Szakcikkek

A sároshátú bogár háta tényleg „sáros”

Agrofórum Online

Ahogyan vidul az idő, egyre-másra jelennek meg a szántóföldeken élő rovarok, bújnak elő a földből a gyomnövények. A rovarok esetében szándékosan nem használom a „kártevő” kifejezést, mert nem mindegyik tekinthető annak, dacára némely szakirodalmi megállapításnak.

Sokuk talán nem is ismerős, meglehet, még olyanoknak sem, akik a napjaikat a szántóföldeken töltik. Talán észre sem veszik ezeket, de ha netán mégis a szemükbe ötlenének, az is lehet, segítségükre lesz ez a kis sorozat, amely ezekkel a rovarokkal foglalkozik, sorra véve őket, ahogy az év előrehaladtával megjelennek. Hozzátenném, a száraz és tudományos megközelítésen túl a leírtakban várhatóan lesz szubjektív elem is, mert azért a növényvédős is csak ember, van rovar, gyom, sőt rovarkártevő és veszélyes gyomnövény is, amely iránt érez némi szimpátiát, miközben esetleg küzd is ellene.

1. kép: A sároshátú bogár háta tényleg sáros

Ilyen szimpatikus kis rovar a sároshátú bogár. Vele biztosan találkozott már szinte minden szántóföldet járó ember. Bár az is meglehet, hogy észrevétlenül lépett át felette, mivel ez a kis bogárka zavarásra mozdulatlanná merevedik és szemlélő legyen a talpán, aki ilyenkor megtalálja, köszönhetően remekbe illő álcázásának. Páncéljának mirigyei olyan anyagot termelnek, amely megkönnyíti, hogy a talajszemcsék ráragadjanak, így az egyébként fekete bogár barnás-földszínű. Mondhatjuk, hogy sároshátú. Ilyen hatékonyan álcázva rója fürgén az útját a talajfelszínen, mert repülni nem tud.

2.-3. kép: A sároshátú bogarakat nehéz megtalálnunk a talajrögök, növényi maradványok között

A szakirodalom sok esetben kártevőként kezeli ezt a fajt, amely számos növénykultúránkat képes károsítani. A kártétel főként a kifejlett egyedek számlájára írható, amelyek a kelőfélben lévő, szikleveles növényeken táplálkoznak, rágásnyomukat e sorok írója is megtalálta már napraforgó sziklevelein. Táplálkozásuk során károsíthatják a szikleveles növény szik alatti szárrészét is, amelynek következménye a kis növény kidőlése, pusztulása is lehet. A kártételhez csatlakozhatnak a lárvák is, amelyek áldrótférgek, így nagyban hasonlítanak a pattanóbogarak lárváihoz.

4.-5. kép: Ebből a napraforgó árvakelésből bizony a sároshátú bogár fogyasztott

Egyes szakirodalmi leírások a sároshátú bogár által fogyasztott növényi részeknél hőmérsékleti határokat állapítanak meg. Eszerint 25 °C alatti hőmérsékleten inkább száraz, vagy száradó növényi részeket fogyasztanak, gyengült növényeken táplálkoznak, azonban 27 °C felett ez megváltozik és onnantól kizárólag zöld növényi részekkel táplálkoznak. Ha már a kártételről esett szó, azt természetesen nem lehet biztosan kijelenteni, hogy soha, sehol nem okoztak olyan mértékű növénypusztulást, amely már gazdasági kárnak tekinthető, de azt biztosan állíthatom, hogy én magam még nem találkoztam ilyennel.

A sároshátú bogarak mostanában, március végén, április elején jönnek elő a talajból, ahol a növényi maradványok között telelnek ki. Inkább a szárazabb körülményeket kedvelik – az enyhe, de csapadékos teleken sokuk el is pusztul – ezért inkább az ország kevésbé csapadékos területein fordulnak elő. Ha találkozunk velük jártunkban keltünkben, ne kártevőként gondoljunk rájuk, egyszerűen csak társbérlőink a szántóföldeken.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kalászos gabonák fontosabb gombabetegségei és a védekezés lehetőségei

2025. április 8. 16:10

A kalászos gabonák eredményes termesztésének egyik kulcsfontosságú tényezője a gombabetegségek ellen időben és hatékonyan elvégzett védekezés.

Ragadós száj- és körömfájás: a tenyésztő szemével

2025. április 8. 10:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus terjedése hazánkban jelentős állategészségügyi téma. Az egyik legagresszívebben terjedő vírus legutóbb a '60-as '70-es években ütötte fel a fejét Magyarországon.

Kezdődik a repcefénybogarak károsítása

2025. április 8. 08:10

A repcefénybogarak károsítják az őszi káposztarepce állományainkat, ugyanakkor megítélésük szigorúbb, mint más, közismert repcekártevőké.

Praktikus tanácsok gombaszedőknek + videó

2025. április 7. 16:40

A tavasz első gombáit vadásztuk Vass Éva gombaszakellenőrrel a pilisi erdőkben. Megismerkedhetünk a cseh kucsmagombával, az osztrák csészegombával, de mutatunk videónkban még egy gyönyörű, ám mérgező gombát, az óriás papsapkát is.

Bundásbogár. Kártevőként kezeljük, de biztosan az?

2021. április 23. 06:38

Szubjektív írás következne a bundásbogarak védelmében, annak a kis sorozatnak a részeként, amely a szántóföldön velünk együtt élő, sokszor károsítóként számontartott élőlényekről szól.

Január végi határszemle, mi a helyzet a kalászosokban?

2022. január 31. 11:43

November végén „néztünk szét” utoljára az őszi vetésű gabonákban, talán most, hogy túl vagyunk a tél derekán, érdemes ezt ismét megtennünk. Azóta sok minden történt a vetésekkel, azokat a mi vidékünkön lepte hó és lepte ónos eső, érték erős lehűlések hótakaróval és érték hótakaró nélkül. Mindezek hatása kezd meglátszani az állományokon. Érdemes tehát szétnéznünk a határban, milyen kép fogad minket január végén.

Az idei nem egy „gombás” évjárat a napraforgótáblákon, de...

2021. augusztus 24. 10:48

A napraforgót több Rhizopus faj is betegítheti. Közös jellemzőjük, hogy kifejezetten melegkedvelő gombák, kedvező számukra a meleg, hőségnapokkal tarkított nyári időjárás.

Szakcikkek Videó

Bolhakártétel? Repcében? Tavasszal?

2021. április 7. 06:37

Igazán nem állíthatjuk, hogy a tavaszi időszak jellegzetes kárképe lenne repcében a nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala) kártétele. Azt pedig végképp nem mondhatjuk, hogy az olyan mértékű is lehet, amely akár az érintett növény pusztulásához is vezethet.