K. Margit kérdése: Környékünkön rengeteg a fenyércirok az utóbbi időben. Miért szaporodott és szaporodik el a fenyércirok, mit lehet ellene tenni?
Aki válaszol:
Beregi Endre szaktanácsadó, növényvédelmi szakmérnök
Kedves Olvasó!
Egy kollégám figyelt fel az Agrofórum online szaktanácsadás-kérdések rovatában 2019. augusztus 29-én Dr. Mikulás József cikkére, ezután nekem is, és több más kollégámnak elküldte a cikket, ami után parázs vita alakult ki az írottakkal kapcsolatban.
Először is szeretném megköszönni Dr. Mikulás Józsefnek a fenyércirok elterjedéséről, és élettanáról írottakat, magam sem tudtam ez idáig, hogy Aleppóból származik. Mindjárt ki is egészíteném a magam véleményével a Magyarországi elterjedéséről írottakat. Az elterjedéséhez nagyban hozzájárultak a hibrid kukorica vetőmagot előállító cégek is a szufonil-urea típusú gyomirtó szerek megjelenése előtt, mivel a fenyércirok szereti a fényt is (árnyékban gyengébb a fejlődése), a beltenyésztett vonalak rendszerint alacsonyak, az anyasorok címereit még pollenszóródás előtt eltávolítják, az apasorokat beporzás után kivágják, így a fény intenzíven tud az állományba behatolni. Előfordult, hogy betakarítás idejére a vetőmag-előállító tábla fenyércirok „erdővé” alakult át, még akkor is, ha a kezdeti fejlődés idején gyommentesek voltak.
A szufonil-urea típusú gyomirtó szerek elterjedésével mód nyílt a rizómás alak irtására is, ám a gyakorlatban, a költségkímélés okán az alacsony dózisokkal és a monokultúrával a növény hozzászokott a hatóanyagokhoz. 2018-ban (Gyulai Balázs gyombiológus (Velence) adatai szerint) Fejér megye szántóin 35 ezer hektáron már rezisztens fenyércirokkal találkozhattunk. A fertőzöttség nagyon erős Tolnában Baranyában, de az Alföldi megyékben is agresszíven terjed.
Ami a vitát kirobbantotta első sorban a cikkel kapcsolatban az az állítás, hogy kukoricában nem lehet védekezni a fenyércirok ellen. Nos már a 2000-es évek elején megjelent az úgynevezett DUO System® technológia, melynek lényege, hogy egy kukorica hibridet egy speciális nemesítési eljárásnak vetnek alá, melynek eredménye az, hogy a hibrid teljes mértékben elviseli a cikloxidim hatóanyagú egyszikű irtó gyomirtó szert a Focus Ultra-t. 2008-tól kezdődően megjelentek a piacon már olyan hibridek is, melyeknek terméspotenciálja a köztermesztésben engedélyezett kukorica hibridek átlagát elérte, illetve meg is haladta azokat. Mára pedig már olyan hibridek állnak rendelkezésre a gazdálkodók számára, melyek csúcsteljesítmények elérésére is képesek (Cadixxio Duo, Lexxtour Duo) . Tehát meg kell cáfoljam a Tanár úr által írottakat.
Mindazonáltal a fenyércirok terjedése, beleértve a rezisztens cirok terjedését, sajnos nem állt meg, ennek oka a nagymértékű monokultúra, és a Duo System hibridek elterjedésének lassúsága, továbbá a nyári tarlók művelésének hiányosságai. 2018-2019 között Fejér megyében 30%-kal nőtt a DUO hibridek használata, de még jelenleg is csak a rezisztens cirokkal fertőzött kukorica területek 60-70%-án termesztik.
A másik vitát kiváltó állítás a cikkben, pontosabban ajánlás, mely a fenyércirok természetes ellenségét az üszöggombát, (Sporisorium cruentum, Sporisorium sorghi), mint lehetséges megoldást jeleníti meg. Jó lenne, ha így lenne, de sajnos a mai mezőgazdasági gyakorlatban ennek a megoldásnak még csíráját sem látjuk.
Létezik már számos, a gyakorlatban létező biológiai segítség, például ismerjük a Trichoderma szuperparazita gombatörzsek kórokozó gombák elleni hatását, ugyan így néhány talajbaktérium törzs gyakorlatban is bevált hatásait (Pseudomonas fluorescens, Bacillus substilis) kórokozó gombák ellen, továbbá a rovarok elleni védelemben is jó eredmények vannak (Bacillus thuringiensis kurstaki, Encarsia Formosa stb.). Sajnos nem mondható ez el a gyomok elleni védelemben, pedig sok tankönyvben olvashatunk a témáról, és léteznek kutatások, és jelennek meg cikkek erről, ám egy-két külföldi példától eltekintve a gyakorlatban nem terjedtek el ezek a módszerek. A témakörben érdemes átböngészni „ A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon” Darvas Béla, Polgár A. László, Schwarczinger Ildikó, Túróczi György szerzők által írt könyv 2.4.3. fejezetét, mely elektronikusan is elérhető.
Az idézett üszöggombáról viszont megjegyezném, hogy a manapság terjedőben lévő termesztett szemes cirok kórokozójaként veszélyeket is rejthet! https://www.ndrs.org.uk/article.php?id=037009
A cikk szerzőjének utolsó mondatát a fentiek miatt sokkal inkább a kutatók, fejlesztők figyelmébe ajánlom, mintsem a gyakorlatban mezőgazdálkodóknak: „Ezért érdemes ezen üszöggombákra, mint segítőtársra figyelni.”