Házikert

Gyomok haszna: nézzünk rájuk másképp

Agrofórum Online

A gyomokra többnyire ősellenségként tekint az emberiség, főleg az olyanokra, melyek allergének a társadalom nagy százalékának. A lista végtelen, így nem is kezdem el sorolni, mert a gyomról nagyjából ugyanaz a kép alakult ki az évszázadok alatt: káros és pont. Vagyis pont nem lenne az, ha ismernénk a gyomok ökológiai lényegét és egyben szerepét.

A gyom nem ellenség? Dehogynem!

Amikor elmondom előadásokon vagy kertklubokon, hogy a gyom nem ellenség, akkor a sorok között a Dehogynem! felkiáltás szinte már megszokott és el is engedem a fülem mellett. Miért? Mert először sok dolgot kell másképp szemlélni ahhoz, hogy valójában értsük a gyomok megjelenésének lényegét. Ha ott rögtön leállnék vitatkozni a Dehogynem! állítójával, akkor tuti alul maradnék, ezért inkább szemléletformálok és a végén kiegyezünk abban, hogy igazam van.

A gyomok egy nagy egészben ugyanúgy egy elem a sokból, mint a rovarok, a haszonállatok, a virágok és a haszonnövények vagy akár az ember. A természet szemszögéből mi vagyunk a károsak, mi vagyunk azok, akik elvesszük tőlük a teret és éppen ezért ők megpróbálják visszahódítani. Ugyanez igaz az állatoknál is, gondoljunk csak bele az un. vadcsapásokba, amikor autóutakon gyakran egy bizonyos kilométeren belül járnak-kelnek át a vaddisznók, medvék vagy az őzek. Valójában ők laknak ott és nem mi. Viszont ebben a rendszerben mindenkinek megvan a maga szerepe és feladata is egyben és a harmonikus együttéléshez ezt fel kell tudni ismerni.

Vannak káros gyomok is

És igen, most megcáfoltam előző gondolatom. Igen is és nem is. Ha a nagy gabonatáblákra gondolunk a fokozottan veszélyes gyomok magvaira, akkor nem véletlen, hogy a csattanó maszlagot nem szeretjük és károsnak tekintjük. Ez így van jól és meg is van az oka. Viszont a gyomokból tanulni is lehet, ha elég figyelmesek vagyunk és nem rögtön elhatárolódunk.

A gyomok nagy része jelzőnövény is.

A jelzőnövény sokféle dolgot jelezhet: talajvíz közelségét, a talaj pH-ját, a légköri aszályt, szárazságot, a sziksókat, a túl lúgos talajt, a túl meszes talajt és így tovább.

Talajtakarás

A gyomok alapvetően akkor tudnak elterjedni, ha van szabad felület a talajfelszínen. A természet mindig összhangra törekszik és nem akar a talaj sem kiszáradni. A talajlakó életközösségeknek egyáltalán nem ideális, ha például a nyári kánikulában a meztelenre szántott, tárcsázott talaj felforrósodik és kiszárad. Ilyenkor a gyomokat hívja a természet segítségül és benépesíti a pucér felületeket. Ezzel a talajfelszín védettebb, hűvösebb, szó szerint mérhetően hűvösebb lesz, ami a talajéletnek is kedvez.

A gyomok levélzete és egyben a növények levélzete haszonnövényeknél is úgy alakult ki, hogy a csapadékot a levelek a gyökerek felé terelgessék. Figyeljük csak meg az íveket, a levelek csatlakozásának vonalát például. A gyomok esetében is a csapadék nem elpárolog felszívódás nélkül a meztelen talajról, ha az eső után kisüt a nap, hanem a levelek alá csordogál egészen a talajig, melynek egy részét természetesen a gyomok el fogják szívni, de a gyökérhálózatoknak köszönhetően a talaj más rétegeihez is nedvesség jut.

Mit mutatnak a gyomok tehát?

Ha tehát egy kert állandóan gyomosodik, akkor ott az egyensúly felborulásáról is szó van. A túl mesterséges környezetet a természet elkezdi harmonikusra visszaállítani és ennek egyik első lépése a gyomnövények gyors letelepedése. A homoktalajokon például elsőnek a pozsgáslevelűek (kövér porcsin) jelenik meg, mert a teljesen arid, légszáraz, tűző napos és forró talajon is meg tud maradni. Majd szépen sorra érkeznek a különböző fajok és a jó vízgazdálkodású talajon már bőven találunk a tyúkhúrtól kezdve igen sokféle növényt.

Ha nagyon gazos a kert, a fajok összetételéből próbáljunk következtetni a talajunk állapotára is, mert a dísznövénytelepítéshez is, de akár egy sikeres konyhakerthez is hasznos ismereteket szerezhetünk.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Milyen káros anyagoktól véd meg minket az anyósnyelv?

2024. október 17. 12:40

Az anyósnyelv az alacsony páratartalmat és a hűvös helyeket kedveli, mindemellett nagyon szívós, hálás szobanövény.

Hogyan érzékelnek a növények?

2024. október 17. 05:40

A növények esetében is sokfelé hallani és használjuk mi magunk is ezt a fogalmat, hogy a növények is éreznek. De mit is éreznek valójában?

Fűszernövények télen: ezt tegyük, hogy tavasszal újra hajtsanak!

2024. október 16. 11:40

A nyár folyamán jó néhány cserép fűszernövény összegyűjtésére volt lehetőség. Megmutatjuk, milyen igényeik vannak, hogy túléljék a telet.

Mikor indul a „hivatalos” madáretetési szezon?

2024. október 16. 08:40

A madáretetők felállítására a szakemberek azt javasolják, hogy októberben kerüljön sor, amikor általában már szűkösebbé válnak a táplálékforrások.

Szeptember közepi parlagfű helyzetkép

2018. szeptember 20. 09:35

Vélhetően nem elsősorban humán okai vannak a parlagfű magyarországi térhódításának, hanem kedvező és az éghajlatváltozás miatt még inkább kedvezőbbé váló termőhelyi feltételek.

Az emberiség legrégebbi gyógynövényei: a martilapu

2023. május 1. 05:36

Martilapu van a kertben, mi legyen vele? Gyomként ismerjük, de valójában egy kiváló gyógynövény.

A herbicid-rezisztens gyomnövények megjelenése és térhódítása Argentínában

2018. október 7. 08:05

Az argentin mezőgazdasági kutatást bemutató írásból kiderül, hogy a nagyarányú glifozát-használat és a no-till technológia alkalmazása miatt egyre nagyobb gondot okoznak a herbicid-rezisztens gyomnövények a dél-amerikai országban.

Hogyan terjednek a herbicid-rezisztens gyomok? 

2024. október 15. 16:10

A herbicid-rezisztens gyommagok szántóföldről szántóföldre és államhatárokon át történő elterjedésének egyik fő módja a szántóföldi munkagépekkel történő terjesztés.