Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

Tisztelt Olvasó!

Ezt a szőlőhajtást és leveleit a szőlő levélatka károsította. A szőlő atkakártevői közül a szőlő levélatkának  van a legnagyobb jelentősége. A kifejlett állatok kicsik 140-160 mikron hosszúak. Színük csontfehér vagy barnás. A pikkelylevelek alatt telelő nőstények zömmel április közepén jönnek elő, majd megkezdődik a tojásrakás. Felszaporodásuk csúcsán akár több ezer atka is szívogathat levelenként. Az atkák nyála sok mérgező anyagot tartalmaz, közvetett kártételt okoz. A levélszövetben a a harmad- és  negydrendű érhálózatnak, valamint az érközi szövetrészek kifejlődését akadályozza a szívogatás. A levélen az érközi mező a szívogatás hatására kivilágosodik, áteső fényben sárgán áttetsző

A rövid, zömök, rendellenesen megvastagodott hajtásokon a levelek kanalasodnak, nem fejlődnek, rajtuk apró szívásnyomok láthatók. Sok a kis oldalhajtás, ezért a tőkék „bokrosodnak”. A legyengült tőkék termést alig hoznak. Az első kislevelek megjelenésénél javasolt ellenük védekezni kéntartalmú szerrel, később atkaölő készítménnyel.

Jó hír, hogy a szőlő levélatkának is van természtes ellensége, a ragadozóatka, ezeket ültetvényekbe a szőlőtőkékre be lehet telepítni. Ha a szőlőtőke vagy az ültetvény közelében van olyan fa (donorfa), amelyen ragadozóatkák élnek, természetes úton (szél segítséggel) bekerülhetnek, de mesterséges úton is be lehet telepíteni. Ha a donor fákról levágott hajtásokat a szőlőtőkére helyezzük, az elhervadt levelekről a ragadozóatkák átmennek a szőlő levél fonákára, és kifejtik áldott tevékenységüket. Donorfa  a virágoskőris, az ostorfa,  a mézesfa, a vasfa, húszínű vadgesztenye, japánakác, bugás csörgőfa, törökmogyoró, szivarfa stb., ezek levélfonákán élnek a ragadozóatkák. A ragadozóatkák, ha nem találnak kártevő atkát, virágporral táplálkoznak. Ezért is célszerű a szőlő közelébe donorfákat ültetni.