A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpontja tanulmányt készített egy modern biofinomító társadalmi és gazdasági hatásairól a Pannonia Ethanol dunaföldvári üzemének példáján keresztül. A tanulmányt az MTA-n szervezett konferencián mutatták be a napokban.
Dr. Nagy István miniszterhelyettes (FM) megnyitja a konferenciát
A vidék újjászületését elősegítő biofinomító 2012-ben kezdte meg működését. Biomasszaként takarmány minőségű kukoricát dolgoznak fel, amelyből bioetanolt és kukoricaolajat állítanak elő, emellett értékes, magas fehérjetartalmú, a GM-szója kiváltására alkalmas állati takarmány (száraz törköly, DDGS) is keletkezik a folyamat során. Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a gabonatermesztéshez. A termőterületünk ugyan nem nagy, így számunkra a kitörési pontot a minőség javítása és a feldolgozottsági szint emelése jelenti. Ez utóbbi valósul meg a bioetanol-előállítás során – mondta el Dr. Nagy István miniszterhelyettes (FM) megnyitó előadásában.
Koós Bálint (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) ismerteti a tanulmány főbb megállapításait
A dunaföldvári biofinomító működésének gazdasági és társadalmi hatásait bemutató tanulmány főbb megállapításait az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai, Dr. Koós Bálint és Király Gábor ismertették. A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a biofinomító a működése révén négy alapvető módon járul hozzá a vidék reneszánszához. A helyi gazdaságra gyakorolt hatás a foglalkoztatottság javulásában, a munkahelyteremtésben fejezhető ki. A dolgozókra gyakorolt hatások közül a stabil munkahelyet, a szakmai fejlődés lehetőségét, a vonzó bércsomagot, a karrier előrelépés lehetőségét, a rugalmas munkarendet és a nemzetközi munkakörnyeztet emelték ki. Mindezek együtt a vidék népességmegtartó erejének fokozásához, a humán tőke megőrzéséhez járulnak hozzá. A harmadik terület a gazdálkodásra gyakorolt hatás. A stabil kereslet, a biztos piac révén csökkennek a kukoricatermelők működéshez és beruházásokhoz köthető kockázatai, amely a versenyképesség javulását eredményezheti. Az életmódra és a kultúrára gyakorolt hatás egyrészt a jelentős helyi adók befizetése révén valósul meg, másrészt a helyi önkormányzat és a közintézmények támogatása által jön létre.
Király Gábor, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont a biofinomító működésének társadalmi hatásairól beszél
A megnyitót követő panelbeszélgetés alkalmat adott a tanulmányt érintő kérdések részletesebb megvitatására. A résztvevők számos területet érintettek, így a bioetanol-előállítás és klímaváltozás közötti összefüggést, a rendelkezésre álló hazai munkaerő kérdését, a fenntartható intenzifikáció fontosságát és az Európai Unió bioetanol-használattal kapcsolatos álláspontját. A panelbeszélgetésen Dr. Szabó Zoltán (Magyar Bioetanol Szövetség), Rozsi József (Agro-Sükösd Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft.), Reng Zoltán (Hungrana), Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Dr. Juhász Anikó (Agrárgazdasági Kutató Intézet) Balás Gábor (HÉTFA Kutatóintézet), Bicskei Bálint (CD Renewables Kft.) és Dr. Feldman Zsolt (Földművelésügyi Minisztérium) vett részt.
A panelbeszélgetés résztvevői: Dr. Szabó Zoltán (Magyar Bioetanol Szövetség), Rozsi József (Agro-Sükösd Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft.), Reng Zoltán (Hungrana)
A panelbeszélgetés résztvevői: Mihálovits András (a beszélgetés moderátora), Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Dr. Juhász Anikó (Agrárgazdasági Kutató Intézet), Balás Gábor (HÉTFA Kutatóintézet), Bicskei Bálint (CD Renewables Kft.), Dr. Feldman Zsolt (Földművelésügyi Minisztérium)
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
