Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak címmel rendezett szakmai konferenciát Gödöllőn, ahol exkluzív interjút készítettünk Franc Bogovic szlovén EP-képviselővel.
Franc Bogovic a regionális fejlesztési bizottság tagja, aki mezőgazdasági mérnökként végzett a maribori egyetemen, és egyébként 3 hektáron termeszt almát. 1998-tól 210-ig volt Krško település polgármestere, 2014-től pedig Európában képviseli a szlovén érdekeket. A szlovéniai gazdaszövetség egyik alapítója a Gödöllőn rendezett Okosfalvak konferencián járt.
Mi a helyzet a szlovéniai kis falvakban? Meg tudják tartani a lakosságot, van esély a minőségi életre?
Szlovénia egy kis ország, amely az egykori Jugoszlávia részeként nem számíthatott túl sok fejlesztésre. Minden Belgrádba, Újvidékre és Nisbe koncentrálódott. Az ország függetlenedése után a vezetés okosan a kis települések fejlesztésére összpontosított. Emiatt nálunk nincs gond a vidéki élettel. Rengetegen élnek meg abból, hogy összekapcsolják a mezőgazdaságot a turizmussal és a minőségi szolgáltatásokkal. Ez a mi apró, kevés szántófölddel rendelkező országunkban bevált, de igazából nincs egy olyan recept, ami mindenhol ugyanolyan jól működik. Magyarországnak az ország sajátosságait figyelembe véve kell kialakítania a saját rendszerét, amivel a vidéki élet újra szép és jövedelmező lehet.
Mi lesz a következő lépés az okosfalvak programban?
Nagyon fontos, hogy több szinten előkészítjük a programot. A cél, hogy a vidékfejlesztési alap 5 százalékát az okosfalvak ügyének továbbvitelére használhassuk. A legfontosabb pedig most számomra az, hogy a terepen, az emberekkel együtt dolgozzak azon, hogy minél többen megértsék, miről beszélünk. Fontosak a maihoz hasonló találkozók, hogy hozzásegítsük a következő Közös Agrárpolitika költségvetésének meghatározása előtt a nemzeti programok, a vidéki települések és régiók költségvetéseinek kezelőit az információhoz.
Az előkészítés után két év múlva, 2020-ban akár a gyakorlat mezejére is léphet a program?
Ma még előkészület alatt álló projektről beszélünk. A legfontosabb, hogy jó gyakorlatokat ismerjünk meg, és beszéljünk azok megvalósítási lehetőségeiről. Arról, hogy hogyan viszünk lehetőségeket és munkát a vidéki területekre. Ha pedig a vidékről beszélünk, én a mezőgazdaságban látom a megoldást.
Szlovénia jó úton jár a kistérségek és a kis falvak fejlesztésében – mit tanulhat Magyarország ezekből a példákból?
Nem szívesen emelnek ki közülük egyet sem, mert minden falu, minden kisváros más. Az egész projektet egészben nézem – sokszor a települések kapcsolódnak egymáshoz, több jó példa van a precíziós gazdálkodásra, például a műholdas megoldással támogatott permetezésre. Nagyon sok remek példa van a gazdák és a fogyasztók közötti kapcsolatra is. Az önkormányzatok biztosítják a gazdáknak a közvetlen eladás lehetőségét, ahol naponta egyszer megvehetik tőlük az árujukat. Egy különleges esetet mégis megemlítenék: van olyan település az osztrák határnál, amelyik nettó energiaelőállításra törekszik, napelemet, víz- és szélenergiát, fából pedig biomasszát használ fel arra, hogy az energiaszektornak termeljen.
Mennyire kétarcú Szlovénia, ha a városi és a vidéki életet nézzük?
Az Unióhoz történő csatlakozásunkkor a 2007-től 2013-ig tartó támogatási időszakban nagyon sokat fektettünk be a vidéki területeken lévő alapvető infrastruktúrába. Sok vízvezeték, szennyvízkezelés, kommunális hulladékkezelés valósult meg vidéken. Másrészről megváltoztattuk az ország közigazgatását, önállóan működő kisebb egységekre osztottuk Szlovéniát, így nincs az a központosítás, mint más országokban. Nálunk ezért Ljubjanát és Maribort leszámítva kis városok, kis régiók vannak, és az emberek szeretnek vidéken lakni.
