Gyomirtás
Gyomirtás

A herbicid-rezisztens gyomnövények megjelenése és térhódítása Argentínában

A herbicid-rezisztens gyomnövények megjelenése és térhódítása Argentínában

Agrofórum Online

Röviden az argentin mezőgazdasági kutatásról Az argentin nemzeti mezőgazdasági kutatóintézeti hálózat (Instituto Nacional de Tecnología Agropecuária, INTA) strukturális és szakmai fölépítése elsősorban regionális elvet követ, azaz a kutatás-fejlesztést az egyes régiók mezőgazdasági sajátosságaihoz, ezen belül az agrárgazdaság helyi szereplőinek minél hatékonyabb szakmai támogatásához igyekeznek igazítani.

Az INTA fő feladatai: a versenyképesség és a mezőgazdaság környezeti fönntarthatóságának növelése, az egyes agrárgazdasági ágazatok érdekében egyformán végzett kutatás-fejlesztés és a kutatási eredmények terjesztése, törekedve az egyes szereplők közötti esélyegyenlőségre (a kisgazdaságok ugyanis eleve versenyhátrányban vannak a tőkeerős cégekkel szemben).

Az 1956-ban alapított INTA központja Buenos Aires egyik központi kerületében található, országos szervezeti fölépítésében a regionalitás elve érvényesül első helyen. Országszerte 15 regionális központtal, 51 kutatóállomással, 6 kutatóközponttal, 22 intézettel és 350, a kutatási eredmények gyakorlat számára történő átadására hivatott szaktanácsadási egységgel működik a kutatóhálózat, valamint két magáncég tartozik hozzá.

Agrárkutatás a nedves pampán

A Buenos Aires-től bő 200 kilométerre nyugatra fekvő Pergamino-ban az éves csapadék 950-1000 mm között ingadozik – innen a nedves megjelölés, ellentétben az ország belső részein található száraz pampával –, a földek kifejezetten jó termőerejű, kötöttebb talajú területek. A vidéken 20 ezer dollár egy hektár föld ára, ugyanakkor itt is igaz, hogy a terület 60-80 %-át nem a gazdálkodó műveli, hanem mezőgazdasági gépmunkára szakosodott vállalkozó, mivel nem lehet a gépesítéssel kapcsolatos költségeket vállalni. A hihetetlenül gyors technológiai előrehaladás mellett ugyanis a gazdák számára lehetetlen a minél újabb technológiák egyidejű alkalmazása saját gépekkel és azok amortizációjának kitermelése. Különösen igaz ez akkor, amikor a helyiek szerint a jelenlegi gépesítettségi szinten egy hektár szója termesztése a vegetáció teljes hosszára vetítve csupán 3 munkaórát igényel.

Amennyiben ez Amaranthus quitensis, glifozáttal már lehet, hogy felesleges ezt a táblát kezelni… (Pergamino)

Az INTA Pergamino-ban található egysége az egyike az 51 regionális kísérleti állomásnak, természetföldrajzi szempontból a nedves pampán található. 742 hektár terület tartozik hozzá, ebből művelésben 622 hektár van, az épületek és egyéb nem művelt részek (pl. út) 120 ha-t foglalnak el. A regionális kísérleti állomások kifejezetten alkalmazott kutatással foglalkoznak, míg az INTA 15 témaspecifikus kutatóintézetének tevékenysége alapvetően az alapkutatásokkal jellemezhető.

Buenos Aires Norte, azaz a provincia északi része a Pergamino Kutatóállomás „felségterülete”, ide 6,7 millió hektárnyi mezőgazdaságilag hasznosított terület – és ezen 37 körzetben húszezer gazdaság – tartozik, amin az INTA 13 szaktanácsadási egysége található meg. A provincia maga három nagy agroökológiai régióra osztható:

  • északon kifejezetten szántóföldi kultúrákat termesztenek, az állattenyésztés kevésbé jelentős,
  • a délnyugati részen szántóföldi kultúrák termesztése és állattenyésztés egyaránt jelen van,
  • keleten pedig az állattenyésztés a legjelentősebb, elsősorban hús és tejhasznú szarvasmarha tenyésztésével lehet találkozni.

Egyre nagyobb probléma a herbicid-rezisztens gyomok megjelenése

A növényvédelmi kutatások (ideértve a gyomirtást) elsősorban a kukoricában és a szójában fontosak – az ezzel kapcsolatos program fontos kutatási téma Pergamino-ban. Argentínában nagyon nagy mennyiségben használnak a gazdák vegyszereket, ezen belül is elsősorban gyomirtót: a fő hatóanyag a glifozát, évente már legkevesebb 160 millió litert juttatnak ki a termelők és a kijuttatott mennyiség egyenes arányban nőtt a direkt vetés térhódításával, sőt az Európában már régen betiltott atrazinból is elhasználnak 2-5 millió literrel.

Míg a szójában fölhasznált növényvédőszer-mennyiség háromnegyede glifozát, a maradékon pedig osztoznak az egyéb herbicidek, gomba- és rovarölők, valamint a csávázószerek és ko-adjuvánsok, a kukorica esetében körülbelül 40 %-os glifozát és közel 50 %-os egyéb gyomirtószer-arányról beszélhetünk, a maradék 10 % fele rovarölő, másik fele gombaölő, csávázószer és adjuváns. A parlagterületeket két kultúra között gyomirtási céllal 75 %-ban glifozáttal kezelik, míg az őszibúza-állományokra kijuttatott vegyszer közel 60 %-a egyéb gyomirtó (tehát nem glifozát), a maradék nagyjából azonos arányban glifozát, gomba- és rovarölők, valamint csávázószerek és ko-adjuvánsok.

Totális gyomirtóval kezelt kelő szójatábla kukorica elővetemény után, direkt vetéssel – és gyomokkal (Pergamino)

Általánosságban igaz, hogy a széllel terjedő gyomok a klasszikus (azaz talajműveléssel kombinált) agrotechnika mellett nincsenek jelen, a direkt vetésnél azonban igen. A vizsgálatok szerint amióta a no-till technológia terjed:

  • csökkent az egynyári kétszikű gyomok mennyisége,
  • nőtt a széllel terjedő gyomok aránya (Conyza , Sonchus spp., Carduus és Cirsium),
  • több lett az egynyári pázsitfűfélékhez tartozó gyom (Digitaria sanguinalis, Eleusine indica, Echinochloa colona)
  • az évelő gyomok stagnálást mutatnak.

Argentínában 2005-ben jelent meg az első glifozát-rezisztens gyombiotípus, a fenyércirok (Sorghum halepense) esetében, mára a lista 13 fajt számlál, ebből 8 pázsitfűféle, öt pedig más családba tartozik (zárójelben a megjelenés helye és éve):

  • Sorghum halepense (Észak-Argentína, 2005)
  • Lolium multiflorum (Buenos Aires provincia délnyugati része, 2007)
  • Lolium perenne (Buenos Aires provincia déli része, 2008)
  • Cynodon hirsitus (Közép- és Észak-Córdoba, 2008)
  • Echinochloa colona (Közép- és Dél-Santa Fe, 2009)
  • Eleusine indica (Közép- és Észak-Córdoba, 2012)
  • Amaranthus quitensis (Dél-Córdoba és Santa Fe, 2013)
  • Brassica napus (Buenos Aires provincia déli része, 2013)
  • Uruchloa panicoides (Tucumán, 2014)
  • Brassica rapa (Buenos Aires provincia déli része, 2014)
  • Digitaria insularis (Közép- és Észak-Argentína, 2014)
  • Conyza bonariensis (Entre Ríos, 2015)
  • Conyza sumatrensis (Entre Ríos, 2015)

A kutatómunka célja egy olyan integrált szemlélet meghonosítása, ami a gyomnövények elleni föllépésben az eszközök legszélesebb tárát használja, ideértve a növénybiológiát, az agrotechnikai eszközök alkalmazását és az okszerű és észszerű gyomirtást eltérő hatásmechanizmusú és molekulájú szerekkel.

Kel a szója a totális gyomirtóval kezelt, direktvetett táblában (Balcarce)

A Pergamino-ban alkalmazott vetésforgó kifejezetten intenzív termesztéstechnológiáról tanúskodik, ami magyarországi – sőt európai – viszonyok között szinte elképzelhetetlen. A november közepén térdig érő (egyébként GMO – az országban megtermelt kukorica 80 %-a GMO-fajtákat takar) kukorica szeptember közepén került a földbe, az előveteménye szója volt. A szalmát – vagy egyéb szármaradványokat – általában a tarlón hagyják, mivel ez védi a talajt a napsütéstől[1], majd vetés előtt glifozáttal gyomirtanak, a tápanyagot vagy a vetéskor, vagy a kukorica hatleveles stádiumában juttatják ki. A kukorica áprilisi betakarítása után újra búza következik június-júliusi vetéssel és decemberi aratással. Még decemberben elvetik a búza után a glifozát rezisztens szóját, amit májusában takarítanak be.

Szeptemberig tarlón marad a terület, majd újra kukorica kerül a földbe és újraindul a vetésforgó – ezt a pergamino-i kutatók fejlesztették ki, törekedve a szakmai szempontok érvényesítésére, ám a termelők nem kedvelik, mivel „nem hoz elég pénzt”. Hátránya egy van – legalábbis argentin fogalmak szerint –: jelentősen tömörödik a talaj, a szántóterület 80 %-án viszont nem alkalmaznak szántást (szántott, vagy legalább megtárcsázott területet szinte alig lehet úton-útfélen látni). Noha a területre közel 1000 mm éves csapadék jellemző, december-januárban sokan vízpótló öntözést alkalmaznak, mivel hiába van elég nedvesség a talajban, a nagyon magas nappali és éjszaka sem alacsony hőmérséklet kiváltotta légköri aszály miatt a termékenyülés rossz lehet. A probléma azonban alapvetően az, hogy az országban 30 millió hektár szója van, búzából viszont csak alig 5 millió, kukoricából pedig 3 millió. Ilyen arány mellett pedig lehetetlen az optimális (vagy legalább ahhoz közeli) vetésforgót betartani…

Veszélyben a vízbázis (is)

A mértéktelen vegyszerhasználat nem csak a rezisztens gyomnövényfajok számának szaporodását okozza, de a vízbázisra is komoly veszélyt jelent. Az INTA egyik másik állomásán, a szintén a nedves pampán, de Buenos Aires-től 400 kilométerre délre, Balcarce mellett található kutatóállomás talajtani csoportja ezzel kapcsolatosan aggasztó eredményekről tud beszámolni.

Az általuk végzett vizsgálatok szerint a felszíni és felszín alatti vizek nagyon komoly növényvédőszer-terhelésnek vannak kitéve, a vízminőség ismerete emiatt nagyon fontos, hiszen ezeket a vizeket használják öntözésre és ivóvíz-előállításra is. Mindennél többet elmond, hogy glifozátból évente három részletben összesen akár hat litert is kijuttatnak az argentin gazdák egy-egy hektárra, összességében pedig Argentína-szerte 5,5 kg/ha/év aktív hatóanyag-kijuttatásról lehet beszélni csak herbicidekből! Az atrazin egyelőre még engedélyezett hatóanyag (miközben a világon sok helyen már tiltott szer), a szó európai értelmében különösebb szabályok nincsenek a hatóanyagokra, viszont a társadalom végre egyre érzékenyebb ebben a kérdésben. A teljes argentin növényvédőszer-használat 78 %-a herbicid (ennek 63 %-a glifozát), 10 %-a inszekticid, 4-4 % atka- és gombaölő, a fönnmaradó 4 % pedig egyéb vegyszer.

A labor víz-, talaj-, üledék- és növénymintákból 48 féle szermaradvány kimutatását képes elvégezni, liziméter-telepükön pedig a vegyszerhasználat következményeit (bemosódás, sodródás stb.) tudják modellezni. Az eredmények elég aggasztóak. A talajminták 90 %-a szennyezett atrazinnal (35-1500 µg/kg) és AMPA[2]-val (30-2250 µg/kg). Az üledékeknél a glifozát a minták 65 %-ában (2,7-221,2 µg/kg), az AMPA 85 %-ban (5,1-235 µg/kg) van jelen, a talajvízből – szerencsére – eddig csak kevés mintából (a vizsgált tételek 5 %-a) mutattak ki glifozátot (0,5-4 µg/kg) és AMPA-t (0,5-2-3 µg/kg).

Aggasztó viszont, hogy egyes középső és északi tartományokban a felszíni vizek – a mintavételi helyektől és a vizsgálati időszaktól függően – 40-100 %-a szennyezett már atrazinnal! A Santiago del Estero provinciában egy éven keresztül végzett talajvízvizsgálatok sem jártak jobb eredménnyel: a minták 30-100 %-a mutatott ki valamilyen növényvédőszer-maradékot. Az is nagyon elgondolkodtató, hogy a szélerózió által szállított talajrészecskék is jelentős glifozát– és AMPA-tartalommal bírnak és ezeket a szermaradványokat a szél képes igen messzire is elszállítani és ezzel mezőgazdaságilag nem művelt területeket is beszennyezni.

Egyre nagyobb gond a gabonaféléknél ez a szulákféle (Balcarce)

[1] A budapesti Francia Intézetben tartott konferencián ugyanez hangzott el, ám a folytatás egészen más volt: a szármaradványok valóban megvédik a talajfelszínt a napsugárzástól, ami egyébként szinte sterilizálná a talaj legfölső részét, elölve a talaj termékenységét adó talajéletet. A vetés előtti gyomirtás viszont már összeférhetetlen azzal a szemlélettel, ami azt szorgalmazza, hogy lehetőleg csak a szemestermény kerüljön le a tábláról, minden más szerves anyag maradjon ott, egyszerre biztosítva a minél hatékonyabb talajfedést és táplálva a talaj élővilágát és amikor csak lehet, zöld növénytakaró is borítsa a felszínt, lehetőleg pillangós fajokkal (is).

[2] aminomethylphosponic acid, a glifozát elsődleges, aktív bomlásterméke.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az Agrofórum átszerkesztett változata Dr. Somogyi Norbert, Dr. Anton István, Megyery Szandra: A herbicid-rezisztens gyomnövények megjelenése és térhódítása Argentínában (2016. E65 szám 24. old.) című írása alapján

Költségcsökkentés és környezetkímélés - Mechanikai gyomirtás a bácsai földeken

2019. június 28. 11:01

Kevesebb szerhasználat, környezetkímélő technológia, kisebb ráfordítás. A mechanikai gyomirtás számos előnnyel rendelkezik, ám intenzív kukoricatermesztés csak a vegyszeres kezeléssel együtt képzelhető el igazán hatékonyan.

Gyomirtás Videó

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

2019. június 15. 11:37

A meteorológiai előrejelzések a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárást prognosztizálnak, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

Medallon Premium - a tarlókezelés hatékony eszköze

2019. június 13. 11:28

A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána szebb, könnyebb és olcsóbb a következő évi gyomirtás.

A kukorica és a gyomnövényei közötti kölcsönhatások

2019. június 7. 04:36

A kukorica egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Termesztésének sikerességét jelentősen befolyásolja az, hogy a gyomnövények elleni védekezési eljárások mennyire hatékonyak.

Súlyos termésveszteségek okozója a parlagi ecsetpázsit

2018. április 4. 13:55

A szántóföldi monitoring vizsgálatok eredménye arra utal, hogy a rezisztencia szintje szoros korrelációt mutat a populációsűrűséggel.

A gyomrezisztencia helyzete a világban

2018. szeptember 27. 11:10

A szerzők a párizsi gyomrezisztencia konferencián jártak, az ott látottakról, hallottakról számolnak be. Az előadások a rezisztens gyomfajokról, az általuk okozott károkról, a megelőzés lehetőségeiről szóltak és bemutatták a legújabb diagnosztikai módszereket.

Terjed a rezisztens fenyércirok Fejér megyében is

2017. január 10. 15:10

A Magyarországon is egyre nagyobb gondot okozó fenyércirok (Sorghum halepense L.) a Föld minden kontinensén megtalálható, ahol növénytermesztés folyik.

„Gyomrezisztencia óra” - Kalászosok gyomnövényei és a herbicid rezisztencia

2016. február 17. 08:05

A rezisztencia kialakulása elkerülhető, vagy késleltethető eltérő hatásmechanizmusú gyomirtó szerek tankkeverékben vagy gyári keverékben való kijuttatásával.