Három kilométeres körzetből szedett össze szalmabálákat egy szemfüles család, hogy aztán különleges célra használja fel azokat.
Egy gazdaságban számos olyan melléktermék keletkezik, amelynek akár az alternatív hasznosítása is lehetséges. A betakarítás után keletkező szalma kifejezetten ilyen: egyesek a talajon hagyják takarónak, mások alomként használják fel, vagy olyan üzemeknek értékesítik, amelyek az eltüzelésével energiát állítanak elő. Nem véletlenül, hiszen a szalma fűtőértéke megközelíti a fáét, viszont vele együtt értékes tápanyagokat is elégetünk.
Az Agrarheute című német mezőgazdasági oldal egy olyan családra bukkant, amely a szögletes szalmabálákat házépítésre használta fel. Ez nem idegen a magyar gyakorlattól sem, elegendő csak a vályogvetés évszázados gyakorlatára gondolni. Németországban viszont favázszerkezetű, önhordó kisbálás épületet emelt egy szemfüles építész família, és ezzel rengeteget spórolt az építőanyagokon.
Nyilvánvalóan számos más előnye is van egy ilyen épületnek, a természetes anyagok használata egészségesebbé teszi a lakóteret, ráadásul a hőszigetelése is kiváló, ezáltal alacsonyan tarthatók az energiaköltségek. A technikai és a jogszabályi környezet is egyre rendezettebb a szalmabála-építészet kapcsán, a különös megoldás rég elmozdult a szürke, fél-legális zónából.
A weimari háromgyerekes család egy öreg farmházat alakított át úgy, hogy teherviselő elemekként is épített be szögletes szalmabálákat. Kétemeletes épületről lévén szó, ennek nem kevés rizikója volt, ám a hatóságok megfelelőnek találták a terveket és áldásukat adták rájuk. Németországban ez a legelső ilyen építmény, és precedenst teremtve alighanem még sok követi majd a sorban.
A cikk végén lévő videóban szinte ijesztő látni, milyen mennyiségben használtak fel bálákat, valóban falat építve belőlük a strapabíróbb tégla vagy kő helyett. Beépítés előtt 10 bála teherbíró kapacitását tesztelték le a hatóságok, bár eleinte nem rendelkeztek megfelelő eszközzel hozzá. Az elszánt család azonban még a speciális berendezés megalkotásának költségét is magára vállalta. 2019 januárjában költözhettek be, és azóta is problémamentes otthonukként funkcionál a ház.
A fűtést fával oldják meg, és a 120 cm vastag külső határoló falak miatt igen kevés tüzelőanyagra van szükségük télen. A tetőn lévő napelemrendszer is besegít az energiaellátásba, ezáltal az ökoház lényegében 0 eurós költséggel tartható fenn.
Itt a forradalmi épület:
