Nem ismeretlen a gyakorló gazda számára a jelenség, miszerint a kukorica hat-hét leveles állapotában, érközi klorózis tünetei jelennek meg, mely első blikkre a cink hiányt feltételezik. Később ezek a tünetek erősödhetnek, vagy célzott kezelés esetén, melyhez megfelelő időjárási körülmények párosulnak, meg is szűnhetnek. Amennyiben csak a végeredményt nézzük, ezzel a problémát le is zárhatnánk. Van azonban az a természetes kíváncsiság, amely kérdéseket vet fel és keresi azokra a választ.
Mik is ezek a kérdések?
A talajból elfogyott a cink?
-Relatív cinkhiány mutatkozik?
-Ha van cink, valami gátolja a felvételét
-Ha felveszi a növény, gátolva van a mozgása a növényben?
Nos, ezekre a kérdésekre keresett válaszok során derült fény a foszfor és a cink kölcsönhatására, mely egyértelmű antagonizmusra utal.
Ez a tény azonban nem azt jelenti, hogy a felvételben gátolnák egymást, viszont a növényben feldúsuló foszfor, nagymértékben befolyásolja a cink növényen belüli mozgását.
De vajon miért fontos ez az állítás napjaink mezőgazdasági gyakorlatában?
A XX. század hetvenes-nyolcvanas éveinek mezőgazdasága, évi 3-400 kg/ha-os műtrágya adagjai, kvázi feltöltő műtrágyázása, nem tárta fel az ilyen problémát, hiszen alapvetően más volt a talajművelési technológia, mások voltak a vízrendezési viszonyok, más klimatikus tényezők befolyásolták a termelést, viszont kialakítottak bizonyos aránytalanságokat a talajban.
Ilyen a napjainkban jelentkező kén és cink hiány.
A 9o-es rendszerváltást és a privatizációt követően, a tápanyag gazdálkodás és a talajművelés is alapvetően megváltozott.
A kezdeti talajzsaroló termesztését, mely 120 kg/ha vegyes hatóanyag kijuttatására esett vissza, tetőzte a nagyüzemi táblák felszabdalása, a víz elvezető árokok beszántása, az egyoldalú nitrogén trágyázás, valamint az egyes hatóanyagok, különös tekintettel a foszfor és kálium kijuttatási idejének, szakmailag teljesen indokolatlan megválasztása.
A kapásnövények alá történő starter műtrágyázás, a kisüzemi állattartás fokozatos felszámolása, következésképpen a szervestrágya bázis megszűnése és a talajművelési technológiák, divat vezérelte, indokolatlan megváltoztatása (forgatás nélküli művelés), makró és mikro elem ellátási problémákhoz vezettek.
A foszfor, mint negatív töltéssel rendelkező anion, az egyik legnehezebben feltáródó elem, ami ráadásul horizontálisan nem is mozog a talajban és a vízoldhatósága is rendkívül gyenge, a gyökerek által termelt gyökérsavak viszik talaj oldatba, ami által felvehetővé válik.
Ez a folyamat a növény számára rendkívül energia igényes, hiszen a növényi sejt is negatív töltéssel rendelkezik, így a foszfor felvehetősége érdekében annak töltését meg kell változtatnia, ami minimum három, de legtöbb esetben négy proton leválasztását igényli.
Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, akkor a foszfor, káli feltáródása szempontjából a tavaszi kijuttatás, nem beszélve a felvétel fizikai és kémiai feltételeinek ismeretével, egyáltalán nem racionális döntés.
A sekély talajba keverés tényét nem is említettem, hiszen egyszerűen fizikailag sem találkozik a növény a kezdeti fejlődési állapotban a hatóanyagokkal, holott a gyökérképződés szempontjából a foszfor nélkülözhetetlen, a kálium pedig az ellenálóságot növeli.
A hideg és a folyamatosan hűlő, gyakori ősz aszállyal sújtott, talajokba vetett növényeknél, rendszeresen megfigyelhető a foszfor hiányt jelző anticiános színelváltozás, ami a cukor levélben történő felhalmozódásával magyarázható.
De mennyiben befolyásolják ezek a tények a cikk elején felvetett problémát?
Nem véletlenül írtam, hogy nem a kezdeti fejlődés időszakában jelennek meg a kukoricán a cink hiányra utaló tünetek, hiszen ilyenkor a foszfor felvétele, a különböző fizikai, kémiai tényezők, miatt gátolt.
Mit tehetünk?
Kezelnünk kell a kezdeti fejlődésben lévő növényt, a foszfor felvételt gátló hatások miatt, magas foszfor tartalmú levéltrágyával, melyet a növény 3-4 leveles állapotában kell kijuttatni, amit a növény azonnal felvesz és hasznosít.
Erre kiválóan alkalmas a Hed-Land Zsémix (575 g/l P, 81 g/l K, 140 g/l Zn ) 2-3 l/ha dózisban.
A készítmény összetételénél fogva, harmonikus ellátást biztosít a foszfor, káli és cink szempontjából és a benne lévő foszfor, serkenti a gyökérsav képződést, ami a talajból felvehető foszfor szempontjából elengedhetetlen.
Tudvalevő, hogy a foszfor több formában van jelen a talajban és a műtrágyával, csak az igény 1/3-át tudjuk kielégíteni, a többit a talajból kénytelen kivonni.
Ez a tény is igazolja, hogy a kezelést több alkalommal is meg kell ismételnünk, kiegészítve 0.3 kg/ ha Naturaminnal, hiszen a növény fejlődése során, több szakaszban is megnő a foszfor igény (pl. virágzás, magképződés, amit csupán alaptrágyázással nem tudunk megoldani.
A kialakult cink hiányt, a magas Zn tartalmú Cinkmix-el kezelhetjük, (700 g/l Zn 1 l/ha dózisban, kombinálva a 12,5 % Nitrogént és 80 % (17 féle) aminósavat tartalmazó Naturaminnal, amelyből 30-50 dkg kell hektáronként.
A Naturamin, a magas aminósav tartalmon túl, mobilizálja a növényen belüli tápelem mozgást, szerepet játszik különböző enzimatikus folyamatokban, valamint kész extraktum, az energia megtakarítással is jelentősen befolyásolja az immunreakcióra használható energia bázist.
Gyakorlati tapasztalatok alapján mondhatom, hogy mind hatását, mind költségeit tekintve, megéri ezeket a megoldásokat választani és alkalmazni.
Eredményes, probléma mentes gazdálkodást kívánok!
Dunától keletre: Jámbor Zoltán 06-30/406-3634
Dunától nyugatra: Lengyel Lajos 06-30/605-0137