Fólia alagútban nevelt szamócáimon furcsa valamik jelentek meg. Habos, áttetsző, puha csomók vannak a levelek szárán és a virágokon. Csatoltam egy képet is, mert nehéz leírni. Mik ezek, kell-e védekezni ellene?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A csatolt képen a tajtékos (kakukknyálas) kabóca (Philaenus spumarius) nyáltömege látható, amiről fel lehet ismerni ezt a rovart. Számos más névvel is illetik. A kifejlett rovar 5-6 mm nagyságú, sárga, vörösbarna vagy szürke színű egyedei is vannak, a lárvái a habban élnek, az védi őket fejlődésük során. A teljes fejlődésű lárvák zöldes színűek. Európában és hazánkban gyakori, mindenhol előforduló, közönséges faj. Sok tápnövénye ismert, réteken, természetes vegetáció lágyszárú növényein, kerti növényeken is megtalálhatók, azok szárán, levélnyelein képezik a sajátságos állagú és nagyságú nyálhabos képletet.
A kabócák általában 1 cm-t nem meghaladó méretű, 2 pár hártyás szárnyú, szipókás, szúró-szívó szájszervvel rendelkező rovarok. Nagy fejük van és 3 pár jól felett lábuk, melyekből az utolsó pár ugrólábbá módosult. A lárvák hasonlítanak az imágókhoz, többszöri vedléssel fejlődnek. Kabócák helyváltoztatása ugrással és repüléssel egyaránt történhet. Csoportosan vándorolnak, repülnek nagy távolságokra, növényállományon belül helyüket pattogó ugrálással változtatják. Jelenlétükre gyakran e sajátos mozgásuk hívja fel a figyelmet.
A kabócák, mivel szúró-szívó kártevők, vektorként bizonyos növényi kórokozókat képesek terjeszteni. Az utóbbi évtizedek kutatásai bizonyították, hogy számos gazdaságilag jelentős fitoplazmás betegség elterjedéséért ők a felelősek. Fás növényeknél (gyümölcsfáknál, szőlőnél), zöldségféléknél és virágoknál egyaránt terjesztik a fitoplazmákat fertőző nyálukkal.
Tajtékos kabóca a nyálcsomók lerakásával általában nem okoz kárt a növényeken. Bár új adatok szerint, vektorként szerepük lehet a xylellás fapusztulás aktív terjesztésében.
Néhány tajtékos kabóca faj él hazánkban, száraz és nedves füves területek, rétek növényei mellett fűzfákon, égerfákon is élnek tajtékos kabóca fajok. Jelenlegi ismereteink szerint a tajtékos kabócáknak sem az imágó, sem a lárvái lényegesen nem károsítják a növényeket, de jelenlétük feltűnő és látványos. Meleg-kedvelőek, az időjárás felmelegedésével szoktak felszaporodni. Védekezni ellenük kémiai úton nem eredményes, tekintettel szinte folyamatos vándorló életmódjukra. A fertőzött kabóca látogatása után a növényeken a betegség tünetei csak hetek múlva fejlődnek ki, amikor a vektorok már messzi, más területen élnek. Védekezés lehetséges módja a nyálcsomók minél előbbi eltávolítása és megsemmisítése, amivel a lárvák kifejlődése megakadályozható. Erős vízsugárral a nyálhab szétverése is megoldás lehet, a habtól megfosztott kabóca lárva elpusztul, nem tud tovább fejlődni.
