Hogyan lehet sikeres a madárinfluenza elleni védekezés? Mit tehetünk mi, és mit tesz a hatóság a betegség terjedésének megelőzése érdekében?
Az előző cikkek összefoglalása
A madárinfluenza olyan megbetegedés, amelyet a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. A vírus a többi influenzavírushoz hasonlóan genetikailag igen változékony, mivel a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak.
Az influenza altípusok közül azok a halálosabbak, amelyek inkább az alsó légutakat támadják. Ilyen például a H5N1 is (a madárinfluenza emberre legveszélyesebb vírustörzse). Idén Európában a fő influenzatörzs a H5N8, amelynek magas megbetegítő képessége 2016-ban vált ismertté. Ez a vírustörzs januárban Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyékben jelent meg a szigorú rendszabályok kihirdetése ellenére is.
A betegség Európa-szerte a vonuló vadmadár-fajokkal jutott be. Míg a vadmadarak sok esetben tünetmentesek maradnak, a háziasított madarak esetében különféle tünetek jelennek meg. A madarak legkönnyebben ürülékkel tudják átadni egymásnak a betegséget. A fertőző anyag rövidebb távolságra a szél segítségével terjed, a nagyobb távolságra történő terjedésben az embereknek, járműveknek és eszközöknek van a legnagyobb szerepe.
A betegség megjelenését követően akkor van esély megfékezni a vírus továbbterjedését, ha az állattartó szigorúan betartja a kötelezettségeit, és együttműködik a hatósággal a kötelező intézkedések lefolytatásában.
A cikksorozat záró részében a betegség sikeres megelőzését szolgáló intézkedéseket tekintjük át, amelyeket a háztáji állattartás során is be kell tartanunk.
Hogyan lehet védekezni a madárinfluenza ellen?
A madárinfluenza elleni sikeres védekezéshez megelőző intézkedésekre és a betegség korai észlelésére van szükség. A megelőző intézkedések körébe tartozik az általános járványvédelmi szabályok szigorú betartása, amely az állattartók felelőssége.
Hogyan lehet megelőzni a terjedést?
A betegség rövidebb távolságra történő terjedését a következők betartásával lehet sikeresen megelőzni:
- az állatok zártan tartása (különösen szeles időben, amikor nagyobb eséllyel érintkeznének az állatok szálló porral, tollpihével stb.),
- a takarmány és szalma zárt tárolása,
- az ólba lépés előtt a cipőnk talpát és a kezeinket fertőtlenítjük,
- a munkaruházatot sehol máshol nem használjuk.
A nagyobb távolságra (pl.: települések között) történő terjedést a fentieken túl az alábbiak szigorú betartásával előzhetjük meg:
- az ólba és az ól közelébe jövő emberek mozgását korlátozzuk – csak az léphet be az ólba, akinek feltétlenül muszáj (pl.: állatorvos, az állatok gondozója stb.),
- az ólban és az ól közelében dolgozók védőruházatot* használnak,
- a más baromfitelepről érkező vagy baromfit tartó rokon vagy ismerős járművét** le kell fertőtleníteni, mielőtt hozzánk megérkezik,
- a baromfitartáshoz kapcsolódó szerszámokat, eszközöket nem adjuk kölcsön senkinek sem.
*A megfelelő védőruházat: egyszer használható és ténylegesen csak a telepen egy alkalommal használt kezeslábas, kesztyű és csizma.
**A járművek fertőtlenítésére alkalmas a nátrium-hipokloritos (hipós) oldat (10 l vízhez 6 dl hipó), vagy az ólak fertőtlenítésére használt bármilyen fertőtlenítőszer. Egy háti permetezővel le lehet fújni a jármű kerekét, oldalát és alját hipós oldattal.
Lehet-e védőoltással védekezni?
Magyarországon a baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása tilos. Ennek az az oka, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.
A hatóság munkája
Hazánkban az állategészségügyi hatóság 2005 óta országos monitoringvizsgálatokat hajt végre a vírus megjelenésének korai észlelése érdekében. A folyamatos ellenőrzés keretében kockázatbecsléses módszeren alapulóan nagyszámú mintavételre kerül sor a baromfiállományokban (háztáji és nagy létszámú állományokban egyaránt) és vadon élő madarakból. Az aktív monitoringprogram mellett létfontosságú, hogy az állattartók jelezzék az ellátó állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen tünetet észlelnek, vagy az állataik elhullását tapasztalják.
Vigyázzunk az állataink és családunk egészségére! Tartsuk be az előírásokat, figyeljük a betegséggel kapcsolatos híreket, és intézkedjünk mielőbb, ha szükségessé válik!
Kapcsolódó cikkek:
- Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes I. rész
- Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész
- Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes III. rész
- 2020 novemberében elrendelték a baromfik zártan tartását
- Válságos helyzetben a pulykaágazat – a karácsony némileg segíthet
- Nem éri meg megszegni az állategészségügyi járványvédelmi szabályokat
- Tíz százalékkal is drágulhat a francia libamáj
- Hattyúból és rétisasból is kimutattak madárinfluenzát hazánkban
- Feloldotta a Nébih a Bács-Kiskun megyei madárinfluenza védőkörzeteket
