Az élelmiszeripar egyik régóta fennálló kihívására adhat választ egy friss brit kutatás-fejlesztési eredmény. A növényi fehérjék iránti kereslet folyamatos növekedése egyre sürgetőbbé teszi az importfüggőség csökkentését és az ízprofil javítását. Egy új nemesítési program most mindkét területen kézzelfogható előrelépést ígér. A fejlesztés egyszerre szolgálja az élelmiszeripar, a termelők és a fenntarthatósági célok érdekeit.
A nemzetközi fű- és takarmánymag-nemesítő vállalat, a Germinal vezető brit kutatóintézetekkel közösen jelentett be fontos mérföldkövet a „Pea Protein Project” keretében. A programban részt vesz a John Innes Centre, az Aberystwyth Egyetem IBERS intézete, valamint a Processors and Growers Research Organisation is. A cél: semleges ízprofilú, magas fehérjetartalmú borsófajták előállítása, amelyek élelmiszeripari feldolgozásra is alkalmasak.
Állami támogatás, világos irányok
A fejlesztést az Egyesült Királyság agrárinnovációs törekvései is erősítik: a DEFRA és az Innovate UK Farming Innovation Pathway programja összesen mintegy 1 millió fonttal támogatja a munkát. A kutatók olyan genetikai alapanyag kialakításán dolgoznak, amely a magas fehérjetartalmat kedvező, „ízsemleges” tulajdonságokkal ötvözi, mindezt a brit termesztési viszonyokhoz igazítva.
Valódi alternatíva az import szójával szemben
Az Egyesült Királyság évente 3-4 millió tonna szóját importál, amelynek jelentős része környezetileg érzékeny területekről származik. Egy hazai fehérjeborsó-alapanyag nemcsak az ellátásbiztonságot növelheti, hanem érdemben csökkentheti az élelmiszerlánc karbonlábnyomát is. A borsó ráadásul jól illeszthető a vetésforgókba, így agronómiai szempontból is értékes kultúra.
Roger Vickers, a PGRO vezérigazgatója szerint az új borsófajták a termelők számára gazdaságilag is vonzó alternatívát jelenthetnek, miközben javítják a talajállapotot és a tápanyag-hasznosulást.
Génszintű megoldás az ízproblémára
A borsó fehérjetartalma régóta kedvező, az élelmiszeripari felhasználást azonban eddig a jellegzetes „borsós” íz korlátozta. A mostani áttörés lényege, hogy a kutatók genetikai alapon mérsékelték ezt az ízjegyet. A megoldás egy olyan génre épül, amelyet már az 1990-es években azonosítottak vad, indiai eredetű borsóvonalakban, de eddig nem került üzemi hasznosításba. A fejlesztés újdonsága, hogy ez a tulajdonság most már kereskedelmi fajtákban is megjelenhet.
Szántóföldi vizsgálatok következnek
A program első szakaszában a hagyományos nemesítés állt a középpontban: az ízprofil javítása és a fehérjeminőség növelése. A következő fázisban induló szántóföldi kísérletek célja az elit genotípusok agronómiai stabilitásának és feldolgozhatóságának igazolása üzemi körülmények között. A fejlesztők szerint ez kulcsfontosságú lépés a piaci bevezetés előtt.
Klímatudatos irány az agráriumban
A projekt jól illeszkedik a brit agrárium klímatudatos, alkalmazkodó termelési irányvonalába. Egy hazai fehérjenövény fejlesztése egyszerre szolgálja az élelmezésbiztonságot, a termelők jövedelmezőségét és a környezeti célokat. A Germinal korábbi fejlesztéseihez hasonlóan ez a program is azt jelzi, hogy a vállalat hosszú távon az alacsonyabb kibocsátású, fenntartható mezőgazdasági rendszerekben gondolkodik.
(Forrás: Breakthrough in flavourless pea project – All About Feed)
Kiemelt kép: Pixabay.
