A gyorsan növekvő fűzfák a balkáni táj egyes részein hamarosan megszokottá válhatnak, ha egy kísérleti projekt beválik, amelyet a boszniai és szerbiai leállított szénbányáknál indítottak.
A napi két centiméteres (egy hüvelyk) növekedésre képes fűzfa gyorsan eléri a betakarítható magasságot, és szénnel együtt elégethető hőerőművekben. „14 000 fűzfát ültettünk egy hektáron” – mondta Izet Cickusic, a boszniai Elektroprivreda (EPBiH) áramszolgáltató csapatának tagja, aki a Tuzla városában lévő Kreka bányában dolgozik. „Összesen 450 hektárt azonosítottunk, amely újra megművelhető ezzel a céllal”- tette hozzá.
Kreka, ahol az első fűzfákat májusban ültették, de a nyári szárazság miatt nem növekedtek megfelelően, az EPBiH legnagyobb szénbányájának ad otthont. A fákat mintegy 50 bányász ültette manuálisan egy lezárt területre, ha nem lett volna ez a munkájuk, akkor egyébként elbocsátottak volna őket. Az első betakarítás három év után várható, majd minden második évben a következő 25 évben.
Bonnie Norman, az EPBiH amerikai partnerének, a projektben részt vevő E3 International elnöke elmondta, hogy a fákat „energiafűznek” nevezték, mert hőértékük nagyobb, mint a Boszniában és a szomszédos Szerbiában jellemzően elégetett barnaszén vagy lignit.
„A meglévő szénkazánokban akár 20 százalékkal együtt is eltüzelhető és így csökkenti a szmog összetevőit” – tette hozzá. Az EPBiH a közmű hét bányája közül kettőben megfelelő területeket azonosított a fűzfák növekedésének tesztelésére. A határ túloldalán, ahol a fákat „Szerbia olajaként” ismerik, az E3 International – amelyet az Osztrák Fejlesztési Ügynökség finanszíroz – négy helyen ültette el a fűzfákat, köztük egy hulladéklerakóban és egy szénbányában. Szerbia, amely Boszniához hasonlóan csak 2050-ig tervezi, hogy felhagy a széntüzelésű erőművekkel, jelenleg villamosenergia-termelésének kétharmadát viszonylag régóta működő széntüzelésű erőművekben állítja elő – számolt be a Reuters. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja rövid vetésforgós ültetvényekkel foglalkozó tanulmánya 1,6 millió hektár leromlott és felhagyott mezőgazdasági területet azonosított a térségben. „Ha összesen 75 000 hektárt használunk fel energiafűzre, az a szerbiai szénből előállított energia 10%-át helyettesítheti” – fűzte hozzá Bonnie Norman.
