A Corteva cégcsoport –, amely a Pioneer, a kukorica és napraforgó hibrideket fenntartó és fejlesztő cég, valamint a Du Pont Crop Protection és a Dow AgroSciences növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó cégek összekapcsolódásából kialakult új piaci szereplő a hazai növénytermesztési, valamint növényvédelmi vertikumban – négy helyszínen tartott, döntően a termesztők számára összeállított országjárást rendezett a nyár végén. E Road Show negyedik, utolsó állomásán, Debrecen mellett, a Látóképi kísérleti területen tekintettük meg a szervezők által a népes érdeklődő társaság számára bemutatott újdonságokat.
Az előző napi kiadós eső ellenére a Corteva AgriScience a lehető leginkább szűkszavúra és rövidre fogta a felállított rendezvénysátorban tartott elméleti bevezetést és az információk döntő hányadát a szabadföldi demonstrációs parcellák mellett, „élőben” adták át az érdeklődőknek.
Fokozódó hangsúly a biológiailag aktív anyagok, készítmények fejlesztésén
Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója röviden és lényegre törően vázolta köszöntőjében a cég megalakulásának és tevékenységének körülményeit, céljait és eredményeit.
Megnyitó előadásában elsőként azt emelte ki, hogy a Corteva Agriscience rendkívül nagy mértékben támaszkodik a hazai erőforrásokra. A Pioneer szegedi kutatóbázisa, illetve a Szarvas melletti vetőmagüzem továbbra is stabil, meghatározó szegmense a cég tevékenységének, így mind a kutatás és fejlesztés, mind pedig a vetőmag-előállítás hazai földön, hazai szakemberek munkájára alapozva történik. A növényvédelmi szakterületen a szolnoki kutatóbázis továbbra is szolgálja a hazai igényeket.
A növényvédelmi szegmensben kitért az idei évben bevezetett újdonságokra, kiemelvén a napraforgóban már évek óta elhatalmasodott parlagfű-probléma vélhetően hatékony ellenszerének beharangozott Viballa posztemergens gyomirtó szert. Mivel gyakorlatilag a szélsőségesen magas pollenkoncentrációért döntően nem a parlag- és egyéb, gondozatlan területek a felelősek, hanem javarészt a napraforgó-állományok, így e rendkívül kártékony gyomnövény visszaszorításával nem csak a napraforgó-termelő gazdák, hanem valamennyi, allergiás magyar állampolgár profitálhat.
Az ügyvezető igazgató a továbbiakban kitért arra is, hogy növényvédelmi vonalon a „hagyományos” peszticidek mellett egyre inkább igyekeznek fokozatosan előtérbe helyezni a különböző biológiailag aktív anyagok, készítmények fejlesztését és használatát. Ezt egyrészt saját vetőmagjaik csávázása során vezetik be, másrészt a szántóterületek nitrogén-menedzsmentjének észszerű irányításával igyekeznek végrehajtani.
Mivel hazánk szántóterületének majdnem 2/3-a nitrátérzékeny területnek tekinthető, így egyáltalán nem mindegy, hogy a kijuttatott nitrogént a termesztett növények fogják-e hasznosítani, vagy ennek hiányában a talajvíz és esetleg más vízbázisok minőségét fogja-e rontani. Ez óhatatlanul összefüggésben van a kukorica- és napraforgó-nemesítéssel is, hiszen a legújabb, kiváló nitrogénreakciójú hibridek számára ott kell, hogy legyen az egyik legfontosabb tápelem akkor, amikor arra szükségük van.
A legújabb kukorica hibridek
Tímár Béla, a vetőmag ágazat értékesítési igazgatója döntően a kukorica-vetőmagok, illetve a fontosabb és újdonságnak számító hibridek tulajdonságairól tartott rövid, de tartalmas ismertetőt. Hangsúlyozta, hogy az előző évi igencsak jó eredményeiket a kukoricaágazatban tovább sikerült növelniük, így 2019-re tovább nőtt a hibridvetőmag értékesítésük. Ez javarészt a pár éve bevezetett, a szélsőséges vízviszonyokhoz sokkalta jobban alkalmazkodó AQUAmax hibridek térnyerésének köszönhető, hiszen a forgalmazott hibridjei több mint fele ebbe a csoportba tartozik.
Tenyészidő szerint röviden végigtekintve a hibridek sorát, elsőként a FAO 350-es érésidejű P9415 hibridet említette meg. Ez a két éve állami elismerést nyert hibrid bevezetése óta töretlenül növeli termőterületét szerte az országban. Vetésterülete idén kétszeresére nőtt a 2018-as bázist figyelembe véve. Jó stressztűrő hibrid, amely növénykórtani szempontból is kedvező tulajdonságú, mivel a fuzáriumos csőpenészedés más hibridekkel összehasonlítva sokkal ritkábban jelentkezik rajta.
A FAO 300-as csoport végén található P9903 jelenleg a cég vezető kukorica hibridje. Kiemelkedően jó a termésstabilitása, az egyes évjáratok hatása a termésére a többi hibriddel összehasonlítva jóval kisebb. Kórtani szempontból ez a hibrid is igen jó, a csőfuzáriózis más genotípusoknál kisebb mértékben fertőzi.
Ugyanebben az érésidő-tartományban némiképp önmagának, illetve a legjobb hibridjének konkurenciát teremtve a Corteva idén bevezette a P9978 hibridet. Ez a hibrid gyakorlatilag „kiverekedte” magának a palettára kerülést, mivel 6-800 kg/ha terméselőnyt tud felmutatni csoportjában az utána következő második legjobb hibriddel szemben. Kórtani szempontból ez is egészséges csövű hibrid, szemei szép élénk aranysárgák, amelyek nagyon tetszetőssé teszik a termést.
A FAO 400-as csoport elején a FAO 420-as érésidejű hibridek közül a P0023 hibridet emelte ki az előadó. Ez a hibrid a 2015-ös bevezetése óta változatlanul helyt áll a termesztésben és a 2014-2016. évek közti időszakban stabilan 1 t/ha körüli mennyiséggel termett a NÉBIH kísérletekben az átlag felett. Kiemelte még a P0217 új hibridet is, amellyel a gazdák most találkozhatnak először. A FAO 400-as csoport közepén lévő hibrid a P9978-hoz hasonlóan hatalmas terméselőnyével került ebbe az éréscsoportba.
A kukorica esetében Tímár Béla igazgató mindenképpen fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Maxim Quattro csávázószerrel már minden kukorica hibridjük el van látva. Ugyanakkor a repcében idén bevezetett Lumigen csávázási technológiát kukorica vetőmagok esetében 2020-tól fogják bevezetni.
Népszerűek a magas olajsavas, HO napraforgó hibridek
Harmadik előadóként Dr. Piukovics László vetőmag termékmenedzser a napraforgó hibridekről és újdonságaikról tartott előadást. Elöljáróban kiemelte, hogy a kukoricával ellentétben a napraforgó esetében valamivel lassabb az új hibridek kialakítása és termesztésbe állítása.
Előadása elején kiemelte, hogy a magas olajsavas, HO napraforgó hibridek iránt tovább növekszik a kereslet, jelenleg a hibridek több mint harmada már ilyen minőségi mutatókkal rendelkezik. Ebben a szegmensben a Corteva kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlesztésnek és az újabb hibridek bevonásának. Távlatilag a Lumigen csávázási technológiát a napraforgóban is tervezik bevezetni, de ez várhatóan csak 2020 után lesz elérhető a termesztők számára.
Az egyes hibridek ismertetése során az előadó először a jelenleg is meghatározó, még 2015-ben piacra dobott hibridet, az LE 25-öst mutatta be. Bevezetése óta ezt a hibridet több mint 770 ezer hektáron vetették el hazánkban. Ma is meghatározó jelentőségű, de már bevezetésre készen áll utódja, az LE 138. Ez a hibrid növénykórtani szempontból gyakorlatilag azonos az elődjével, de kb. 20-30 centivel alacsonyabb és megbízhatóan több mázsával többet terem hektáronként.
A magas olajsavas hibridek között a korábbi hibridek termésszintjét jó 10%-kal felülmúló HE 133-at említette az előadó, mint kiváló minőséget nyújtó és bevált új hibridet. De már meg is találták az utódját, amely ezt a termésszintet is még 3%-kal képes meghaladni. Ez az új hibrid, a HE144 jövőre már jókora vetőmag-mennyiséggel elérhető lesz a gazdák részére.
A Clearfield technológiájú napraforgó hibridek között is van új. Az LP140 szélsőségesen magas olajtartalomra is képes, amely meglehetősen apró, de teljesen teli kaszatokat terem. A nem igazán szokványos kaszatméretnek és kaszatformának köszönhetően e hibrid termésének hektolitersúlya rendkívül nagy. Maga a növény kórtani szempontból megfelelő, a fontosabb betegségekkel szemben kellőképp ellenálló.
Középpontban a gyomirtás
A Corteva idei herbicid újdonságairól Papp Zoltán herbicid termékmenedzser tartott előadást Ez év döntő újdonsága az Arylex hatóanyagra épülő herbicidek kialakítása és bevezetése volt napraforgó és repce kultúrákban. Növényvédős fülnek eleinte kissé furcsa ez a párosítás, hiszen a repcére leginkább a különböző keresztes virágú gyomnövények, míg a napraforgóra elsősorban a nagy testű, T4 életformájú gyomok, mindenekelőtt a parlagfű jelentik a legnagyobb veszélyt. Ez a napraforgó esetében most is így van, ugyanakkor a repcében, a fokozatosan melegedő éghajlat, az egyre később jelentkező fagyok miatt a T4-es életformájú gyomok jelentősége nő egyre nagyobb problémát okozva.
Mindkét kultúra esetében nagy a kihívás, hiszen a napraforgóban fészkes virágzatú kultúrából kell kipusztítani a szintén fészkes virágzatú parlagfüvet, míg a repce esetében a keresztes virágú kultúrából kell a T4-es gyomok mellett a változatlanul problémát okozó keresztes virágú gyomnövények sokaságát kiirtani.
Napraforgóban a Corteva Ariscience által kínált megoldás a Viballa posztemergens gyomirtó készítmény használata lehet. A szert 1,0 l/ha dózisban kell kijuttatni. Hatása gyorsabb a jelenleg alkalmazott készítményeknél és a bemutatott rövid videó tanulságai alapján még a nagyobb, 40 cm-es, esetleg ennél is nagyobb parlagfű egyedeket is hatékonyan pusztítja. A készítmény valamennyi napraforgó hibridben használható, belefér az Expressre alapuló technológiába is és hatékony más, nagy testű, T4-es életformájú gyom ellen is, mint pl. a selyemmályva vagy a szerbtövis fajok.
Repce esetében a szintén Arylex hatóanyagot is tartalmazó Belkar nevű készítmény bevezetése jelentheti a megoldást e gyomflóra ellen. A készítmény a jelenleg széles körben használt Ikarus nevű herbicidben megtalálható pikloram és az arylex hatóanyag kombinációja, így a továbbra is veszélyt jelentő keresztes virágú gyomok mellett jó hatékonyságot mutat a nyárvégi gyomok ellen is. Hatása független a csapadéktól, valamennyi repce fajtában és hibridben használható és fontos jellemzője, hogy használata esetén nincs utóvetemény-korlátozás.
Szabadföldi bemutató
A rendezvénysátorban elhangzott előadások után a hallgatóság négy csoportra osztva járta végig a terepi bemutató helyszíneit. A napraforgó növényvédelmi állomáson több más készítmény mellett ismét a Viballa herbicid használata volt a hallgatóság kérdéseinek fő célpontja. Mint azt Kelemen András területi képviselőtől megtudtuk, a Viballa okoz ugyan némi gyors és látványosabb turgorvesztést a napraforgó esetében is, de azt a növény pár napon belül minden maradandó tünet nélkül kinövi. A készítményt idén még szükséghasználati engedély birtokában lehetett használni, de jövőre várhatóan már e korlátozás nélkül, szabadon használható lesz a szer. A készítmény jó a szintén gyakori és nagyra növő vadkender ellen is, bár a nagyobb egyedeket csak kb. 70%-ban pusztítja el.
A Viballa alkalmazása során viszont ügyelni kell arra, hogy semmiféle más készítménnyel nem keverhető, sőt más herbicidkezelés után csak 7-10 nappal célszerű alkalmazni. Bár erre konkrét kísérleti adatok nincsenek, de a gyártó nem ajánlja e tekintetben még a lombtrágyákkal történő keverést sem. A Viballa kezelés ára várhatóan nem lesz magas. Az Express és a Clearfield technológia költsége közötti sávban várható, 12-14 ezer Ft/ha körül. Ahogy a demonstrációs parcellákon látszott, a súlyos gyomterhelést, amelyet a kezeletlen kontroll kénytelen volt elszenvedni, a Viballa hatékonyan megszüntette.
A napraforgó és kukorica hibridek bemutatóterületén Dr. Piukovics László mutatta be a rendezvénysátorban már ismertetett hibrideket. A napraforgó esetében a jövőre nézve azt a tájékoztatást adta, hogy 2020-tól a Maxim Quattro mellett a Lumibio Kelta biológiai csávázószerrel is kezelik a vetőmagokat. E csávázás 14 mikroelemet és növényi biostimulátorokat tartalmaz és hatékonyan képes segíteni a növényt az egyik legnehezebb élettani folyamat, a kelés során.
A bemutató területen jól lehetett látni az egyes hibridek közötti magasságbeli különbséget is. Az LP 140 hibridnél a korábban már említett apró, enyhén csíkozott szemek tényleg rendkívül jól kitöltötték a teret és ezen ok miatt a hibrid hektolitersúlya várhatóan 10%-kal magasabb lehet a megszokottnál. Emellett nagy előnye még ennek a hibridnek, hogy olajtartalma is rendkívül magas és ezt a tulajdonságát igen nagy biztonsággal hozza minden termőhelyen.
A napraforgó hibridek mindegyikéről elmondható, hogy növénykórtani szempontból megfelelőek, valamennyi, a napraforgó-állományra veszélyes betegség tekintetében messze az átlag alatti fertőzöttséget mutatnak. Való igaz, a bemutató területen az érés előre haladtával már általánosan előforduló Alternaria és Rhizopus fertőzés kivételével más kórokozónak nem láttuk nyomát.
A kukorica hibridek esetében az előadó felhívta a figyelmet néhány hibrid egyedi tulajdonságára. A P9757 hibrid pl. döntően intenzív körülmények közé való, hatalmas terméspotenciálját csak jó input körülmények között mutatja meg. Ugyanakkor a nagyon népszerű P9903 hibrid nem egy igényes „jószág”. Az országban bárhol vethető és az egészen extenzív termesztési viszonyok kivételével termesztésbe vonása bárhol ajánlható.
Szinte valamennyi bemutatott hibrid erektív levélállású, a sűrítést az ajánlott tartományon belül kiválóan tűri és egy kivételével mindegyikük csövének hosszú a kocsánya, így az érés vége felé lehajló csövek a csuhélevelek védelmében sokkal nehezebben tudnak vissza nedvesedni egy csapadékosabb időszak során. Ez a tulajdonság egyáltalán nem véletlen, több esetben is a szülő vonalak egy része közös, akár még a FAO 200-as és a FAO 400-as hibridek esetében is. A csövek éréskori állása tekintetében a P0217 viszont „kakukktojás”. Ez a hibrid mindvégig felálló csöveket nevel, ahol a csuhélevelek vége felnyílik, biztosítva a gyors vízleadást.
Fotó: a szerző felvételei