Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében volt a legnagyobb (40 és 37 hektár), 2020-ban több mint másfélszerese a 22,8 hektáros országos átlagnak. Bár 2010 óta az 5 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok száma jelentősen (46 százalékkal) csökkent, a még mindig sok kisméretű gazdaság miatt a mediánérték (helyzeti középérték) mindössze 2,6 hektár.

A szántóterület 45 százaléka az alföldi megyékben található. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés, ahol az ország összes szántóterületének több mint 9 százaléka terül el, és ez a művelési ág közel 90 százalékos részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből.

Az elmúlt tíz évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya csökkent, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké nőtt.

A gyümölcsfajok esetében az alma részaránya kisebb, a dióé, a kajszié és a bodzáé nagyobb lett a teljes gyümölcsösterülethez viszonyítva. 2010-ben még a gyümölcsösterület 37 százalékán almát termesztettek, ez 2020-ra 31 százalékra csökkent.

A mezőgazdasági terület 69 százalékát legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű irányítóval rendelkező gazdaságok használják. A szántóterületek 40 százalékát felsőfokú mezőgazdasági képzettségű irányítóval rendelkező gazdaságok művelik. A szőlőterületeket nagyobb arányban használják olyan gazdaságok, ahol az irányító nem rendelkezik mezőgazdasági képzettséggel, csak gyakorlati tapasztalatokkal.

A mezőgazdasági terület 12 százalékán 40 év alatti fiatal gazda irányította a gazdaságot, míg a gyümölcsösök esetében ez az arány mintegy 3 százalékponttal magasabb.