Növénytermesztés

A növényi kommunikáció ősnyelve az epigenetika

Debreceni Egyetem Sajtóközpont

Hogyan fordítják le a növények az epigenetika nyelvére a növényi kommunikáció jeleit?

A Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (COST – European Cooperation in Science and Technology) keretében vizsgálták a növények kommunikációs kémiai vagy fizikai eszközeit. Eredményeiket a növénytudomány vezető nemzetközi szaklapjában, a Trends in Plant Science-ben publikálták. 

A növények nagyon kifinomultan kommunikálnak egymással és más élő szervezetekkel. A növényi kapcsolatfelvétel során a kibocsátott kémiai – mint például illékony anyagok, nukleinsavak, fehérjék, metabolitok – és fizikai – az érintés vagy akár hang, beleértve az ultrahangot is – jelek információt adnak a környezeti veszélyekről és lehetőségekről a szomszédos növényeknek vagy más, a növény környezetében élő élőlényeknek.

Ezek a jelek jelezhetnek veszélyt, például a paraziták támadását, vízhiányt, az erőforrásokért versengő azonos vagy más fajú versenytársak megjelenését. De közölhetnek lehetőségeket is, mint a környezetben előforduló lehetséges szimbiotikus partnerek jelenlétét. A legújabb kutatások alapján ezek a kapcsolatfelvételek, kommunikációk epigenetikailag szabályozottak – mondta a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit tudományos tanácsadó, a DE MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.

Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ

A kutatók tanulmányukban bemutatták, hogyan történik a kommunikációs kémiai vagy fizikai jelek lefordítása az epigenetika nyelvére. (Az epigenetika a külső tényezők hatása a genetikai működésre.) Azaz a kommunikációs jelek hogyan módosítják az epigenomot, milyen hatással vannak ezek a módosulások a növény életfolyamataira, stressztűrésére és alkalmazkodására, illetve mennyi ideig emlékszik egy növény egy kommunikációra.

Hamarosan megjelenhetnek a klímaintelligens növények?

Annak megértése, hogy a növények hogyan kommunikálnak egymással korábbi találkozásaikról vagy stresszes élményeikről, hogy a növények és a mikroorganizmusok egymást „barátként” vagy „ellenségként” azonosítják-e, első pillantásra csak alapvető tudományos kérdésnek tűnik. Ez azonban nem így van.

Ezen növényi képességeket szabályozó epigenetikai módosulások azonosítása lehetővé teszi olyan növények szelekcióját, amelyek fokozottan képesek „érzékelni” a közeli környezetet. Így kifejleszthetők az úgynevezett klímaintelligens növények, melyek rugalmasabban és hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a hirtelen fellépő környezeti változásokhoz – fejtette ki Dobránszki Judit.

A központvezető kiemelte: a kiválasztott típusok kevesebb „gondoskodást” igényelnek, ami mérsékeltebb vegyszerfelhasználást és kevesebb öntözést jelent. Mindezzel hozzájárulnak a környezetvédelemhez és az emberi egészségi állapot javításához.

Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ

A növények egymásnak „kommunikálják” a stressztűrő képességet

A molekuláris mechanizmusok azonosítása lehetővé teszi a növények felkészítését és olyan donor növényként történő felhasználásukat, amelyek stressztűrő képességet adnak át a nem felkészített szomszédos növényeknek – tette hozzá az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.

A nemzetközi kutatócsoport tanulmánya bemutatta az epigenetika mint közös „ősnyelv” szerepét a biokommunikációban, továbbá jelentőségét a növények alkalmazkodásában. Ismertette azon lehetőségeket, amelyek révén a növények ezen képessége a leginkább kiaknázható a mezőgazdaságban. A tanulmány a növénytudomány vezető nemzetközi szaklapjában, a Trends in Plant Science-ben jelent meg a TKP2021-EGA-20 számú projekt Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-EGA pályázati program finanszírozásában.

Képek: Debreceni Egyetem, MÉK

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik repcehibrid hozza a legtöbbet? Mutatjuk az eredményt

2025. augusztus 27. 14:10

Idén 16 repcehibrid szerepelt a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs fajtakísérletében. Az eredmények értékes támpontot adnak a gazdálkodóknak.

Bőséges szüret, stabil piac – erős évet zárt az olívaolaj

2025. augusztus 20. 16:10

A 2024/25-ös szezonban az olívaolaj-termelés visszatért az élvonalba – drasztikus termésnövekedés után a fenntartható megoldásoké a jövő.

Fenntartható kertészet: merre tart az ágazat?

2025. augusztus 16. 11:10

A kertészet a fenntarthatóság, technológia és sokszínűség útján fejlődik. Mutatjuk, milyen trendek formálják az ágazat jövőjét!

Szója lombvesztés: mostantól több is belefér

2025. augusztus 15. 16:10

A szójabab akár 66%-os lombvesztést is tolerálhat terméscsökkenés nélkül – új irány a rovarvédelemben és a permetezési stratégiában.

Szakmai információforrások a mezőgazdaságban

2019. április 15. 05:50

Az elmúlt években a gazdálkodók döntéstámogató információszerzési szokásai dinamikus változást mutattak, amiben a digitalizáció jár az élen.

Epidémia, pandémia, infodémia – régi fogalmakat tanulunk újra

2021. március 26. 18:49

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója már egy évvel ezelőtt, a Covid–19-járvány világszintű kirobbanásakor az infodémia korának nevezte a mostanit. Magát a kifejezést David J. Rothkopf neves politikai elemzőnek köszönhetjük, aki az előző világjárvány, a SARS-fertőzés során alkotta azt meg.

A növények így beszélgetnek egymással

2024. március 3. 12:10

Most már szemmel látható bizonyítékunk van arra, hogy a növények hogyan kommunikálnak egymással, hogy megvédjék magukat a külső támadásokkal szemben, a tudósok pedig első ízben dokumentálni is tudták ezt.

Hálózatba kötve

2019. február 26. 11:11

Az infokommunikációs technológiai (IKT) eszközök térnyerésével párhuzamosan kezdtek dinamikusan növekedni a közösségi hálózatok is. Ki hinné, hogy a Facebook mindössze 15, a YouTube pedig 14 éve indult világhódító útjára?