Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

Palántadőlés típusú betegséget elsősorban a talajban élő növénypatogén gombák, de baktériumok is okozhatják. Különböző tünetekkel jelentkező fellépésük a vetéstől a palánták kiültetéséig várhatóak. Szabadföldön is károsítanak szinte minden növényfaj magjainak vetésénél.

Már a talajban csírázásnak induló magoknál megfigyelhető károsításuk, a csírák elbarnulnak, a magvak a talajban nedves állapotban elhalnak. A fertőzött magokból növények nem fejlődnek, hiányos kelést okoznak. Ez a típusú kártétel rejtve maradhat. A talajból kiindulóan a kórokozók fertőzhetik a fiatal növények gyökérzetet, melyek barnán elszíneződnek, elhalnak, hajszálgyökereket nem fejlesztenek, a palánták növekedésükben lemaradnak, majd elpusztulnak.

Céklarépa palántadőlése

A kikelt, gyenge csíranövények talajra fekvéséről, dőléséről kapta a betegség a palántadőlés elnevezést. A talajból fertőző kórokozó a szártő talajhoz közeli részét megfertőzve meggyengíti, ott foltban elvizenyősödik, a szilárdító szövet nem bírja megtartani a szárat, a palánta a talajra fekszik. Gyors lefolyású betegség, foltokban lép fel. Megfigyelés szerint már a 2. pár valódi levelek kifejlődésekor a palánták természetes rezisztenciával rendelkeznek, ezután a palántadőlés nem veszélyezteti az állományt. A gyökérnyaki fertőzést a növény kedvező körülmények között túlélheti, a seb beszárad, beparásodik. Viszont a palánták szabadföldi kiültetése után a szártövi sebek mentén gyakori a szár eltörése.

A palántadőlést higiéniai és termesztéstechnikai problémák együttesen segítik. A talajlakó gombák nedves körülmények esetén és legyengült állapotú, lassan fejlődő magoncokat szokták károsítani. Hazánkban a Rhizoctonia, a Pythium, Fusarium, Sclerotinia és Alternaria fajok okozzák a betegséget.

Rhizoctonia solani gomba micéliuma

Védekezési lehetőségek:

Magvetés, csíráztatás alatt gondos ápolással biztosítani kell az adott növényfaj optimális csírázási hőmérsékletét, palánták dinamikus gyökér- és lombfejlődésének feltételeit. Így a csíranövények és a palánták gyorsan átsegíthetők ezen a fogékony időszakon.

A talaj kórokozó mentessége új, még nem használt termesztő közeg alkalmazásával (tőzeg, perlit, kókusz-őrlemény), vagy talajfertőtlenítéssel érhető el. Valamennyi talajban élő károsító elpusztítható legalább 30 percig tartó 95-100 °C-os gőzzel végzett hőkezeléssel, melynek hatékonyságát a talaj fóliával takarása fokozza. Bár az eljárás hatékony és vegyszermentes, a talaj hasznos szervezeteit is károsítja. A magvak védelmét fungicidek preventív módon történő alkalmazásával biztosítják. Kis környezeti terhelést okoz a magvak csávázása, ezért támogatandó eljárás. Kórokozók elleni fungicidek a magágy talajába is keverhetők még ültetés előtt.

Rhizoctinia solani okozta foltos palántapusztulás

A vegyszerek kiváltására többféle hasznos, antagonista gomba szervezet preparátum van kereskedelmi forgalomban, például: Streptomyces griseoviridis hatóanyagú Mycostop, Coniothyrium minitans hatóanyagú Öko-ni és Constans, Trichoderma harzianum és T. asperellum hatóanyagú Trianum G,P, Trichomax és Trifender pro, Xilon WP. A Pythium oligandrum hatóanyagú Polyversum készítmény csírakori betegségek mellett lombon okozott gombabetegségek ellen permetezés formájában is alkalmazható. Ezek a hiperparazita gombákat tartalmazó készítmények rövid élettartamúak, tárolásuk és alkalmazásuk a klasszikus növényvédő szerektől eltérő. Preventív módon alkalmazzák, hatásuk kifejtéséhez meghatározott talajhőmérséklet szükséges.