A Vidékfejlesztési Program Erdősítés támogatása alprogramjának elsődleges célja, hogy hazánk erdősültsége a jelenlegi 20,8%-ról hosszú távon – 30-50 éves időtávlatban – elérje a 27%-ot. Az erdő- és ültetvényterületek növelésének jelentősége elsősorban abban van, hogy növelik a vidéki foglalkoztatottságot, bővíthető a kitermelhető faválasztékok vertikuma, amelyek speciális gazdasági lehetőségeket vonnak maguk után. Ezen felül megkérdőjelezhetetlen a jelentőségük a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklését illetően (nagyobb mérvű szénmegkötés, szénraktározás), ill. a biodiverzitás növeléséhez is hozzájárulnak.
A fás szárú ültetvények telepítésével kapcsolatos követelményeket, előírásokat a 135/2017. (VI.9.) Kormányrendelet szabályozza. A kormányrendelet segítségével a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című, mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázata esetében nyílik lehetőség az ipari célú fás szárú ültetvények telepítésének támogatására. A források ilyen irányú felhasználásához szükséges volt az ipari ültetvények telepítésére vonatkozó jogszabályi háttér megteremtése, mely önálló rendeletként tartalmazza a részletes szabályokat.
A rendelet értelmében fás szárú ültetvénynek minősül a legalább 5000 négyzetméter összefüggő területi kiterjedésű, meghatározott alapfafajok és azok erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajtáikból álló, legfeljebb 20 évig fenntartott, energetikai hasznosításra szánt hengeres energetikai célú fás szárú ültetvény, energetikai hasznosításra szánt legfeljebb 5 éves vágásfordulóval kezelt sarjaztatásos energetikai célú fás szárú ültetvény és a faipari alapanyag termelését szolgáló ipari célú fás szárú ültetvény.
Tilos fás szárú ültetvényt telepíteni:
a) az Erdővédelmi Törvény (Evt.) szerinti erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen,
b) borszőlő termőhelyi kataszterbe, valamint gyümölcs termőhelyi kataszterbe tartozó földrészleten,
c) védett természeti területen, valamint
d) Natura 2000 területen a szántó művelési ágú földterület kivételével.
Fás szárú ültetvény telepítésére használható alapfafajok a következők:
1. Nyár fajok (Populus spp.)
2. Fehér fűz (Salix alba)
3. Fehér akác (Robinia pseudoacacia)
4. Dió fajok (Juglans spp.)
5. Kosárfonó fűz (Salix viminalis)
6. Mézgás éger (Alnus glutinosa)
7. Magas kőris (Fraxinus excelsior)
8. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia danubialis)
9. Vörös tölgy (Quercus rubra)
10. Korai juhar (Acer platanoides)
Fás szárú ültetvény telepítését – a tervezett telepítés megkezdését megelőzően – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett formanyomtatványon az erdészeti hatósági hatáskörrel rendelkező járási hivatalnak kell bejelenteni. A telepítési bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül az erdészeti hatóság a hiánytalan telepítési bejelentés beérkezéséről igazolást állít ki. A fás szárú ültetvény telepítésének végrehajtását annak befejezését követő 15 napon belül a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére. A fás szárú ültetvény telepítésének eredményeként a földrészlet művelési ága nem változik meg. Az erdészeti hatóság a telepítés végrehajtásának bejelentését követően hivatalból nyilvántartásba veszi a fás szárú ültetvényt, és annak adatairól nyilvántartást vezet.
A fás szárú ültetvény faállomány teljes vagy részleges kitermelésének tényét előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. A kitermelés végrehajtását a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon 15 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
A fás szárú ültetvény területét a megszüntetését követően a termőföld védelméről szóló törvényben foglalt talajvédelmi szempontok figyelembevételével, valamint a területen található faegyedek továbbterjedésének megakadályozásával az eredeti művelési ágnak megfelelő állapotba kell hozni.
Az erdészeti hatóság a fás szárú ültetvény részleges vagy teljes kitermelésére és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a földhasználót, ha
a) a fás szárú ültetvényt a bejelentésben foglaltaktól eltérően telepítették, és a megvalósult telepítést annak bejelentése esetén meg kellett volna tiltani, vagy
b) a fás szárú ültetvény telepítése óta eltelt 20 év, és az ültetvény ismételt telepítését vagy megújítását a földhasználó nem jelentette be, vagy az ültetvény területének az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként vagy dió fajok és annak fajtái esetén gyümölcsös művelési ágként való nyilvántartásba vételét nem kezdeményezte.
A fás szárú iparifa ültetvények nem minősülnek erdőnek, az erdőtörvény előírásai nem vonatkoznak rájuk, mezőgazdasági (szántó) területeken létesíthetőek. Az iparifa ültetvények esetében a legkisebb támogatható terület nagysága 0,5 ha, a létesítéshez kiegészítő tevékenységek is igényelhetőek, mint pl. villanypásztor (max. 216 eurónak megfelelő forint összeg/ha) vagy kerítés (max. 504 eurónak megfelelő forint összeg/ha).
Ezek önállóan nem, csak a telepítéssel együtt vehetők igénybe. A létesítés során a beruházási támogatáson kívül területalapú támogatás is rendelkezésre áll. Akác és nemesnyár célállomány-típus támogatható, a kedvezményezettek a jogszerű mezőgazdasági földhasználók és társulásaik. A támogatás mértéke akác esetében 1372 euró/ha, míg nemesnyár esetében 1915 euró/ha. A fás szárú iparifa ültetvények jellemzői a kimagasló jövedelmezőség, az alacsony termelési kockázat, a növekvő piaci kereslet.
Fás szárú ültetvények és agrárerdészeti rendszerek támogatásának összege (Nagyításhoz kattintson a táblázatra!)
A támogatást igénylők közül előnyben részesíthetők az alábbi kritériumokat vállalók, illetve teljesítők: többletfoglalkoztatás vállalása, min. 8 évnél hosszabb vágásforduló, kedvezményezett település, környezetvédelmi többletvállalás, élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas terület. Magyarország Közép-Európában egyedüli országként kezdte meg az előző támogatási ciklusban (2007-2013) az ún. EU 222-es intézkedés végrehajtását (agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken /222/ intézkedés). Az intézkedés legfontosabb célja volt, hogy lehetőséget biztosítson fás legelők létrehozására és hasznosítására, a hagyományos tájjellegű gazdálkodás fenntartására és a mozaikos tájszerkezet kialakítására. Az intézkedés hozzájárult a lakosság helyben tartásának és jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítéséhez, ezen kívül biztosította a gazdálkodás fenntartását kedvezőtlen adottságú területeken és Natura 2000 területek esetében is. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) történt és a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szabályozta. A rendelet 2010-ben két ízben került módosításra. A rendelet egyaránt szabályozta a támogatás mértékét, a telepíthető fafajok körét, a telepítéssel kapcsolatos egyéb paramétereket.
A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 közötti időszakának keretében az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása (VP 5-8.2.1-16) jogcím alapján lehet pályázatot benyújtani a 2017. január 16. és 2019. január 16. közötti időszakban. A támogatási ciklus során mintegy 1300 Mrd Ft támogatás lesz lehívható. A 2014-2020 közötti ciklusban a Közös Agrár Politikára (KAP) a tervek szerint az EU költségvetésének 38%-át fordítják, melyből Magyarország több mint 13 Mrd eurót tud lehívni. A KAP II. pillérén belül vidékfejlesztési támogatásokra több mint 4 Mrd euró hívható le, ezen belül az „Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” (8.2.1) alintézkedésre 7,3 millió eurót különítettek el (kb. 2,4 Mrd Ft).
A korábbi gyakorlattól eltérően – amikor csak fás legelők létesítésére lehetett támogatást igényelni – az „Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” (8.2.1) támogatás esetében már pályázni lehet szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszer létrehozására (köztestermesztés), gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló létrehozására és mezővédő fásítás létesítésére fasor vagy facsoport telepítésével. A támogatás területalapú, vissza nem térítendő támogatás, hektáronkénti egységköltség-kalkuláció alapján. A támogatási lehetőség kedvezményezettjei magánjogi mezőgazdasági földhasználók, valamint települési önkormányzatok és társulásaik. Olyan földterületekre lehet támogatást igényelni, ahol az állami tulajdon aránya nem haladja meg az 50%-ot.
A támogatások igénybevételének feltételei
Szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszer újonnan történő létrehozása
A támogatás igénybevétele olyan területeken lehetséges, ahol:
• A legkisebb támogatható terület 0,3 hektár.
• A területen legalább 150 db, de legfeljebb 250 db fa lehet hektáronként. A telepített fák kevesebb, mint 50%-a lehet a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert tájfajták vagy hivatalosan elismert leírással rendelkező fajták szerinti gyümölcsfa.
• A 3.1.2.2 fejezet 2.) bekezdése alapján a csemeték újratelepítése az első kifizetési igénylés benyújtásának évében a területen bekövetkezett 50%-ot elérő, a területileg illetékes erdészeti hatóság által – az 5. számú melléklet szerinti hatósági bizonyítványban – leigazolt mennyiségi kár esetén támogatható.
• A 3.1.2.1 fejezet 1.) bekezdése alapján az ápolási támogatás – a létrehozás megvalósulásának évét is beleértve – legfeljebb 5 évig, a 2. számú mellékletben meghatározott mértékben, évente az egységes kérelem keretében benyújtott kifizetési igényléssel vehető igénybe.
• A támogatás igénybevételére a támogatást igénylő csak akkor jogosult, ha a kérelemben szereplő terület az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott terület.
Gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló újonnan történő létrehozása
A támogatás igénybevétele olyan területeken lehetséges, ahol:
• A támogatást igénylő rendelkezik a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a tervezett fásítás elhelyezkedése szerinti illetékes erdészeti hatóság által a Vhr. 26.§ 3)-6) bekezdése alapján jóváhagyott, a kérelmező nevére szóló, a fásítás telepítésére vonatkozó tudomásul vételi záradékkal ellátott bejelentővel.
• A legkisebb támogatható terület 0,3 hektár.
• A területen legalább 150 db, de legfeljebb 250 db fa lehet hektáronként. A telepített fák kevesebb, mint 50%-a lehet a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert tájfajták vagy hivatalosan elismert leírással rendelkező fajták szerinti gyümölcsfa.
• A támogatás igénybevételére a támogatást igénylő csak akkor jogosult, ha a kérelemben szereplő terület az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét vagy legelő művelési ágban nyilvántartott terület.
Mezővédő fásítás létrehozása
A támogatás igénybevétele olyan területeken lehetséges, ahol:
• A támogatást igénylő rendelkezik a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a tervezett fásítás elhelyezkedése szerinti illetékes erdészeti hatóság által a Vhr. 26.§ 3)-6) bekezdése alapján jóváhagyott, a kérelmező nevére szóló, a fásítás telepítésére vonatkozó tudomásul vételi záradékkal ellátott bejelentővel.
• A legkisebb támogatható terület 1,0 hektár egybefüggő szántó, rét vagy legelő, melyen a fásítás mérete: a.) fasor telepítése esetén legalább 15 m és legfeljebb 20 m széles, ezen belül mindkét oldalán legalább 1-1 m széles cserjesávval kialakított állomány; b.) facsoport telepítés esetén legalább 0,1 ha, de kisebb, mint 0,5 ha kiterjedésű, ezen belül a széleken legalább 1-1 m széles cserjesávval kialakított állomány.
Művelettípusok szakmai követelményei – technológiai előírások
Szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszer újonnan történő létrehozása
A támogatást igénylő a telepítést úgy köteles elvégezni, hogy a telepített fák tőtávolsága 5-10 m, sortávolsága 5-10 m legyen, ugyanakkor a felhívásban meghatározott 150-250 db/ha tőszámot be kell tartani.
Erdészeti szaporítóanyagként csak államilag elismert erdészeti célú fajta szaporítóanyaga használható fel. A fenntartási időszak alatt a támogatott területen az életképes fák hektáronkénti darabszáma minden esetben eléri a minimálisan telepítendő fák hektáronkénti darabszámát.
Gyepgazdálkodással (kaszálással vagy extenzív állattartással) kombinált agrár-erdészeti rendszer létrehozása
Gyep és fa telepítés esetén
Gyeptelepítés esetén legalább négy fajból álló fűmagkeveréket kell használni, amelyben a négy fajból legalább egynek pillangós növénynek kell lennie.
Hektáronként legalább 150, de legfeljebb 250 darab fa telepíthető. A telepített fák kevesebb, mint 50%-a lehet a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert tájfajták vagy hivatalosan elismert leírással rendelkező fajták szerinti gyümölcsfa.
A támogatást igénylő a telepítést úgy köteles elvégezni, hogy a telepített fák tőtávolsága 5-10 m, sortávolsága 5-10 m legyen, ugyanakkor a felhívásban meghatározott 150-250 db/ha tőszámot be kell tartani.
Fa telepítés esetén
Hektáronként legalább 150, de legfeljebb 250 darab fa telepíthető. A telepített fák kevesebb, mint 50%-a lehet a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert tájfajták vagy hivatalosan elismert leírással rendelkező fajták szerinti gyümölcsfa.
A támogatást igénylő a telepítést úgy köteles elvégezni, hogy a telepített fák tőtávolsága 5-10 m, sortávolsága 5-10 m legyen, ugyanakkor a felhívásban meghatározott 150-250 db/ha tőszámot be kell tartani. A fenntartási időszak alatt a támogatott területen az életképes fák hektáronkénti darabszáma minden estben eléri a minimálisan telepítendő fák hektáronkénti darabszámát.
Mezővédő fásítás létrehozása
Mezővédő fásítás fasor létrehozásával
Mezővédő fásítás fasor létrehozásával legalább 1,0 hektár egybefüggő, szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású területen létesíthető, az intézkedésbe vont terület minimum 15 méter, de kevesebb, mint 20 méter széles.
A fasor egymástól legfeljebb 6 méter tőtávolságra, legalább 3 sorba telepített erdei fafajokból áll, amely folyamatos és egybefüggő.
A szélső fáktól legfeljebb 1 méter távolságra a fasor mindkét szélén cserjékből kialakított legalább 1-1 méter széles sávot kell kialakítani. A cserjetövek legfeljebb 0,5 méter távolságban helyezkedhetnek el, legalább 3 cserjesor telepítése szükséges.
A fenntartási időszak alatt a támogatott területen az életképes fák darabszáma minden estben eléri a telepített fák darabszámának 70%-át.
Mezővédő fásítás facsoport létrehozásával
Legalább 1,0 hektár egybefüggő, szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású területen létesíthető, egy vagy több, egyenként legalább 0,1 ha kiterjedésű, fákból és a széleken legalább 1-1 méter szélességű cserjékből kialakított fásítással. A cserjetövek legfeljebb 0,5 méter távolságban helyezkedhetnek el, legalább 3 cserjesor telepítése szükséges.
A fásítást úgy kell kialakítani, hogy abban a telepített fajok egyedeinek száma 0,1 hektáronként legalább 800 darab legyen.
A fenntartási időszak alatt a támogatott területen az életképes fák hektáronkénti darabszáma minden estben eléri a telepített fák hektáronkénti darabszámának 70%-át. A támogatások igénylésére az ügyfélkapun keresztül, online módon lehet a pályázatokat benyújtani. Részletes információ a www.szechenyi2020.hu weboldalon található.
Agrár-Innovációs Operatív Csoportok létrehozása
Egy további pályázati lehetőséget kínál az ún. Agrár-Innovációs Operatív Csoportok létrehozása. A felhívás pontos címe az alábbi: Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása. A projektek tagjai mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, erdőgazdálkodók, valamint kutatóhelyek, tanácsadók, szaktanácsadók lehetnek. A pályázati felhívás tekintetében egy kutatóhely több projektben is részt vehet. A csoportban legalább öt, gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy vehet részt, amelyek gazdaságilag és jogilag függetlenek egymástól. A pályázat időtartama legfeljebb 4 év, erdőgazdálkodási projektek esetében 5 év.
A pályázatokat 2017. május 30 és november 30. között lehet benyújtani.
A pályázati felhívás 5E fókuszterülete: A széntárolás és -megkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban – 2,23 Mrd Ft-os összeggel áll rendelkezésre, amelyen belül az erdőgazdálkodással kapcsolatos csoport és projekt – 8.2.1 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása c. műveletre – 0,5 Mrd Ft lesz lehívható.
Részletes információ a www.szechenyi2020.hu weboldalon található.
Dr. Keserű Zsolt
NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály, Püspökladány
