Hatalmas földterülethez jut Mészáros Lőrinc azzal, hogy megvásárolja a sárvári Mezort Zrt. agrárcégeit, amelyek korábban Simicska Lajos érdekkörébe tartoztak. A tranzakció után a Mészáros Lőrinchez köthető szántóföldek nagysága vetekedhet Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató mezőgazdasági területeivel, amelyek eddig az egy érdekcsoportba tartozó legnagyobb magyarországi földbirtoknak számítottak.
Már csak a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása hiányzik ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc üzletember tulajdonába kerülhessen a Mezort agrárgazdasági cégcsoport, amely a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt.-t, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-t és a szintén sárvári székhelyű Szombathelyi Tangazdaság Zrt.-t fogja össze – írja a novekedes.hu. A tranzakcióról kiadott közlemény szerint Mészáros Lőrinc – aki az agráriumban is egyre meghatározóbb befektetővé válik – a Mezortot magánszemélyként vásárolja meg.
A három cég korábban állami gazdaságként működött, amelyeket az első Orbán-kormány idején, 2001-ben privatizáltak. A társaságok sokáig Simicska Lajos és Nyerges Zsolt befektetők érdekkörébe tartoztak, de az idén nyáron Simicska Lajos a Mezortot – más érdekeltségeivel együtt – eladta Nyerges Zsoltnak. Októberben pedig újabb tulajdonosváltás következett, mivel a cégcsoportot az ügyvédként ismert Vörös József vásárolta meg, aki egyszemélyi tulajdonossá vált.
Összességében több mint 10 milliárd forint éves árbevételű agrárcsoportról van szó, amelyen belül az ernyőcégként működő Mezort Zrt. 2,5 milliárd, a Lajta-hanság Zrt. 3,6 milliárd, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 3,2 milliárd, a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. mintegy 2 milliárd forint árbevételt ért el 2017-ben.
Korábbi információk szerint a csoport Holstein-Fríz tejelő tehénállománya elérheti a 4800 darabot, tenyészkoca-létszáma pedig a 2300-at, és ez mindkét állattenyésztési ágazatban jelentős méretnek minősül. Az igazán nagy értéket azonban az a szántóterület képviseli, amelyet a társaságok az államtól bérelnek. Ennek nagysága a Mezort korábbi hivatalos nyilatkozatai szerint 17-18 ezer hektárra tehető, és e földek használati jogát a cégek a 2001-es privatizációkor ötven évre kapták meg, vagyis bérleti idejük 2051-ben jár le.
A Mezort megszerzése azt is jelentheti, hogy Mészáros Lőrinc – egyéb agrárvállalatait is figyelembe véve – a földbirtoklásban megközelítheti Csányi Sándort, aki eddig a tulajdonában álló Bóly Zrt., Dalmand Zrt. és pápai Agroprodukt Zrt. révén az ország legnagyobb, egy érdekkörbe tartozó földterületét mondhatta magáénak. E Csányi-vállalatok ma – alapvetően szintén állami földbérletekkel – együttesen 33-34 ezer hektáron gazdálkodnak.
Az eddigi Mészáros cégek földhasználatra utaló támogatási adataiból az szűrhető le, hogy a befektető agrártársaságai ma 12-13 ezer hektárt művelhetnek. A herceghalmi Agrosystem Zrt.-hez csaknem 4 ezer, a muronyi Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.-hez 2,5 ezer, a székesfehérvári Aranykorona Zrt.-hez 1,9 ezer, a felcsúti Búzakalász 66 Kft.hez 1,6 ezer, a békéscsabai Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-hez 950 hektár köthető, és korábbi hírek szerint a 2015-2016-ban lebonyolított állami földárverések után a Mészáros-család is több mint 1000 hektárnyi földre tehetett szert.
Így a Mezort 17-18 ezer hektárnyi szántóterületével együtt a Mészáros-érdekkörbe jutó földek nagysága elérheti a 30 ezer hektárt, és ha azt is figyelembe vesszük, hogy egyes források szerint a Mezorthoz 4 ezer hektárnyi erdő is tartozik, az üzletemberhez társítható földek nagysága vetekedhet Csányi Sándor földbirtokával is.
A hosszú távú állami földbérlet a Mezortnál is biztonságot nyújthat a gazdálkodáshoz, de egyes események jelentősen befolyásol(hat)ják a hosszabb távú földhasználatot, illetve a gazdálkodás eredményességét is. Ilyen például az a korábbi kormánydöntés, amely szerint 1200 hektár felett elvonják a hazai nagyazdaságok uniós területalapú alaptámogatásait 2015-2020 között. Ez egy hektárra vetítve mintegy 45 ezer forintos vágást jelent, így a Mezortnál is évi több százmillió forintos támogatás kiesésével jár.
Még komoly gondokat okozhat az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformja is, amelynek egyik elemeként az úgynevezett közvetlen kifizetéseknél – ahová a területalapú pénzek is tartoznak – évi 60-100 ezer euróban (20-30 millió forintban) maximálnák az egy-egy gazdaságnak járó támogatásokat 2021-2027-ben. Ha tehát az Európai Bizottság KAP-tervei valóra válnának, a nagy hazai agrárcégeknek – így a Mezort-vállalatoknak is – az EU-források még drasztikusabb csökkenésére kellene számítaniuk a következő uniós költségvetési ciklusban.
(Borítókép: MTI / Bodnár Boglárka)
