Az ŐCSG tagok által felveendő tevékenységeket hogyan kell, hogyan célszerű meghatározni? Láthatóvá válnak azok a számlák, melyek nem kapcsolódnak a vállalkozás tevékenységéhez? Az Agrárközösség szakértői cikkében olyan kérdéskörökre térnek ki, melyek fontosak a vállalkozások életében.
1. Számlák kérése, kezelése:
A számlázó programok által készült számlák NAV-hoz történő automatikus bejelentésével láthatóvá vált minden számla a NAV és a könyvelő számára is. Ez azt jelenti, hogy láthatóvá válnak azok a számlák is, melyek nem kapcsolódnak a vállalkozás tevékenységéhez, de a vállalkozó, vagy annak vásárláskor eljáró képviselője számlát kér ezekről a vásárlásokról is. Ezek a számlák, attól, hogy kiállításra kerülnek, nem lesznek elszámolhatóak a vállalkozásban. Ezért nagyon fontos, hogy ezekről a vásárlásokról ne is kérjünk számlákat. Ismert, hogy a NAV folyamatosan teszteli azt, hogy milyen áfa bevallás kerül beadásra és természetesen kiválasztásra kerülnek azok az ügyfelek, akik kevesebb összegről nyújtanak be bevallást, akár befizetői áfá-ról van szó, akár a levonandó áfá-t érintő, ez a kérdés a lejelentett számlákat alapul véve. Így kerülnek a vizsgálat középpontjába azok a számlák is, melyek a NAV felé egyáltalán nem kerülnek bejelentésre a számlázó programból, akár a számlázó program hibájából származóan, akár az ügyfél mulasztásából származóan.
2. ŐCSG tagok és egyes adózási kérdéseik
Az ŐCSG rövidítés és fogalom a 2020. évi CXXIII. Családi Gazdaságokról szóló törvény elfogadásával lépett életbe. Előtte a családi gazdasági formában és a közös őstermelői igazolvány alapján végzett mezőgazdasági tevékenység volt használatban. Ezek jogutódaként jött létre az ŐCSG, az Őstermelők Családi Gazdasága 2021-től.
A 2021-es változás után több esetben találkoztunk olyan esettel, hogy az ŐCSG tagjai – a nyilvántartásba vételi határozatban szereplő őstermelők ugyan –, de a NÉBIH-es nyilvántartásban és ezzel párhuzamosan a NAV törzsadatai között sincs őstermelői tevékenység bejegyezve. Ez nem helyes, hiszen őstermelőként akkor tevékenykedik egy őstermelő, ha ÖVTJ számmal meghatározott tevékenységet végez, és ez a nyilvántartásokban is szerepel. Tehát a falugazdásznál rendezni kell a tevékenység felvételét, majd a határozat alapján a NAV felé is fel kell venni ezen tevékenységeket.
A tagok által felveendő tevékenységeket hogy kell, hogy célszerű meghatározni? Ez is egy külön megfontolást igényel. Ha a tagok adózási feltételei, választott adózási formája – áfa vonatkozásában is – egyforma, akkor a felvett tevékenységeknek nincs olyan döntő fontossága, mint akkor, ha eltérő az adózás, az áfa elszámolási mód az egyes tagoknál. Ha az ŐCSG egyik tagja áfa-alany, a másik tagja pedig kompenzációs feláras őstermelő, ekkor már jelentősége van a felvett tevékenységek listájának. Ha az áfa alanynál van pl. a szántóföldi gabonatermesztés ÖVTJ és a másik tagnál is, a kompenzációs felárat választó tagnál is szerepel ugyanez a tevékenység, akkor már felmerül a kérdés, hogy a beszerzett műtrágya, vagy vetőmag áfája ebben az esetben, hogy számolható el? Az már biztos, hogy nem vonható le a teljes áfa az áfa alany tagnál. Két megosztási, elszámolási mód lehetséges ebben az esetben:
- Ha nincs meg a föld elkülönítése – HRSZ szám alapján a falugazdásznál, vagy az ŐCSG szerződésben –, akkor a számlázott bevétel arányában osztható meg az inputanyagok költsége és az arra jutó áfa is. Itt sajnos a megosztás nem elegendő, hanem a számlát így is kell kiállítani és befogadni a szállító partnernél, hiszen az áfa elszámolása csak egy személyhez, az áfa alanyhoz kötődik.
- A másik megoldás pedig az, hogy van egy pontos HRSZ szerinti földhasználat elkülönítés. Ekkor a számlák pontosan csak ott számolhatóak el – és oda is kérhető kizárólag a kiállításuk is –, amelyik földterületre az adott inputanyag költsége fel is merül, így ez egy elkülönített elszámolás lesz. A meg nem osztható költségeknél ismét a bevételarányos megosztás alkalmazható.
- Az összes bevételt és költséget úgy kell összesíteni, ahogy az az eltérő adózási módból származik, tehát a nettó bevételhez hozzáadjuk a kompenzációs feláras bevételt és osztjuk a tagok létszámával, és ehhez hasonlóan a költségek összesítését is ugyanígy kell összesíteni, majd elvégezni a felosztást.
Összegzés
Az általam ismertetett kérdéskör fontos a vállalkozások életében, ezért ajánlom ezek átgondolását és ennek megfelelő alkalmazását is. Fontos, hogy egyeztessenek a könyvelőjükkel is.
Törökné Rácz Erzsébet, adószakértő