrofórum Online

A szobában való növényvédelem azért nehezebb, mint a kerti, mert itt a lakótérben nem szabad olyan vegyszerekkel dolgozni, melyeknél van várakozási idő, vagy nagyon kellemetlen szagúak. Főleg a kisgyermekek és háziállatok védelme miatt is másképp kell gondolni a szobai védekezésre.

A téli időszakban a szobanövényeket nem tehetjük ki annak a stressznek, hogy kivisszük a növényvédelem miatt a kertbe őket a kezelés idejére. Sok szobanövény hamar megfázik, ilyenek a fikuszok is, melyek nemcsak a hidegre reagálnak szinte rögtön lombhullással, de a huzatot is nehezen viselik, tehát télen az ablakot se nyissuk rájuk! Más növényvédelmi megoldást kell válasszunk: bio megoldásokat.

Fürdessük le a növényt, ha lehet!

A legtöbb szobanövény szereti, ha kézmeleg vízben lezuhanyozzuk őket a kádba téve, hiszen így a por mellett az esetleges kártevők is lemosásra kerülnek.

A szőrös levelű növények, mint az afrikai ibolya például, vagy az érzékeny virágúak, mint egy lepkeorchidea nem fürdethető, ez utóbbi csak elvirágzás után, vagy ha megvédjük a virágokat a vízsugártól.

A “csodatevő” kitozán

Számomra az utóbbi évek nagy felfedezése a kitozán alapú védekezésben rejlik, amit nemcsak a kertünkben teszteltem igen komolyan, hanem a szobanövényeken is.

A kitozántartalmú immunerősítő készítmények nagyon szépen teljesítettek nálunk a rózsáknál is, idén nem kellett mást használni levéltetvek ellen és többnyire igazából a levéltetvek nem is jelentek meg a növényeken.

Lakásban válasszunk bio megoldásokat a növényvédelemhez!
Lakásban válasszunk bio megoldásokat a növényvédelemhez! (fotó: Pixabay)

Szobában is gyakori vendég a gyapjastetű és mióta ezzel a készítménnyel dolgozom, azóta a levéltetvek, gyapjas tetvek és az atkák sem okoznak gondot a lakásban.

A kitozán alapú készítmények úgy hatnak, hogy a növényre permetezve a növény azt hiszi, rovarkártétel érte és megerősíti a növényi szöveteit. Egy korábbi írásomban már foglalkoztam a kitozán előnyös tulajdonságaival, hála ennek a tudásnak már a növényvédelemben is hasznát lehet venni.

Káliszappanos lemosás és illóolajos növényvédelem

Régi praktika már a biokertészkedők körében a káliszappanos lemosás, illetve az újszerű gyakorlatok közé soroljuk az illóolajos növényvédelmet, hiszen a legtöbb szobanövénynél alkalmazható a narancsolajos lemosás, vagy akár a neem olajat is használhatjuk.

Miért is fontos ez? Mert szobában nem vethetünk be olyan vegyszereket, amik a kertben működnek, hiszen a szobanövényekkel egy légtérben maradunk, nehéz távol tartani tőle a gyerekeket, háziállatokat, de a várakozási időket is szinte lehetetlen betartatni a család tagjaival.

Kiemelt kép: Pixabay

Vertikális kertek: maximalizáljuk a növényborítottságot!

2025. október 29. 05:40

A függőleges felületek beültetése nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem a klímavédelem és a városi életminőség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

Komposztáljuk vagy sem? – A rozmaring dilemmája

2025. október 28. 11:10

Nem minden zöldhulladék bomlik egyformán – a rozmaring csak akkor válik hasznos komposzttá, ha okosan kezeljük.

Inváziós növények, melyeket kiskertbe sem szabad ültetni

2025. október 28. 05:40

Az inváziós növények ültetése – még kiskerti környezetben is – igen komoly ökológiai kockázatot jelent.

Fás szárú növények, amelyek rosszul viselik az őszi ültetést

2025. október 27. 08:10

Ha fás szárú növényeket választunk őszi telepítésre, ismernünk kell azokat a típusokat, amelyeknél ez kockázatos — így elkerülhetjük az ültetés utáni problémákat.

Miért érdemes a növényeket leveleken keresztül táplálni?

2022. május 6. 13:05

A gazdálkodóknak precízebb technológiát kell alkalmazniuk a szántóföldeken és az ültetvényekben.

Kapásnövényeink vámszedői: a drótférgek

2019. július 1. 08:25

Miközben száraz, aszályos nyarakon pattanóbogarak által lerakott petékből kikelő fiatal lárvák nagy hányada pusztul el, miért növekszik évek óta a drótféreg kártétellel sújtott táblák száma, ha nyaraink egyre forróbbak és szárazabbak? A kérdésre több válasz is magyarázatul szolgál, hogy pontosan mi a válasz, Hertelendy Péter írásából kiderül.

Szélesatka – Polyphagotarsonemus latus

2019. január 19. 07:36

Egy 2014-ben tapasztalt méhpusztulás után az elhullott rovarok testéből acetamiprid és tebukonazol hatóanyag-maradék volt kimutatható. Ennek alapján merült fel a gyanú, hogy e két, méhekre nem veszélyes hatóanyag együttes kijuttatása okozhatta a pusztulást. A cikk szerzője arra volt kiváncsi, hogy a rovarölő acetamiprid és a gombaölő tebukonazol együttes kijuttatása okoz-e mortalitást, és ha igen, akkor annak mértéke mekkora a házi méhen.