Ház, táj blog

Legyen saját fűszerkertünk – 5. rész

Agrofórum Online

Hogyan nevelhetünk egészséges fűszernövényeket a saját kertünkben? Milyen környezeti igényei vannak a különleges ételek nem mindennapi fűszernövényeinek? Íme a koriander és a zamatos turbolya!

A cikksorozat első része a tervezésről és az előkészületekről szólt a fűszernövények kiválasztásával és telepítésével kapcsolatban. Azokra a kérdésekre kaphattunk választ, vajon mire érdemes ügyelnünk a fűszernövények vásárlása és ültetése során, és hogyan gondoskodhatunk a folyamatos, friss fűszer-ellátásunkról. A cikksorozat második részében megismerkedhettünk a zsályával, a borsikafűvel és a levendulával, ezután a harmadik részben a rozmaring, az oregánó, a kakukkfű és a cickafark került ismertetésre. A tavalyi cikksorozat utolsó részében az árvacsalánfélékhez tartozó bazsalikom, citromfű és menta került terítékre.

A cikksorozat idei bónusz részeiben négy különleges fűszernövényt vizsgálunk meg közelebbről: ismerkedjünk meg a korianderrel és a turbolyával, majd a következő cikkben a curryvel és a fűszerbabérral!

Az igényes koriander

A koriander (Coriandrum sativum) a Földközi-tenger vidékéről származik, a zellerfélék (Apiaceae) növénycsalád tagja, csakúgy, mint a petrezselyem, a kapor, a lestyán, a turbolya, az ánizs és az édeskömény. Latin nevének első tagja, a Coriandrum szó valószínűleg a görög „korisz” szóra vezethető vissza, ami poloskát jelent. Az elnevezés nem a kártevőjére, hanem friss hajtásának és levelének jellegzetes illatára utal, ami az állat nem mindennapi szagát juttathatja eszünkbe. Aki akár egyszer is megszagolta a koriander fiatal hajtásrészeit, tudhatja, hogy méltán érdemelte ki egyik-másik népies nevét, a poloskaszagú kapor vagy büdöskapor elnevezéseket.

A koriander frissen szüretelt hajtása

A koriander akár 50 cm magasra is megnő, ha jó vízelvezetésű talajba kerül, és óvjuk a szélsőségektől: nem szereti a napfénynek erősen kitett, de a mélyárnyékos helyeket sem. Rosszul tűri a megszokottnál hűvösebb és a tikkasztó időjárást is. A fűszernövények között is a vízigényesek közé tartozik. Ha a növénynek nem megfelelő környezeti hatásokkal kell szembenéznie, azonnal virágot, majd magot hoz, levelei pedig abbahagyják a növekedést. A hideget mediterrán származásához képest jól tűri, de egyévesként termesztjük hazánkban.

Ha cserépbe, balkonládába ültetjük, használjunk általános virág-, palánta- vagy fűszernövényföldet, vagy kerti földet keverjünk humuszban gazdag fekete földdel 3:2 arányban. Mindenképp a mélyebb ültetőládákat vagy cserepeket tartogassuk számára, mert nagy karógyökeret fejleszt, de ha van még egy kis hely a fűszernövény- vagy veteményeskertben, inkább oda ültessük vagy vessük!

A koriander virága

Mivel a koriander maghéja nagyon kemény, magról nevelés esetén ajánlott a magokat vetés előtt egy szilárd tárggyal (akár egy kővel) megrepeszteni. Ezt a legegyszerűbb úgy megcsinálni, hogy a magokat egy tálba beleöntjük, majd a kővel a kezünkbe módszeresen „megmasszírozzuk” azokat. Vetés és ültetés előtt és után is öntözzük be a talajt. A magokat ültessük 1 cm mélyre. Jellemzően 10-14 nap alatt kicsíráznak, addig szigorúan tartsuk mindig nedvesen a földjét. A csírázás után kevesebb víz is elegendő lesz a növekedéshez. Ha a koriandernövények elérték a 15-20 cm-es magasságot, már felhasználhatjuk a hajtásait. Ha az egész növényről egyszerre távolítjuk el az összes hajtást, a betakarítást követően szórjuk meg a növény tövét komposzttal, majd öntözzük meg.

Sokoldalú felhasználásának köszönhetően magát a növényt, a termését, sőt a magját is egyszerűen koriandernek nevezik a köznyelvben. Bár megosztja a fogyasztóközönséget a fiatal hajtások fent említett, különleges bukéja, mégis különféle szószok, húsételek, levesek, saláták ízesítéséhez használják fel a rajongók. Hazánkban a koriandermag savanyúságok ízesítőjeként terjedt el. Érdemes tudni, hogy nemcsak a hajtása, levele, magja, de a gyökere is használható a gasztronómiában – az ázsiai konyhának a koriandergyökér olyan, mint az európainak a petrezselyemgyökér.

A fűszerként előszeretettel használt koriandermag héja rendkívül kemény

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a koriander már az ókori, folyamvölgyi civilizációk – főként Mezopotámia – által ismert és használt fűszernövények egyike volt. Azóta is előszeretettel alkalmazzák a világ számos táján, így a dél-amerikai, a mexikói, a közel-keleti, az ázsiai és az észak-afrikai konyhában is megtalálható a fűszeres polcokon.

A koriandermag – második sorban a jobboldali – kiválóan társítható más fűszerekkel

A zamatos turbolya

A zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) a korianderhez hasonlóan a zellerfélék családjába tartozik, azon belül pedig az Anthriscus növénynemzetségbe tartozó fűszernövényfaj. A nemzetségbe tartozó 13 faj Kelet-Ázsiában és Európában is őshonos. A Kárpát-medencében akácosok aljnövényzetét alkotó fajként fordul elő leginkább. A koriandertől eltérően népies neveivel igyekezték a nemesebb tulajdonságait kiemelni, így találkozhatunk még az édespetrezselyem vagy illatos turbolya nevekkel is, amiket zamatos ízével és ánizsszerű illatával érdemelt ki.

Az akár 70-80 cm-es magasságot is elérő egyéves növény többszörösen-szárnyasan összetett levele a növénnyel rokon petrezselyem és sárgarépa leveléhez igen hasonlít. Összetett ernyővirágzatát kicsi, fehér virágok alkotják. Fehér színű főgyökere akár 20 cm hosszúra is megnő.

A turbolya ernyős virágzata

Kora tavasszal vethetjük a gyomnövényektől megtisztított, kapával meglazított, gereblyével elsimított földbe, lehetőleg a veteményes többi növényétől távolabb, mivel egész évben magot szór és folyamatosan kel. A ligeterdők tipikus növényeként jól tűri a félárnyékot. A talajjal szemben igénytelen – még a nehezebben felmelegedő, agyagos talajokon is termeszthető -, de mérsékelt öntözésre szüksége van az egészséges lomb fejlesztéséhez. Mivel kártevője és kórokozója nem ismert, ezért a növényvédelmi munkálatok közül egyedül a növény környékének gyomtalanítását kell elvégeznünk. Az elvetett mag 2-3 hét múlva kicsírázik, majd gyors növekedésének köszönhetően már a vetést követő másfél hónapon belül vághatjuk, kedvező időjárás esetén előbb is.

A zamatos turbolyát frissen szedve érdemes felhasználni, de zárható zacskóban egy hétig tárolhatjuk a hűtőben is. A friss hajtásokat tartósíthatjuk olajban vagy ecetben is. Szárított formájában hűvös, száraz helyen tároljuk!

A turbolya friss hajtásait a francia, az erdélyi és az olasz konyha is előszeretettel alkalmazza

A zamatos turbolya a francia tojásos fogások és halételek egyik jellegzetes fűszere, de az olasz és erdélyi konyha is gyakran alkalmazza. A korianderhez hasonlóan rendkívül jól társítható más fűszerekkel, így a turbolya mellett barátian megfér a petrezselyem, a bazsalikom, a kakukkfű és a tárkony is. Friss hajtását salátákba, a szárát és levelét fűszerőrleményként használják Európa-szerte húsételekhez és szószokhoz, de érdemes kipróbálni gombából vagy hüvelyes zöldségekből készült ételek mellé is. A keresztény kultúrkörhöz kapcsolódó gasztronómiában a nagycsütörtöki leves készül turbolyával gazdagon.

A zamatos turbolyát a korianderhez hasonlóan évezredek óta ismerik és termesztik. A Kaukázus vidékén élő népcsoportok csakúgy, mint az Egyiptomi Birodalom lakosai előszeretettel alkalmazták az ételeik ízesítéséhez. Az állítás bizonyítékául szolgál többek közt, hogy a nagy egyiptomi fáraó, Tutankhamon feltárt sírkamrájában is találtak turbolyamagokat. A görögök és a rómaiak körében is kedvelt volt, nemcsak különleges zamatának köszönhetően, hanem mert úgy hitték, számos jótékony hatása van az emberi szervezetre: a görögök a fiatalítás, a rómaiak a memóriajavítás kincseként is fogyasztották.

A középkorban kitört pestisjárvány idején az orvosi maszkokba tett gyógynövénykeverék is tartalmazott turbolyát, mivel úgy hitték, a betegség megelőzésére és gyógyítására is alkalmas a növény. Ezenkívül borba keverve is fogyasztotta a középkor embere mérgek semlegesítése céljából. A népi gyógyászatban mint gyógynövényt is alkalmazták vizelethajtó, görcsoldó, emésztésjavító és légúttisztító hatásáért. Külsőleg történő alkalmazásában köszvényt, tályogot, ödémát, horzsolásokat és ekcémát is kezeltek a segítségével.

Minden Kedves Olvasónak kitartást, türelmet és mindenekfelett jó egészséget kívánok!

 

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Szelíd óriások a kertben – ne bántsuk őket!

2025. június 15. 05:40

Három csodás, őshonos rovarunkat mutatjuk be: az óriás tőrösdarazsat, a mezei tücsköt és a kék fadongót, melyektől egyáltalán nem kell tartanunk.

Növényfelismerő applikációk – mit érdemes tudni a használatukról?

2025. május 27. 05:40

Kézenfekvő megoldás, hogy a mindig nálunk lévő mobiltelefonokra letöltsünk egy növényfelismerő applikációt, hiszen gyorsan elővesszük, készítünk egy fényképet a kérdéses növényről, és várjuk az alkalmazás segítségét: a fajmeghatározást.

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Olajnövények vetésére alkalmas szemenként vető és gabonavető gépújdonságok

2018. február 15. 10:53

Az országban termesztett legfontosabb olajnövényeink közül kiemelkedik a napraforgó és a repce, ide sorolható még a szójabab is. E növények magvainak vetésére elsősorban a kukorica szemenként vetőgépek alkalmazhatók, de a repce vetőmagvak gabona vetőgépekkel, illetve gépkombinációkkal is kedvező minőséggel kivethetők.

Milyen előnye van az uborka támrendszeres termesztésének?

2023. május 10. 04:36

Szeretnék feltenni egy kérdést Önöknek. Milyen előnye van az uborka támaszrendszer melletti termesztésének? Várom válaszukat.

Ismét hibridbúzák végeztek az élen

2020. szeptember 2. 13:44

Itt vannak a GOSZ–VSZT–NAK Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet friss eredményei.

Készüljünk az őszi vetésre

2022. szeptember 13. 15:42

Nem tudjuk, hogy mit hoz az ősz az időjárás terén, éppen ezért kiemelten kell figyelnünk a vetésre.