Köztudott tény, hogy egy-egy kiemelt díj átadásakor egyszerre ünnepeljük a kiválóságot, a személyes képességek és törekvések sikerét, azt, hogy az elismeréssel a szakma presztízse is nyert egy újabb hiteles támogatót; és még azt is, hogy a jeles névadó emléke előtt tisztelgünk.
Most dr. Pénzes Béla az a kiválóság, akinek az érdemei a növényvédelem ügyének a szolgálatában az agrárium egyik – számunkra oly fontos – szakágának a méltóságát hangsúlyozza, és a 2011-es alapítású emlékérem új birtokosaként dr. Gulyás Antal professzor szellemi követőinek számát gyarapítja.
Pénzes Béla pályájának méltatásakor muszáj számba vennünk azoknak a koordináta pontoknak az együttállását, amely sorsszerűen meghatározta a kitüntetett szakmai történetét is.
Először is az az erkölcsi tartás és emberi elkötelezettség méltó a figyelemre és tiszteletre, amely mindig megtartotta a szülők, tanárok intelmeit, iránymutatását és a felnevelő kisvilág fegyelmező körülményeit. Mert így rendelkezésére állt az a tapasztalat, hogy a szűkös megélhetés szorgalommal és az adottságok felismerésével erényre fordítható. Gyermekkorában a kertészkedés és a gazdálkodás otthonos biztonságot adott neki, a több generációs együttélés arra nevelte, hogy mindig célszerű gondolni a hagyományokra és a szokásokra is az új és korszerű technológiák bevezetésekor. Az indulás vallásos közegében az ellenséges történelmi kényszer alkalmazkodásra is szoktatta, mert a föld nélkül maradt családok fiatalsága, bár kirajzott a kis zalai faluból a megélhetésért, de a kikapcsolódás, a lazítás színtere a szőlőhegyi kertészkedés, főleg a szőlőművelés és borászkodás maradt. És így lettek emlékezetesek az első komoly kutatások és motivációk Pénzes Béla szakmai fejlődésében is. Egy bizonyos Kelemen Pali bácsi útmutatásai alapján, egy kézi nagyító birtokában a kaliforniai pajzstetű lárvarajzásának megfigyelését végezte, ahogy kell, feljegyzésekkel, dokumentálással együtt. Ugyanígy egy bizonyos Kóbor Vili bácsi, a középiskola tisztelt és szeretett fizikatanára hívta fel először arra a figyelmét, hogy a Kárpát-medence éghajlata, talajviszonyai kiválóan alkalmasak a mezőgazdasági növények termesztésre. Így választott továbbtanulási irányt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, a későbbi egyetemen, ahol azzal bizonyította elhivatottságát, hogy a Népköztársasági Ösztöndíjra vált érdemessé. Pénzes Béla itt arra a szükségre ismert rá, hogy a tanulási folyamat az iskolákkal nem ér véget.
A szakmai fejlődés második fejezetében az egyetemi karrier megint sorsszerűen, a dr. Bognár Sándor vezette Növényvédelmi Tanszéken kezdődött. A professzor is felkerült azoknak a listájára, akiknek Pénzes Béla életében nagy szerep jutott. Az általa nyert pedagógiai minta, szakmai muníció és fegyelem így hozzáadódhatott a gyermekkor életelveihez. Egy igen gazdagon adatolható oktatási, kutatási és közéleti pálya bontakozott ki aztán a következő évtizedekben. A kertészmérnöki jeles diploma megszerzése után a növényvédő szakmérnöki kitüntetéses oklevél következett, majd tudományos ösztöndíjas gyakornok lett, aztán sorban egyetemi tanársegéd, adjunktus és docens. Végül a Budapesti Corvinus Egyetemen habilitált, és egyetemi tanárrá is kinevezték. Saját egyetemén hét éven keresztül töltötte be a dékánhelyettes tisztét, volt a Rovartani Tanszék vezetője és egyben a Növényorvos mester szak vezetője is.
Az oktatásban elsősorban növényvédelmi állattan, integrált növényvédelem című tantárgyak keretében az okleveles kertészmérnök, illetve növényvédelmi szakmérnök hallgatóknak tartott laboratóriumi és terepgyakorlatokat, előadásokat, továbbá a Növényvédelmi Szakmérnöki Szak titkári, ill. szakvezetői feladatait látta el. Közben a 90-es évektől eljött az ideje a pályázatoknak és a nemzetközi kapcsolatoknak is.
Pénzes Béla a Rovartani Tanszék nyertes pályázatai révén Hollandiára, Olaszországra, Lengyelországra, Görögországra, Csehországra, Magyarországra és Ausztriára kiterjedő, környezetkímélő növényvédelmi oktatás fejlesztését szolgáló, a hallgatók és az oktatók külföldi továbbképzését támogató együttműködés intézményi szervezőjeként működött, így sok hallgató külföldi részképzését segíthette. Közreműködött az egyetem műszerparkjának és informatikai infrastruktúrájának fejlesztésében is.
Ő kezdeményezte az okleveles kertészmérnök hallgatók oktatásában új tantárgy bevezetését a Zöldségfélék és dísznövények kártevői, a Gyümölcs- és szőlőkártevők címmel; a növényorvos hallgatók számára pedig kidolgozta a Rovartan biológiai alapjai című tantárgy tematikáját. Az oktatási feladatok között kitüntetett figyelmet szentelt a tehetséggondozásnak. Témavezetőként több mint 80 okleveles kertészmérnöki és növényvédő szakmérnöki diplomamunka, TDK dolgozat készítését irányította.
Pénzes Béla kutatómunkája során a kertészeti ökoszisztémák kártevő együtteseinek feltárásában, főleg a környezetkímélő védekezési módok megalapozását célzó kutatásokban, a termesztéstechnológiák kártevő fajokra gyakorolt hatásának vizsgálatában érte el eredményeit. Ez a tevékenység juttatta el az egyetemi doktori, majd kandidátusi értekezés megírásáig, továbbá a tudományos kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának gondolatáig. Így növényvédelmi szakértőként bekapcsolódhatott az országos zöldségtermesztési folyamat szaktanácsadásába is.
Végül a közéleti, oktatásszervezési feladatokban is részt vett Pénzes Béla. Volt dékánhelyettes, tanszékvezető, segítette szakértelmével a doktori iskolát, témavezetést is vállalt. Részt vett a később akkreditált Növényorvos Mester Szak szakalapítási anyagának összeállításában. Ő irányította a szintén akkreditációt nyert Budapesti Corvinus Egyetem Növényorvos MSc Szak szakindítási kérelmének és mintatantervének munkálatait is.
A magas szintű és minőségi munkavégzés hozott elismeréseket is. Ezt jelzi a számtalan szakmai bizottsági tagság, elnöki megbízás.
Nem tudhatjuk, hogyan helyezi majd el Pénzes Béla kitüntetései hosszú sorában a mi emlékérmünket. De úgy véljük, ha például a Széchenyi Professzori Ösztöndíjra vagy a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettre, aMestertanár Aranyéremre, a Kiváló Növényorvos kitüntetésre, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjére, több nívódíjára és szakmai emlékérmére, az Iskolateremtő Mestertanár kitüntető címre, számtalan egyéb kitüntetésére, vagy akár a legdrágábbra, a hallgatóktól kapott Magister Optimus-ra gondol, talán még akkor is örülni tud a mostaninak.
A magas szintű és minőségi munkavégzésért fizetni is kell. Pénzes Béla – saját bevallása szerint – a családjától távol tartó szabadidővel fizetett. Ezért feleségének, Mezős Lujzának is jár a díjak dicsőségéből!
Nem is fejezhetnénk be méltóbb módon ezt a laudációt, mint kitüntetettünk önéletrajzának összefoglaló utolsó passzusával, saját szavainak a megidézésével. Ez így szól:
„Mára már tudom, hogy mindnyájunk életében vannak jobb napok és kevésbé jók, sikerek és kudarcok, nyertes csaták és vesztesek is. Messziről indultam, hosszú utat tettem meg, így megtanulhattam örömmel fogadni a jót, méltósággal elviselni a rosszat, és nem feledni a kiindulási pontot. Ezen az úton sokan segítettek, sikereim a munkatársaim sikere is, és az együttműködő és bátorító kollégáimra mindig hálával gondolok.”
Szerény, példaértékű szavak!
A COVID-19 pandémia miatt megkésve, 2021 októberében adtuk át Kelet-Magyarország legtekintélyesebb növényvédelmi rendezvényén, a 25-26. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon dr. Pénzes Béla professzor úrnak a 2020. évi „Gulyás Antal emlékérem a növényvédelemért” kitüntetést kiváló elméleti és gyakorlati oktatói, tehetséggondozói és szakmai közéletszervezői tevékenységéért.
Dr. Kiss László Lajos növényorvos
Hajdú-Bihar megye
