A kiállításon bemutatott talajművelő gépek, a művelési technológiák teljes spektrumát lefedték a hagyományos szántásos eljárástól kezdve a no-till –ig bezárólag. A konstrukciók döntő többsége azonban az új trendeket követve, a környezettudatos eljárások megvalósítására alkalmas megoldásokat szemléltette. A másik meghatározó fejlesztési irány az info-kommunikáció elemeinek alkalmazása, amely viszont a hagyományos és az új technológiák megvalósítására alkalmas eszközökön egyaránt megtalálható volt.
A talajművelési technológiák feladata kettős, egyrészt megfelelő alapokat kell biztosítani a növénytermelés számára, másrészt meg kell védeni a kedvező talajállapot fenntarthatóságát. Az ipar számára ez azt jelenti hogy olyan szerszám formákat, elrendezéseket, munkaszélességet és olyan tömegű gépeket kell létrehozni, amelyek az említett célok megvalósítására alkalmas eszközöket képes a felhasználóknak ajánlani.
Környezettudatos talajművelés
A talajművelési technológiákat befolyásoló hatások közül az utóbbi időben meghatározó szerepet játszik növényvédő szerekkel kapcsolatos helyzet alakulása. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges módszert alkalmazni kell, amely a talaj rombolás, a humusz vesztesség, valamint a növény betegségek és kártevők elleni védelmet lehetővé teszi. E szempontból a betakarítás utáni műveletek, mint a tarló mulcsozása és/vagy az ultrasekély művelés meghatározó jelentőségű, amelyhez a mezőgépipar a gépek széles választékát hozta létre.
Késes henger rugós boronával
Változtatható terhelésű rugós borona
Betakarítás utáni műveletek
A kombájnból kijövő szalma eloszlása nem egyenletes, ezért olyan berendezés beépítése szükséges, amellyel a követelmény kielégíthető. A 7 méternél szélesebb vágóasztalokon még külön centrifugális szórószerkezet is kívánatos főleg lejtős területeken, illetve szeles időjárás esetén.
Automatikus működésű szalma szecskázó
Az ultra-sekély tarlóművelésre kifejlesztett rugós boronák (“szalma boronák”) jól használhatók tarlón lévő szalma egyenletes elosztásához. A szalma boronák nemcsak önmagukban, hanem kompakt tárcsával és lezáró hengerrel kombinálva is használhatók. Alkalmazásuk új területe a mechanikai gyomszabályozás, amely számos új konstrukciót eredményezett. A sekély művelés által létrehozott mulcs réteg megfelelő védelmet nyújt a nedvesség elpárologtatása ellen.
Nagyszélességű rugós (“szalma”) borona
Kompakt tárcsa szalma egyengető boronával
Automatikus mélységszabályzású kultivátor
Változó mélységű talajművelés
A szántásos, illetve forgatás nélküli eljárásokhoz használható talajművelőgépek választéka igen gazdag, a megfelelő kiválasztása nem könnyű feladat. Az eszközök elektronizálása folyamatosan növekszik, a traktor és a munkagép közötti kommunikáció javítása érdekében. Az ISOBUS általi szabályozó szerkezetek terjedése viszont még nem elég gyors, mivel a különböző gyártmányok közötti kompatibilitás még nem teljes. A munkagépek mélységszabályozása általában hidraulikus berendezéssel történik manuálisan vagy GPS segítségével.
Automatikus táblavégi kiemelés
Automatikus táblavégi fordulás
Intelligens eke (fogás- és mélységszabályzás)
A talaj elektromos vezetőképességének, a traktor elején elhelyezett mérőeszközzel történő meghatározásával lehetséges a talaj tömörség változására reagáló azonnali talajlazítás.
Talaj szkenner
A tarló művelésre választhatunk önálló kompakt tárcsát, önálló kultivátort vagy a kettő kombinációját. Ha a kultivátort alapművelésre is akarjuk használni, akkor cserélhető kaparendszert és dupla lezáró hengersort válasszunk. Sekély művelésre a szárnyas kapás változat választása célszerű, bár a szalma bekeverése ekkor sem mindig egyenletes, mivel csíkok keletkezhetnek.
Kompakt tárcsa-kultivátor kombináció
Mélyebb művelésre a szívalakú csavart kapák ajánlhatók, amelyek szélessége 60 mm, húzástávolságuk kisebb, mint 300 mm. A megfelelő gép kiválasztást nehezíti, hogy adott traktor esetén eltérő szélességű kombinált gép szükséges sekély, illetve mély művelés esetén. Ilyen esetekben célszerű két speciális eszköz választása. Indulásként jó választás a kompakt tárcsa, 50 cm-es átmérővel és akár 12 km/h-át meghaladó sebességgel. Száraz állapotú agyagos talajon, nagy mennyiségű növényi maradvány esetén 65 vagy 73 cm átmérőjű tárcsalevelek is választhatók.
Kompakt tárcsa
A kompakt tárcsák helyett sekély művelésnél, könnyű kultivátor vagy rugós borona is használható. A rugós szerszámok porhanyítják a talajt és elegendő mennyiségű takaró szervesanyagot hagynak a talaj felszínén.
A sávos művelés még nem terjedt el általában, de javasolható homok és vályog talajokon, kukorica, cukorrépa és olaj repce termesztésben.
A mélyen gyökerező növények számára fontos mélyebb lazításhoz, a tömör rétegek feltöréséhez passzív vagy aktív szerszámú eszközök használhatók. A művelőutas termesztésnél szintén használhatjuk a lazítókat, de alkalmazásuk elkerülhető, ha 540-600 mm széles alacsony nyomású abroncsos járművekkel dolgozunk.
Változó intenzitású talajművelés
Azokon a területeken ahol a talajvédelem (erózió, talajtömörödés) különösen fontos, a művelés intenzitása alapvető jelentőségű. A talajfelszín borítottságának megőrzése hatásos módszer lehet. A hatékonysághoz hozzájárul a nem-szelektív herbicidek alkalmazása is, amelyek a gyomok és az árvakelés ellen küzdelem hatásos elemei. Ha a jövőben ezek a szerek nem állnak rendelkezésre, akkor ismét a mechanikai eszközök adhatnak megoldást. A tárcsás boronák és a kultivátorok alkalmazása viszont megbontja a talajfelszín borítottságát. További problémát jelent a hajtóanyag fogyasztás és a CO2 kibocsátás növekedése, valamint az erózió okozta humuszvesztesség. Mindezek következtében a talajvédő művelés nem-szelektív herbiciddel együttes alkalmazását, egyes területeken célszerű lenne engedélyezni.
Az intenzív művelés fokozott alkalmazása csökkenti a megfelelő talajállapot fenntarthatóságát és növeli a talaj tömörödés veszélyét. Ezért fel kell hívni a mezőgépgyártók figyelmét olyan eszközök kifejlesztésére, amelyek képesek a hatékony gyomirtásra, de ugyanakkor lehetővé teszik a talajfelszín borítottságának fenntartását.
Forrás: Professor Dr. Joachim Brunotte and Professor Dr. Hans-Heinrich Voßhenrich, (Institute of Agricultural Technology and Biosystems Engineering, Thünen Institute, Brunswick, Germany)
