Október eddig eltelt része régen nem tapasztalt áremelkedést hozott.
Az európai búza és kukorica árak 2018-ban voltak a jelenlegi árszinteken. Akkoriban 3 hét alatt emelkedett a kukorica jegyzése 30 EUR/to-val az akkori ó-termésű szállítási határidőre, majd az új-termés megérkezésekor szeptember-október folyamán ugyanennyit csökkent is. A búza jegyzése is ebben az időszakban volt tartósan, több hónapon keresztül 200,-EUR/to fölött. Akkor az európai búzatermés visszaesése és minőségi gondok indították el a folyamatot, amit a fekete-tengeri térség árai is követtek. Az itthoni árak alakulását táblázatunk is tükrözi, az elmúlt két hétben olyan jelentős áremelkedések következtek be, amelyekre évek óta nem volt példa – bár idén már láthattunk hasonló folyamatot.
Ami most itthon történik arra kérdezett rá egy kollega, lehetett-e előre látni, hogy a búza, napraforgó után most a kukorica ára is egy rakéta sebességével indul el felfelé. Az elemzések alapján: NEM, ezt nem lehetett előre látni. Az idei hazai kukoricatermés nem lesz rossz, az elmúlt évekéhez hasonlóan fog alakulni az eddigi adatok alapján, amint azt ábra is mutatja (forrás: KSH és saját gyűjtés):
Amiben most különleges helyzet van, az az előző termésből a kínálat eltűnése, gyakorlatilag nem volt átmenő készlet és emiatt a mielőbbi betakarításban bízó feldolgozók vételeinek megjelenése. Ez még mindig nem lett volna oka ekkora mostani áremelkedésnek, mert az augusztusi-szeptember elejei jegyzések ezt nem indokolták. Most azonban három hét alatt közel 10.000,-Ft/to-s áremelkedést lehetett elkönyvelni és ebből kb. 6.000,- – 7.000,-Ft/to gyakorlatilag 10 napra jutott. Az október második felében bekövetkezett felfutás azonban már nem volt teljesen váratlan és ennek a korábbi cikkben említett vásárlási láz az egyik oka.
Az áremelkedés három tényező egybeesésének a következménye és ezek közül továbbra is ki kell emelni Kína vételeit. Míg kezdetben és az elmúlt hónapokban főként a szójabab iránti kereslet volt a meghatározó, addig az elmúlt napokban már a kukorica vette át a fő szerepet.
Az októberi USDA becslésben is 7 millió tonna kínai kukorica importtal számoltak, addig mára már eljutottunk oda, hogy a jelentések összesítése alapján már most 8,8 millió tonna kukoricát kötött le Kína az USA-ból a szeptember elején kezdődött szezonban. A következő becslésben egyes elemzések szerint akár 5-10 millió tonnával is magasabb lesz a kínai import vagyis akár a duplája is lehet, mint amit eddig vártak.
Kína azonban nem csak az USA-ból, hanem Brazíliából is vásárolhat és vásárolt is, de idén ezzel gond lehet. Ez a második ok, ugyanis a déli féltekén nem kedvező az időjárás és az ú.n. második termés betakarítása csúszhat akár 2-3 hónapot is, ezzel űr keletkezhet az észak és a dél-amerikai kínálat között.
Itt jön képbe a harmadik tényező és ez Ukrajna. Szeptemberben még 38,5 millió tonna kukoricát várt az USDA, ezt már legutóbbi becslésében csökkentette 2 millió tonnával. A legutóbbi jelentések alapján nem zárható ki, hogy az összes ukrán kukoricatermés nem fogja elérni a 30 millió tonnát sem. A belső felhasználás kb. 6 millió tonna, így most az export-kínálat csökkenése akár 20-25 %-os is lehet – a remélt 30 millió tonnával szemben csak 20-22 millió tonnára eshet.
A Fekete- tenger térségében a román kukoricatermés 45-50 %-os csökkenése (- 6-7 millió tonna) miatt a korábbi export mennyisége sem lesz meg, így a tavalyi kínálathoz képest a világpiacon is érezhető mennyiség esik ki.
A mostani kukorica áremelkedés oka, hogy egyik oldalon kb. 10 millió tonnával több import-igény jelent meg, míg a másik, a kínálati oldalon akár 10- 15 millió tonnával kisebb lehet a rendelkezésre álló volumen. A világ összes kereskedelmi forgalma kukoricából kb. 180 millió tonna és az elmúlt hetekben ebből 15-20 millió tonna biztosítása került veszélybe.
Az európai árakon is látszik mindez – a kukorica 25 EUR/to-val lett drágább, a búza 15 EUR/to-val emelkedett október eleje óta.
A helyzet fonákságát mutatja, hogy a novemberi szállításra szóló árak magasabbak, mint a későbbi határidőre szóló jegyzések. Ez azt is jelzi, korántsem egyértelmű, hogy a piaci árak további erősödése tartós lesz, de az már most nagyon valószínűnek látszik, hogy a 2020/21-es szezonban magasabb árszintek lesznek jellemzőek, mint az előző szezonokban jellemző volt.
A magasabb árak kialakulását az is elősegíti, hogy az egész világon jellemző a készletek feltöltése és ez is segíti a tartott árak kialakulását.
A legnagyobb piaci szereplők sem számítanak már arra, hogy az árak a közeljövőben csökkeni fognak – Egyiptom egy hónap után ismételten vett búzát, mintegy 20-25 USD/to-val drágábban, mint a legutóbbi vétele volt. Algéria is a vártnál nagyobb mennyiségű búzát kötött le, szintén jóval a korábbi árszintek felett.
Az olajosmagvak esetében is újra emelkedtek az árak, az átmeneti nyugalom után megint emelkedtek a belső piaci árak Ukrajnában is, a FOB Fekete-tengeri árak csütörtökön és pénteken kb. 15 USD/to-val emelkedtek.