Talajélet
Fizetett tartalom

A baktériumos talajoltásról

Először is felmerül a kérdés: miért szükséges úgynevezett hasznos mikrobákat oltani a termőtalajokba? Azért, mert számos stressz éri a talajéletet, ezért a jótékony mikroorganizmusok száma csökken és fajgazdagsága is elszegényedik.

A talajműveléssel, forgatással az aerob (levegős) és anaerob (levegőtől elzárt) környezeti körülmények megváltoztatása, a vegyszerek használata (például talajfertőtlenítők, gyomirtók), az okszerűtlen műtrágyázás hozzájárulnak a talajélet csökkenéséhez.

De nemcsak az intenzív művelés okozza a talajpusztulást, hanem a klímaváltozás káros hatásai is gyorsítják a degradációt. Az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban tapasztaljuk meg a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, a hosszú ideig tartó csapadékhiányt, az aszályt, a magas hőmérsékletet.

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A sérült talajélet már nem tudja ellátni jól a megfelelő tápanyagszolgáltatást, a talajszerkezetépítést, a növények védelmét a patogén gombák ellen. Nem működnek jól a lebontási folyamatok és tarlón maradnak a szármaradványok, amelyeken az egyik leghatékonyabb cellulózbontó patogén gomba, a fuzárium szaporodhat el.

A talajban lévő élet lassú elhalásával elindulhat egy degresszív, visszafordíthatatlan folyamat és elérkezik az a pont, amikor már a talajok romlása megállíthatatlan. Eltűnik a termőréteg, elsivatagosodhat és terméketlenné válik a terület.

A talajoltó baktériumkészítményekben olyan hasznos tulajdonsággal rendelkező törzsek vannak, amelyeket a talajokból izoláltak, szelektáltak. Hatásukra élénkül a talajélet és ennek eredményeként terméstöbbletet, jobb minőséget, talajszerkezet-javulást és egészséges növényállományt tapasztalhatunk meg.

Cserepes, terméketlen talaj
1. kép: Cserepes, terméketlen talaj (Forrás: freepik.com)

Ha egyszer már kijuttattuk a baktériumkészítményeket, akkor miért kell minden évben, szezonban megismételni?

Az intenzív művelésű termőtalajok folyamatos stressz alatt vannak a vegyszerezés, a műtrágyahasználat és a klímaváltozás káros hatásai miatt. Így mindig gyérülnek a hasznos mikrobák is. Ezért javasolt újra és újra kezelni a talajokat mikrobiológiai készítményekkel.

Mi történik talajoltás után a különböző baktériumtörzsekkel? 

A megfelelő dózisban és javasolt vízmennyiséggel elegyített baktériumkészítmény kipermetezésre kerül, majd rövid időn belül a talajba történő forgatásra. Erre azért van szükség, mert a talajbaktériumokat a talajból izoláltak, majd szelektálták, ezért ott érzik jól magukat.

Óvni kell őket a kiszáradástól és az UV sugárzástól. Ha kedvezőek a körülmények, elkezdenek szaporodni. Stresszhelyzet esetén egyes baktériumok spórát képeznek és így vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakot.

Más baktériumok ún. poliszachariddal (nyálkaburokkal) veszik körbe magukat vagy az egyéb baktériumkolóniákat, védve a különböző stresszhelyzettől (pl. szárazság, kedvezőtlen pH vagy sótartalom stb.). Ezeket a baktériumokat helpereknek, segítőknek hívjuk.

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a talajba került baktériumok a növények jelzései alapján szaporodnak fel a gyökérkörnyezetben, mégpedig akkor, amikor szükséges. Megfigyelték, hogy pl. a kukorica címerhányása előtt a foszforfeltáró baktériumok szaporodnak fel a rizoszférában. A foszforfeltáró baktériumok támogatják a növényt a tápanyagfelvételben és -ellátásban, ezért pl. cukrokat, vitaminokat szolgáltat a növény. Ez egyfajta szimbiózis.

Az is érdekes, hogy a védtelen csíranövény közvetlen környezetében a talajban jelentősen felszaporodnak a patogén gombák elterjedését gátló baktériumok (sziderofort termelnek), hogy megvédjék a betegségektől a még fiatal növényt.

A gyökérkörnyezetben aktív a talajélet
2. kép: A gyökérkörnyezetben aktív a talajélet (Forrás: saját felvétel)

Szakmai együttműködő partnerek:

Magyar Mikrobiológiai
Társaság Alapítványa

Senki nem figyel rá, pedig ez mentheti meg a fákat

Kevésen múlik, hogy egy városi fa túléli-e az első éveket. Van egy láthatatlan tényező, amiről alig esik szó.

Ami a városi fák alatt történik, azt kevesen sejtik

Tapossuk, tömörítjük, elsózzuk – majd csodálkozunk. A városi talajélet pusztulása a zöldfelületek végét jelentheti.

A mulcs, ami látványban is többet ad: ezért váltanak egyre többen fakéregről lávára

2026. január 9. 08:10

A lávamulcs tartós, ásványi talajtakaró, amely segít megőrizni a talaj nedvességét és csökkenti a gyomosodást.

Biogazdálkodás mellett tényleg nem lesz több humusz a talajban?

2025. december 19. 11:10

Egy német tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás nem eredményez nagyobb humusztartalmat a talajokban. Mitől függ a talaj humusztartalma?

Biológiai tarlókezelés – szalmatrágyázás

2019. április 7. 04:16

Talajbaktérium-készítmények alkalmazásának kezdésére legjobb időszak a nyár, a tarlóhántás időszaka. Segíti a szerves anyagok, a szalma lebomlását, elkerülhető a pentozán hatás kialakulása.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

Rabul ejtették a talajbaktériumok – Beszélgetés Nemere István íróval a Földbarát című könyvéről

2018. március 1. 10:27

"Olyan dolgok derülnek ki a könyvből, mint például az, hogy a bacik és a növények odalent egymás között kommunikálnak, és mindenféle állapotokról tudósítják a többieket."

A savanyú, a normál és a lúgos

2018. március 8. 09:36

A Terragro Kft. termékei nemcsak a növény, hanem a talaj szempontjából is jótékony hatásúak.

Talajélet Videó